hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Egy elkerülhetetlen lépés
Tartós béke, palesztin állam nélkül

2005. 10. 04.
Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke, Naszr al-Kidva "külügyminiszter" és Szaeb Erekat, a PFSZ főtárgyalója Izrael gázai kivonulását, a területen lévő 21 zsidó település felszámolását és 8500 zsidó telepes (köztük 4000 gyermek) lakóhelyétől való megfosztását követően is ezt állítják: a Gázai övezet "megszállt palesztin terület" maradt. Al-Kidva szerint Izrael a Gázai övezet part menti vizeit és légterét továbbra is ellenőrzi, így a jogi státus változatlan. Erekat arra hivatkozik, hogy a Gázai övezet és a Nyugati Part – az oslói megállapodás alapján – oszthatatlan területi egység. Amíg Izrael ki nem üríti a Nyugati Partot és Jeruzsálemet, a "terület" megszállva marad. Mahmúd al-Zahar, a Hamasz gázai vezére Izraelt magát is "megszállt palesztin területté" nyilvánította. "Palesztina egésze a mi földünk." "Izrael nem, csak zsidó települések léteznek"– jelentette ki al-Zahar.

A PFSZ taktikai okok miatt egyelőre csak a Gázai övezetet és Nyugati Partot tekinti "megszállt palesztin területnek", mert "Palesztina teljes felszabadítását" több lépcsőben szeretné végrehajtani. 

A Hamasz e terület egészét már most "iszlám wakf"-nak, örökös muszlim tulajdonnak, iszlám szent földnek tekinti.

A légteret és a területi vizeket Izrael továbbra is őrzi, ez tény, és így a szuverenitás korlátozott. A Camp David-i békemegállapodás a Sínai-félszigetet demilitarizálta, így Kairó e területen nem tarthat fegyveres erőt. Egyiptom mégsem állítja, hogy izraeli megszállás alatt állna. Hozzátesszük: Izrael saját kezdeményezésére, és nem a palesztinokkal való megállapodással távozott a Gázai övezetből. A visszavonulás mértékét Izrael maga volt jogosult meghatározni, abba az arabok nem szólhattak bele.

A "Gáza megszállt palesztin terület maradt" kifejezés azt is feltételezi, hogy Gáza Izrael kivonulását megelőzően "megszállt palesztin terület" volt. Az ENSZ Közgyűlése is azzal a kérdéssel fordult tavaly a Nemzetközi Bírósághoz, hogy vajon "a megszállt palesztin területen létesített biztonsági kerítés sérti-e a palesztinok jogait?" Így nem csoda, ha a hágai bíróság válaszában bizonyításra nem szoruló tényként tételezte, hogy a Gázai övezet és a Nyugati Part "megszállt palesztin terület".

A palesztin "politikusok" kijelentései két állítást foglalnak magukban. Az első, hogy
"Gáza palesztin terület". A második pedig, hogy "Gáza megszállt palesztin terület". E mondat azt jelenti, hogy Gáza korábban
"egy palesztin állam szuverenitása alá tartozott". A palesztin filiszteust jelent, s a Gázai övezetben az ókorban valóban filiszteus városállamok sorakoztak Gáza, Gát, Askelon, Ekron és Asdód néven. A bibliai Sámson története, Dávid és Góliát bibliai párviadala Izrael és a filiszteusok egymással vívott háborúiról számol be. Ám a filiszteusok tartósan sosem terjeszkedtek a Gázai övezeten kívülre. Hadrianus római császár 135-ben a Bar Kochba-felkelés leverését követően e területet bosszúból a filiszteusokról Palesztinának, míg Jeruzsálemet Aelia Capitoliának nevezte el, hogy a szabadságáért harcoló Izrael, Júdea és Jeruzsálem nevét örökre eltörölje. Így a Palesztina név egy római császár önkényes fikciójaként vonult be a köztudatba.

A "palesztinai" araboknak az ókori filiszteusokhoz nyelvi, etnikai és vallási értelemben semmi közük sincsen. 

A Kis-Ázsiából vagy a Földközi-tenger szigeteiről érkezett filiszteusok nyelve indoeurópai, míg a "palesztinai" araboké a sémi nyelvcsaládhoz tartozik. A filiszteusok főistenét nem Allahnak, hanem Dágonnak hívták. A Tóra azt írja róluk, hogy fiaikat nem metélték körül. Hajójuk a történelem viharában még az előtt elsüllyedt, mielőtt az arab hódítók a mai "palesztinaiak" elődeiként e területre érkeztek volna.

Ha Palesztina maga Hadrianus fikciója, akkor Palesztina bibliai határokkal, önálló arab államként a fikció fikciója. Ilyen állam ugyanis a történelemben sosem létezett. Amikor a 7. században arab, majd 1517-től oszmán fennhatóság alá került, a Palesztina név – mivel az arabok és az oszmánok számára semmit sem mondott – teljesen feledésbe merült. Az ország bibliai határaival nemcsak különálló országot, de egy tartományt sem képezett. 1918-ban a Palesztina nevet az angolok bányászták elő a levéltárakból, hogy az oszmán fennhatóság alól felszabadult területnek semleges, se nem arab, se nem zsidó nevet adjanak. Jellemző, hogy 1918-at követően az országba betelepülő zsidókat nevezték "palesztinaiaknak", hogy így különböztessék meg őket a más országokban élő zsidóktól. Az Arab Állam és Palesztina együttműködéséről szóló Feiszal–Weizmann egyezményben pedig Palesztina az arabok által elfogadott zsidó állam neveként szerepel.

Ha Palesztina bibliai határaival arab államként sosem létezett, "a palesztin föld" elnevezés sem felel meg a valóságnak. Bár a Gázai övezet és a Nyugati Part lakosainak túlnyomó többsége arab, ez még nem jogosítja fel őket erre. Az Egyesült Államokban is létezik egy túlnyomó többségben magyarok lakta "Árpádföld" nev? falu, ám azt mégsem tekintjük "magyar földnek". Svájcban megkülönböztetünk németek, olaszok és franciák által lakott földeket, mégis a svájci állam gyakorolja a szuverén közpolitikai jogokat, és nem a németek, olaszok vagy a franciák. Így nem beszélünk német, francia és olasz földről, csak svájciról. 

Medinát a 7. századig túlnyomó részben zsidó törzsek lakták, mégsem állíthatjuk, hogy Medina "megszállt zsidó terület". Gáza tehát nem palesztin terület, hanem kizárólagosan "palesztinai" arabok által lakott terület.

Az arab politikusok mégis kitartanak amellett, hogy Gáza "megszállt palesztin terület". Hiszen így kizárólagos igényt támaszthatnak a területre, amelyre a közjog szerint nem lennének jogosultak. Ugyanakkor magukat áldozatként, Izraelt elnyomóként állíthatják a közvélemény elé. Terrorjukat pedig a megszállással szembeni legitim harcként próbálják a nemzetközi jog szerint igazolni. Ugyanakkor Izraeltől minden, e területhez fűződő jogot el akarnak vitatni.

Izrael 1967-ben, a hatnapos háborúban a Gázai övezetet Egyiptomtól és a Nyugati Partot Jordániától foglalta el. E szerint Gáza "megszállt egyiptomi", míg a Nyugati Part "megszállt jordániai" föld lenne? Aligha, hiszen 1948-ban Egyiptom és Transzjordánia jogellenes agresszióval okkupálta e területet. Megszállni csak egy másik ország földjét lehet. Vajon melyik az az ország, amely jogos igényt támaszthat a Gázai övezetre és a Nyugati Partra? 



Az utolsó izraeli zászlót is levonták Gázában. Meddig tart a visszavonulás? Fotó: Reuters

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!