A brit sajtó felröppentette a hírt, hogy amerikai és brit katonai erők sarokba szorították Oszama bin Ladent a pakisztáni–afganisztáni határ hegyvidékes területén. Bár az Egyesült Államok Afganisztánban állomásozó egységeinek szóvivője azt állítja, a terroristavezér pontos búvóhelye egyelőre nem határolható be, elismerte, hogy mielőbbi kézre kerítése az amerikai erők legfontosabb feladatai közé tartozik. Közben Pakisztán külügyminisztere azt nyilatkozta: ha bin Ladent ők fognák el, kiadnák az Egyesült Államoknak.

A brit Guardian cím? lap értesülései szerint nem valószínű, hogy Szaddám Huszein pere két éven belül megkezdődik. Az összeállítás alatt álló iraki törvényszék először a Baath párt vezetőit vonja majd felelősségre, ám ez a munka sem kezdődik meg ez év őszénél előbb. Miközben az országban továbbra is szaporodik a merényletek száma, a hatalomátadás június 30-ai határidejének közeledtével előtérbe került az iraki átmeneti alkotmány és az iraki választások kérdése is.

A BBC 2-es csatornáján a héten vetített oknyomozó dokumentumfilmben egy volt észak-koreai börtönőr azt állította, hogy egyes táborokban vegyi és biológiai fegyverekhez használt anyagokkal végeznek megdöbbentő kísérleteket a foglyokon.

Bár Tony Blair számára a tavalyi év is igen eseménydús volt, idén máris újabb kihívásokkal kellett szembenéznie miniszterelnöki tekintélyét és saját politikai karrierjét illetően. Január utolsó hetében ugyanis mintegy huszonnégy óra leforgása alatt nemcsak egy igen sokak által ellenzett törvényjavaslatot kellett keresztülvinnie az alsóházi szavazáson, hanem a Kelly-ügyre vonatkozó, régóta várt Hutton-jelentés következtetéseivel való szembesülésre is fel kellett készülnie. Miközben a sajtó újra Blair bukásának eshetőségét elemezte, a kormányfő, nagy megkönnyebbülésére, ismét sikeresen vette az akadályokat: a vitatott javaslatot megszavazták, a Hutton-jelentés pedig egyértelművé tette, hogy Tony Blair nem hazudott sem az iraki fegyvereket, sem a David Kelly nevének kiszivárogtatásában játszott szerepét illetően. A jelentésben súlyosan elmarasztalt BBC elnöke lemondott. 

Több mint százezer ember vonult ki január második hétvégéjén a Tel Aviv-i Rabin térre, hogy nemtetszését fejezze ki Ariel Saron miniszterelnök bejelentésével kapcsolatban, mely szerint Izraelnek egyoldalúan ki kell majd vonulnia a Nyugati Part és a Gázai övezet bizonyos területeiről. A tüntetők többségében a kérdésben leginkább érintett izraeli telepesek voltak, de a rendezvényen részt vett több olyan miniszter és knesszet-tag is, akik eddig a miniszterelnök támogatói közé tartoztak.

Moamer el-Kadhafi, Líbia vezetője a közelmúltban bejelentette: országa felszámolja tömegpusztítófegyver-programját, és kész feltétel nélkül együttműködni a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) ellenőreivel. A meglepő lépés nem volt előzmények nélküli, hiszen Washington és London már kilenc hónapja titkos tárgyalásokat folytatott Tripolival a fegyverprogram kérdésében, de sokak szerint a líbiai diktátornak a végső lökést Szaddám Huszein kézre kerítése adta meg. A tárgyalásokat ugyanis Kadhafi az iraki háború megkezdésekor maga kezdeményezte, az egyezség pedig az iraki diktátor elfogása után szinte azonnal létrejött. A döntés világszerte pozitív visszhangra talált, ám néhány szakértő Kadhafival szemben óvatosságra int.

Az iraki kormányzótanács egyik tagja szerint már az új alkotmány tervezett kihirdetésének a napján, 2004. július 1-jén fel lehetne akasztani Szaddám Huszeint. Az amerikaiak nyilvános, átlátható tárgyalást szeretnének, amely a világ közvéleménye előtt egyértelművé teszi a diktátor három évtizedes uralma alatt elkövetett bűncselekményeket. További országok is jelezték igényüket a vádemelésre: Irán és Kuvait háborús bűncselekményért, Izrael az öbölháború idején elszenvedett rakétatámadások és a palesztin terroristáknak nyújtott sokmillió dolláros támogatásért, Libanon pedig az eltűnt síita papok sorsa miatt vádolja Szaddámot. Pedig a hírek szerint csak néhány másodpercen múlt, hogy a volt iraki elnök életben maradt: a Time értesülése szerint az amerikai katonák éppen kézigránátot készültek bedobni az utolsó búvóhelyéül szolgáló odúba, amikor meghallották egy férfi hangját, aki azt kérte, hogy ne lőjenek rá.

Taktikát váltottak az iraki ellenállók: egyre növekszik a nem amerikai és nem katonai célpontok ellen intézett támadások száma. November utolsó hétvégéjén több, egymástól független támadás során hét spanyol titkos ügynök, két japán diplomata, továbbá két dél-koreai és egy kolumbiai civil vesztette életét. Ezzel tovább szaporodott a novemberi halálesetek száma: a szövetséges erők már addig is kilencvennyolc katonát veszítettek el, s a civil áldozatokkal együtt így ez lett a legfeketébb hónap a háború kitörése óta.

A britek igazán nem panaszkodhatnak arra, hogy unalmas az életük: a közélet szereplői a média révén szinte már állandó vendégek a brit nappalikban. Ha éppen csend van a Downing Street körül – ami ebben az évben igen ritkán fordult elő –, akkor a királyi család és az annak magánügyeire "szakosodott" bulvársajtó gondoskodik a polgárok, vagyis ez esetben inkább az alattvalók "szórakoztatásáról". Az uralkodódinasztia körüli legújabb botrány ismét Károly herceg személyével kapcsolatos, akiről egyik volt szolgálója kezdett el súlyos vádakat terjeszteni.

Nagy vihart kavart az az Európai Bizottság megbízásából készített felmérés, amelynek eredménye szerint az EU polgárainak 59 százaléka véli úgy, hogy napjainkban Izrael jelenti a legnagyobb veszélyt a világbéke számára. Az eredmény heves reakciókat váltott ki Jeruzsálemben, Európa pedig azt próbálja most bizonygatni: a felmérés nem az EU véleményét vagy álláspontját tükrözi, és nem is fogja befolyásolni annak külpolitikáját.

George W. Bush villámgyorsan hajtotta végre délkelet-ázsiai körútját. A látogatásnak kettős célja volt: egyrészt a terrorizmus elleni harc, másrészt az amerikai gazdaság ügyének előmozdítása. A csúcspontot az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) thaiföldi találkozója jelentette, amelynek korábban elsősorban gazdasági és kereskedelmi témákat tartalmazó napirendjén most a terrorizmus elleni globális harc és Észak-Korea nukleáris tervei szerepeltek első helyen.

Bár a brit és a nemzetközi sajtó már jó néhány hete Tony Blair csökkenő népszerűségéről harsog, a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a választópolgárok többsége még mindig őt tartja a legalkalmasabbnak a kormányfői pozíció betöltésére. A Munkáspárt őszi kongresszusán megtartott beszédében, és az azt megelőzően adott interjúkban Blair igyekezett eloszlatni minden olyan híresztelést, mely szerint lemondását fontolgatja. Az amerikai Newsweek magazin ugyanakkor a címlapon már tényként ír "Blair alkonyáról".

Ítélet született annak a tizenhárom indiai férfinak az ügyében, akik 1999 januárjában élve elégették Graham Staines ausztrál misszionáriust és két kiskorú fiát. A támadás értelmi szerzője, Dara Singh, akit a bíróság halálra ítélt, a tárgyalás után kijelentette: "nem bánja azt, ami a gyermekekkel történt, mivel szüleik a keresztény hitet hirdették, és ő ezt mélyen ellenzi". A világ második legnépesebb országában rendszeresek a nem ritkán terrorcselekményekbe torkolló vallási konfliktusok a hindu többség és a velük szemben álló muzulmán kisebbség között. A főként karitatív szolgálatot végző keresztények gyakran mindkét fanatikus vallási irányzat részéről veszélynek vannak kitéve.

A bombayi rendőrség eddig négy embert tartóztatott le az augusztus 25-ei robbantás után, amely közel ötven halálos áldozatot, és csaknem százötven sebesültet követelt. Az India kereskedelmi és pénzügyi központjaként számon tartott városban tíz év óta ez volt a legsúlyosabb merénylet, és a rendőrség szerint a tettesek olyan szélsőséges iszlám terrorista szervezetekhez tartoznak, amelyek a múlt évi gudzsarati vérengzésekért akartak bosszút állni. 

Tragédiába torkollott a BBC és a brit kormány "háborúja". A hetek óta tartó heves vita akkor robbant ki, amikor a tévétársaság egyik tudósítója megbízható és hiteles forrásra hivatkozva azzal vádolta meg a kabinetet, hogy az iraki tömegpusztító fegyverekről szóló titkosszolgálati jelentést a hatásosság fokozása érdekében "kikozmetikázta". Az információt állítólagosan szolgáltató hírforrás, Dr. David Kelly professzor neve viszonylag hamar kiszivárgott, ám a tudós nem bírta az ettől kezdve ránehezedő nyomást és a folytonos zaklatásokat, így néhány nappal ezelőtt a rendőrség jelentése szerint öngyilkos lett. Ezzel mindkét fél kínos helyzetbe került: az amúgy is nehéz időket élő Tony Blair minden bizonnyal kormányzása eddigi legnagyobb válságával szembesül, a BBC-nek pedig most teljes erőbedobással azon kell munkálkodnia, hogy a hírnevén és hitelességén esett csorbát kiköszörülje.

Az iraki rezsimváltás után az Egyesült Államok figyelme egyre inkább Iránra terelődik: miközben nemzetközi támogatás mellett fokozódó nyomást gyakorol Teheránra az ország nukleáris programja miatt, a perzsa főváros utcáin a négy évvel ezelőttihez hasonló diáktüntetések robbantak ki. A napok óta tartó demonstrációkon a fiatalok több szabadságot és emberi jogot követelnek, valamint az iráni törvényekkel szembefordulva nyilvánosan kritizálják az ország vezetését. A teheráni kormányzat szerint a zavargások gerjesztője maga az Egyesült Államok, amely ily módon illegálisan beavatkozik az ország belügyeibe.

Hongkongi tudósok közelebb jutottak az ázsiai gyilkos tüdőgyulladás kórokozójának azonosításához. A súlyos, akut légzési szindrómának (SARS) elkeresztelt titokzatos tüdőgyulladás eredetét egyelőre nem ismerik, de a tudósok szerint vírus okozza a megbetegedést. Mivel a kórokozó a térségből érkező légiutasokon keresztül a többi kontinensre is átterjedt, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) globális figyelmeztetést adott ki, jelezve, hogy a járvány immár a Föld minden táján veszélyforrást jelent. Eddig több száz embernél diagnosztizálták a betegséget, amely halálos áldozatokat is követelt már, ám ezek száma egyelőre csak lassan kúszik felfelé.

Hongkongi tudósok közelebb jutottak az ázsiai gyilkos tüdőgyulladás kórokozójának azonosításához. A súlyos, akut légzési szindrómának (SARS) elkeresztelt titokzatos tüdőgyulladás eredetét egyelőre nem ismerik, de a tudósok szerint vírus okozza a megbetegedést. Mivel a kórokozó a térségből érkező légiutasokon keresztül a többi kontinensre is átterjedt, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) globális figyelmeztetést adott ki, jelezve, hogy a járvány immár a Föld minden táján veszélyforrást jelent. Eddig több száz embernél diagnosztizálták a betegséget, amely halálos áldozatokat is követelt már, ám ezek száma egyelőre csak lassan kúszik felfelé.

George W. Bush tavaly szeptemberben aláírta a nukleáris fegyverek bevetését elrendelő titkos rendeletet – adta hírül a héten a Washington Times cím? napilap. Az első atomtámadásra akár Irakban sor kerülhet, amennyiben Szaddám Huszein biológiai vagy vegyi fegyvereket vet be az amerikai csapatokkal szemben. Katonai tervezők tanulmányozzák az esetleges célpontok listáját, és fontolgatják Irak földalatti bázisainak atomfegyverekkel történő megsemmisítését is.