Az észak-afrikai ország vezetője december 19-én elismerte, hogy országa nukleáris fegyverek előállításán fáradozott, de egyben ígéretet is tett a program felszámolására és a "teljes átláthatóság" biztosítására. A CNN-nek adott interjújában Kadhafi tagadta, hogy országa már rendelkezne ilyen fegyverekkel, de elismerte, hogy az ezek létrehozását célzó programok már működtek Líbia területén. Kadhafi nem titkolta abbéli reményét, hogy lépésével sikerül nyomást gyakorolnia Izraelre, hogy az is tárja fel fegyverkezési programját. Tripoli most vállalta, hogy betartja az atomsorompó-egyezményt, illetve annak kiegészítő jegyzőkönyvét, amely lehetővé teszi a "rajtaütésszer?" helyszíni vizsgálatokat is. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) ellenőrei már meg is érkeztek Líbiába, ahol több helyszínt is megtekintenek, hogy az ország fegyverkezési programjának valódi állapotát felmérjék. Az erről készült jelentés közzététele a közeljövőben várható, részleteket a szakértők egyelőre nem közöltek, bár el-Baradai, az IAEA főigazgatója szerint Líbia nukleárisfegyver-programja még nagyon kezdeti fázisban volt.
Ezzel a lépéssel Dél-Afrika után Líbia lehet a második olyan ország, amely kész önkéntesen felszámolni tiltott fegyverkezési programját. A döntés Kadhafi és országa számára kétségkívül áttörést hozhat a nemzetközi politika színpadán: új korszakot nyithat a régóta fagyos amerikai–líbiai kapcsolatok terén, ami egyben Tripoli nemzetközi elszigetelődésének és a sok gazdasági nehézséget okozó amerikai kereskedelmi szankcióknak is véget vethet. A líbiai kormány információs irodájának egyik munkatársa szerint a kapcsolatok helyreállítása az USA és Líbia számára kölcsönös érdek, hiszen Washingtonnak nagyobb olajforrásra van szüksége, Líbia viszont szeretné a Nyugattal való kapcsolatát javítani. Az észak-afrikai ország számára az olajexport jelentené a bevételei nagyobb részét, ám jelenleg a szankciók miatt naponta csak 1,4 millió hordónyi olajat termel ki, ami az 1970-es termelésnek kevesebb, mint a fele.
2001. szeptember 11-e után Kadhafi bejelentette: a nemzetközi szélsőséges szervezetek és a terrorizmus támasztotta fenyegetések felszámolására készül. Ez évben pedig Tripoli beleegyezett, hogy a Lockerbie- merénylet áldozatai hozzátartozóinak közel 2,7 milliárd USA-dollárnyi kártérítést fizet, ám az USA szankciói továbbra is fennmaradtak.
Idén októberben a "pánarab forradalmár" és "pán afrikai felszabadító" szerepekben tetszelgő Kadhafi külpolitikai érdeklődése hirtelen irányt váltott: "Líbia már túl régóta szenvedte el az arabokat, akiknek vérünkkel és pénzünkkel fizetünk – hangoztatta egyik beszédében. – Ennek eredményeképpen Líbiát bojkottálta az USA, a világ pedig közellenségnek kiáltotta ki." Hasonló hangot ütött meg Líbia külügyminisztere is, aki látván, hogy a "haramia nemzeteknek" titulált országokon várhatóan csak növekedni fog a nyomás, még szeptemberben így nyilatkozott a Financial Timesnak: "Miért is konfrontáljunk Amerikával? Szeretnénk rehabilitálni polgári repülőjáratainkat, az olajipari befektetéseket pedig bővíteni kívánjuk. Ehhez szükségünk van az amerikai technológiára."
A szakértők azonban óvatosságra intenek: a hol sivatagi sejkként, hol katonai vezérként, hol pedig napszemüveges playboyként ábrázolt Kadhafi az arab újságoknak egészen más hangvétel? nyilatkozatokat tett. Ezekben többek között arra biztatta az irakiakat, hogy álljanak ellen az idegen betolakodóknak, akik egy "arab államban", "arab otthonokat" rombolnak le. Fia, a Nyugat által szalonképesebb tárgyalópartnernek tartott Szaif al-Iszlám Kadhafi egy svájci magazinnak azt nyilatkozta, líbiai önkéntesek hajlandóak Irakba menni, hogy Amerika ellen harcoljanak. Egyes hírforrások szerint Tripoli mellett léteznek olyan kiképzőtáborok, ahonnan önkénteseket továbbítanak Szírián keresztül Irakba. A líbiai hírszerzés vezetője szerint Kadhafi biológiai és vegyi fegyvereket adott el az al-Kaidának, illetve más fegyverek szállításában is részt vett.
2004. 01. 02. (VIII/1)
