Irán a hétvégén egyhangúlag elfogadott új, politikai, gazdasági és katonai szankciókat is tartalmazó biztonsági tanácsi határozat nyomán sem változtat fenyegető magatartásán. Igaz, a síita államot Mahmúd Ahmadinezsád elnök nemrég olyan vonathoz hasonlította, amelyből kiszerelték a féket. Teherán inkább élezni igyekszik a Nyugattal való konfrontációt, ennek egyik jele a brit tengerészgyalogosok elfogása (az incidensről lásd külön írásunkat a 9. oldalon). A politikai eszközök Irán megállítására egyre inkább kimerülni látszanak. Amerika ismét a régi – már többször kudarcot vallott – receptjét vette elő arra, hogy pacifikálja a térségben a helyzetet: újabb területi engedményeket kért Izraeltől, cserébe az Iránnal vallási okokból szemben álló arab államok elismerését kínálva.

Libanon és Gáza, Izrael kétfrontos harca nem helyi, még csak nem is regionális háború. Más és több: globális krízis, közepében az iráni atomprogrammal. A Hamasz és a Hezbollah egyike sem nemzeti, hanem iszlám mozgalom. Stratégiai céljuk Iránéval közös: letörölni a zsidó államot a Közel-Kelet térképérol. Ennek végrehajtására külön-külön, de együtt sem elég erosek. Az iráni atombomba azonban alkalmas lehet közös céljuk elérésére.

Libanon és Gáza, Izrael kétfrontos harca nem helyi, még csak nem is regionális háború. Más és több: globális krízis, közepében az iráni atomprogrammal. A Hamasz és a Hezbollah egyike sem nemzeti, hanem iszlám mozgalom. Stratégiai céljuk Iránéval közös: letörölni a zsidó államot a Közel-Kelet térképérol. Ennek végrehajtására külön-külön, de együtt sem elég erosek. Az iráni atombomba azonban alkalmas lehet közös céljuk elérésére.

A palesztin-izraeli háborút nemcsak fegyverekkel vívják. A tömegkommunikáció és a nagy befolyású emberi jogi szervezetek a propagandaháború nagyágyúi. A palesztinok – el kell ismernünk – nemcsak a tömeggyilkos emberi bombákat alkalmazzák szakszerűen, de mesterien forgatják ezeket az eszközöket is. Igaz ebben a média és a nem–kormányzati szervek tevékenyen együttműködnek. Így keletkeznek a modern vérvádak, amelyek célja, hogy a nemzetközi közösséget a palesztin oldalra állítsák. Ki ne ismerné a Deir Jaszinhoz és Dzseninhez kapcsolt „mészárlás” hamisan fabrikált ügyét!

A palesztin-izraeli háborút nemcsak fegyverekkel vívják. A tömegkommunikáció és a nagy befolyású emberi jogi szervezetek a propagandaháború nagyágyúi. A palesztinok – el kell ismernünk – nemcsak a tömeggyilkos emberi bombákat alkalmazzák szakszerűen, de mesterien forgatják ezeket az eszközöket is. Igaz ebben a média és a nem–kormányzati szervek tevékenyen együttműködnek. Így keletkeznek a modern vérvádak, amelyek célja, hogy a nemzetközi közösséget a palesztin oldalra állítsák. Ki ne ismerné a Deir Jaszinhoz és Dzseninhez kapcsolt „mészárlás” hamisan fabrikált ügyét!

Egy év sem telt el azóta, hogy Izrael kivonult a Gázai övezetből. Tette ezt Izrael a maga akaratából, hiszen az elmúlt másfél évtized egyértelműen bizonyította: a palesztin oldalon nincs partner. Sem Jasszer Arafat, sem Mahmúd Abbász nem volt képes a minimális békefeltételek teljesítésére.  Az izraeli vezetésben – mindezek ellenére – mégis élt a remény: ezúttal másképpen lesz, Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke felszámolja az anarchiát, és jogrendet teremt. Lefegyverzi a terrorszervezeteket, átláthatóvá teszi a pénzügyeket. A dollármilliók talán nem a palesztin hadurak magánszámláin és a fegyverkereskedők kasszájában kötnek ki. Saron 2005 novemberétől még a gázai–egyiptomi határ őrizetét is Kairóra és Brüsszelre bízta. Condoleezza Rice az alku érdekében erőteljes nyomást gyakorolt Izraelre. A határ másik oldalán egyiptomi katonák állomásoztak, míg az övezeti részben az Európai Unió tisztségviselőinek kellett volna gondoskodniuk arról, hogy illegális fegyverek és terroristák ne juthassanak be az övezetbe. Saron azt remélte, ha Izrael teljesen kivonul a Gázai övezetből, a palesztinok is beszüntetik a terrortevékenységet – hogy a területekért ezúttal nem vérontással, hanem békével fizetnek.

Egy év sem telt el azóta, hogy Izrael kivonult a Gázai övezetből. Tette ezt Izrael a maga akaratából, hiszen az elmúlt másfél évtized egyértelműen bizonyította: a palesztin oldalon nincs partner. Sem Jasszer Arafat, sem Mahmúd Abbász nem volt képes a minimális békefeltételek teljesítésére.  Az izraeli vezetésben – mindezek ellenére – mégis élt a remény: ezúttal másképpen lesz, Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke felszámolja az anarchiát, és jogrendet teremt. Lefegyverzi a terrorszervezeteket, átláthatóvá teszi a pénzügyeket. A dollármilliók talán nem a palesztin hadurak magánszámláin és a fegyverkereskedők kasszájában kötnek ki. Saron 2005 novemberétől még a gázai–egyiptomi határ őrizetét is Kairóra és Brüsszelre bízta. Condoleezza Rice az alku érdekében erőteljes nyomást gyakorolt Izraelre. A határ másik oldalán egyiptomi katonák állomásoztak, míg az övezeti részben az Európai Unió tisztségviselőinek kellett volna gondoskodniuk arról, hogy illegális fegyverek és terroristák ne juthassanak be az övezetbe. Saron azt remélte, ha Izrael teljesen kivonul a Gázai övezetből, a palesztinok is beszüntetik a terrortevékenységet – hogy a területekért ezúttal nem vérontással, hanem békével fizetnek.

Tony Blair brit kormányfő egyértelműen elvetette Ehud Olmert izraeli miniszterelnök egyoldalú kivonulási tervét. „Nincs más útja a konfliktus megoldásának, mint a tárgyalásos rendezés” – jelentette ki Olmerttel közösen tartott sajtóértekezletén. Bush korábban merésznek nevezte a tervet, és azt állította, hogy az „fontos lépés lehet a béke felé”. Még az amerikai elnök is előnyben részesítette a kétoldalú megállapodásokat. Arról nem is beszélve, hogy Bush elutasította Olmert pénzügyi segélykérelmét is.

Tony Blair brit kormányfő egyértelműen elvetette Ehud Olmert izraeli miniszterelnök egyoldalú kivonulási tervét. „Nincs más útja a konfliktus megoldásának, mint a tárgyalásos rendezés” – jelentette ki Olmerttel közösen tartott sajtóértekezletén. Bush korábban merésznek nevezte a tervet, és azt állította, hogy az „fontos lépés lehet a béke felé”. Még az amerikai elnök is előnyben részesítette a kétoldalú megállapodásokat. Arról nem is beszélve, hogy Bush elutasította Olmert pénzügyi segélykérelmét is.

Az Egyesült Államok Izrael segítségére siet, ha a zsidó államot Irán részéről támadás éri, ám Bush elnök fenntartásokkal fogadta el Olmert izraeli kormányfő tervét az egyoldalú határmeghatározásról. Olmert „nagy megelégedettségét” hangsúlyozta Bush elnökkel folytatott első hivatalos washingtoni megbeszélését követően, mivel egyetértés született a látogatáson beterjesztett „konvergenciatervről”. Olmert még a márciusi választások előtt jelentette be: ha nem sikerül a palesztinokkal megállapodásra jutnia az év végéig, Júdea és Szamária (Nyugati-part) területének 95 százalékáról egyoldalúan kivonul.

Az Egyesült Államok Izrael segítségére siet, ha a zsidó államot Irán részéről támadás éri, ám Bush elnök fenntartásokkal fogadta el Olmert izraeli kormányfő tervét az egyoldalú határmeghatározásról. Olmert „nagy megelégedettségét” hangsúlyozta Bush elnökkel folytatott első hivatalos washingtoni megbeszélését követően, mivel egyetértés született a látogatáson beterjesztett „konvergenciatervről”. Olmert még a márciusi választások előtt jelentette be: ha nem sikerül a palesztinokkal megállapodásra jutnia az év végéig, Júdea és Szamária (Nyugati-part) területének 95 százalékáról egyoldalúan kivonul.

Hat hónapot ad Ehud Olmert izraeli miniszterelnök arra, hogy tárgyalásokat kezdjenek a palesztinokkal a végleges határ kijelöléséről. Amennyiben a Hamasz-vezette kormányzat erre nem hajlandó, a zsidó állam egyoldalúan dönt arról, mely területeket ad át és hol húzza meg a határokat.

Hat hónapot ad Ehud Olmert izraeli miniszterelnök arra, hogy tárgyalásokat kezdjenek a palesztinokkal a végleges határ kijelöléséről. Amennyiben a Hamasz-vezette kormányzat erre nem hajlandó, a zsidó állam egyoldalúan dönt arról, mely területeket ad át és hol húzza meg a határokat.

A Nyugdíjasok Pártja és a Munkapárt után a Sasz vezetőjével, Éli Jisajjal is megállapodott a koalícióhoz való csatlakozásról Ehud Olmert izraeli kormányfő. A Kadima minisztereinek hétfői kinevezésével már-már úgy tűnt, a koalíciós megbeszélések sikerrel befejeződnek. A kormány mögött jelenleg hatvanhét képviselő áll, így Ehud Olmert kijelölt kormányfő csütörtökön a knesszetben bemutathatja kormányát.

A Nyugdíjasok Pártja és a Munkapárt után a Sasz vezetőjével, Éli Jisajjal is megállapodott a koalícióhoz való csatlakozásról Ehud Olmert izraeli kormányfő. A Kadima minisztereinek hétfői kinevezésével már-már úgy tűnt, a koalíciós megbeszélések sikerrel befejeződnek. A kormány mögött jelenleg hatvanhét képviselő áll, így Ehud Olmert kijelölt kormányfő csütörtökön a knesszetben bemutathatja kormányát.

Irán 50 millió dollárt adományoz a Palesztin Hatóságnak – jelentette be Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter a Teheránban megrendezett anticionista-antiszemita konferencián. Korábban az Arab Liga és Moszkva is jelezte, hogy pénzügyi segítségben részesíti az Iszmail Hanije vezette Hamasz-kormányt. A segély a Palesztin Hatóság pénzügyi nehézségein óhajtott enyhíteni. Az Európai Unió az Egyesült Államokat, Kanadát és Izraelt követve felfüggesztette a Palesztin Hatóságnak juttatandó rendszeres segélyeket.

Irán 50 millió dollárt adományoz a Palesztin Hatóságnak – jelentette be Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter a Teheránban megrendezett anticionista-antiszemita konferencián. Korábban az Arab Liga és Moszkva is jelezte, hogy pénzügyi segítségben részesíti az Iszmail Hanije vezette Hamasz-kormányt. A segély a Palesztin Hatóság pénzügyi nehézségein óhajtott enyhíteni. Az Európai Unió az Egyesült Államokat, Kanadát és Izraelt követve felfüggesztette a Palesztin Hatóságnak juttatandó rendszeres segélyeket.

„Az az álmom, hogy a gázai irodám falán egy olyan hatalmas világtérkép fog függeni, amelyről hiányzik Izrael. Ma álom, holnap valósággá válhat, hiszen ezen a földön nincs hely Izrael állama számára” – nyilatkozta Mahmúd Zahar (képünkön jobbra), a Palesztin Hatóság újonnan kinevezett külügyminisztere a kínai Szin-hua hírügynökségnek. A gázai Hamasz-vezér szavai Theodor Herzlt („Ma álom, holnap valóság”) és Martin Luther Kinget („Van egy álmom”) idézik, fordított előjellel: a zsidók visszatérése helyett megsemmisítésüket, a diszkrimináció eltörlése helyett pedig az iszlám hegemónia megvalósítását jövendölik. Az izraeli választásokon győztes Kadima párt rangidős vezetője, Simon Peresz mégis úgy véli: az új kormánynak tárgyalnia kell a Hamasz vezette Palesztin Hatósággal.

„Az az álmom, hogy a gázai irodám falán egy olyan hatalmas világtérkép fog függeni, amelyről hiányzik Izrael. Ma álom, holnap valósággá válhat, hiszen ezen a földön nincs hely Izrael állama számára” – nyilatkozta Mahmúd Zahar (képünkön jobbra), a Palesztin Hatóság újonnan kinevezett külügyminisztere a kínai Szin-hua hírügynökségnek. A gázai Hamasz-vezér szavai Theodor Herzlt („Ma álom, holnap valóság”) és Martin Luther Kinget („Van egy álmom”) idézik, fordított előjellel: a zsidók visszatérése helyett megsemmisítésüket, a diszkrimináció eltörlése helyett pedig az iszlám hegemónia megvalósítását jövendölik. Az izraeli választásokon győztes Kadima párt rangidős vezetője, Simon Peresz mégis úgy véli: az új kormánynak tárgyalnia kell a Hamasz vezette Palesztin Hatósággal.