A moszkvai közösségi házban rendszeresen összegyűlő, egyszer? tornagyakorlatokat végző vagy népdalokat éneklő idős asszonyok aligha gondolták volna, hogy egyszer még a kormány megdöntésére készülő felforgatóknak minősítik őket. Békés délutáni programjukat ugyanis a jótékonysági tevékenységéről híres Üdvhadsereg szervezte, amely a hontalanok és az otthonukhoz kötött elesett emberek segítésén kívül ételosztásban és magányos  öregek foglalkoztatásában is jeleskedik. Meglehet, már nem sokáig. Az 1997-es vallásügyi törvény nyomán ugyanis előfordulhat, hogy számos más egyházzal együtt ez év végén be kell zárnia moszkvai irodája kapuit.

Miközben Tajvan szigetén a márciusi elnökválasztásra készülődik a lakosság, Kína figyelmeztette a sziget vezetőségét: ha Tajvan tovább halogatja a két ország újraegyesülését célzó tárgyalásokat, katonai erőszakot fog alkalmazni. Ezzel a Kína által szabott feltételek száma háromra bővült, az ország ugyanis már korábban is jelezte, hogy erőszakkal fogja elfoglalni Tajvant, ha az kihirdeti függetlenségét vagy idegen hatalom befolyása alá kerül.

Emberi mulasztás okozta a japán Tokaimura városka urániumfeldolgozó üzemében történt atombalesetet – állapította meg a szakértői vizsgálat. Bár a szerencsétlenség korántsem volt annyira súlyos, mint a jó néhány évvel ezelőtti csernobili katasztrófa, az eset magára vonta a nemzetközi közvélemény figyelmét, a tudósokat és politikusokat pedig saját országaik felkészültségének újbóli áttekintésére ösztönözte. A baleset oka ugyanis az volt, hogy az üzem dolgozói szabálytalan előírások alapján kezelték a veszélyes nyersanyagot.

Nemzetközi képmutatásnak nevezte José Ramos-Horta kelet-timori Nobel-békedíjas politikus azt, hogy a nemzetközi közösség kivár a kelet-timori beavatkozással. Horta, aki 1996-ban éppen a tartomány lakóinak jogaiért folytatott harccal érdemelte ki a békedíjat, a La Libre Belgique cím? belga lapnak elmondta: míg Koszovóban a NATO egyoldalúan bombázni kezdett anélkül, hogy megvárta volna az ENSZ-mandátumot vagy a szerbek beleegyezését, Kelet-Timoron már 24 éve folynak a jogsértések és a népirtás, amelyek fölött az Egyesült Államok és Európa szemet hunynak. Nem egyszerűen nem avatkoztak be, de a legkisebb nyomásgyakorló intézkedést sem hozták Indonézia ellen – mondta Horta, aki szerint a katonai beavatkozás hiányában kelet-timoriak ezreire vár kivégzés, éh- vagy szomjhalál. William Cohen amerikai védelmi miniszter azonban kizárta országa beavatkozását, mondván, Amerika "nem lehet a világ csendőre".

Ausztrália kikötőibe rendszeresen érkeznek csempészhajók, fedélzetükön jobb életkörülményekre vágyó kínai menekültekkel. A harmincéves Zsu Kving-ping fiatalasszonyként, 1994-ben hagyta hátra szülővárosát. Zsu számára azonban Ausztrália nem bizonyult az "ígéret földjének": hároméves menekülttáborbeli tartózkodása után az ausztrál bevándorlási hivatal visszatoloncolta hazájába. Az akkor második gyermekét váró, nyolchónapos terhes Zsu számára ez a döntés tragikus következményekkel járt, hiszen a kínai családokban a jelenlegi törvényi szabályozás szerint maximum egy gyermek vállalható legálisan. Zsut hazatértekor saját bevallása szerint abortuszra kényszerítették.

Nagy-Britannia euroszkeptikusainak érvanyaga újabb adalékkal bővült az elmúlt hetekben. Romano Prodi, volt olasz miniszterelnök és az Európai Bizottság soros elnöke ugyanis kijelentette: az EU vagy létrehozza saját hadseregét, vagy megkockáztatja, hogy a világtörténelem színpadán a perifériára szorul. Míg a Downing Street-en heves ellenérzéseket váltott ki az új koncepció, Prodi meggyőződése, hogy ez a lépés az EU számára létfontosságú kérdés.

Rendkívüli készültséget rendelt el a brit rendőrség azt követően, hogy egy héttel a dél-londoni Brixton feketék lakta negyedében elkövetett bombamerénylet után, újabb detonáció rázta meg a szigetország fővárosát: ezúttal a zömében bangladesiek által lakott Brick Lane-t érte támadás. A robbantás forgatókönyve nagyjából megegyezett a brixtoni esettel: a sporttáskába rejtett szöges bomba a szombat esti piaczárás előtt, a városrész egyik legforgalmasabb negyedében, egy autóban robbant. A Scotland Yard nem csak Londonban tart újabb terrortámadásoktól: lehetséges célpontnak tartják Birminghamet, Manchestert, Leedset, Glasgow-t és Leicestert is.

Újabb erőszakhullám kezdődött Indonéziában a muszlim és a keresztény hívők között, miután bombatámadás érte Jakarta és egyben Délkelet-Ázsia legnagyobb muszlim templomát, az Al-isztiklal mecsetet. Az akcióra adott válaszként egy közel ezer fős tömeg megrohamozott és felgyújtott egy keresztény iskolát és templomot. Habibie elnök, aki maga is rendszeresen imádkozik a mecsetben, figyelmeztetett: ez az akció fokozhatja a különböző vallások közötti ellentéteket, s mint hozzátette, különösen a muszlim hívőket nem lenne szabad bombatámadásokkal ingerelni. A kora délutáni órában mintegy hatszáz hívő imádkozott a mecset egyik emeleti termében, amikor a robbanás megrázta az épületet. A bombát az Indonéziai Ulemas Tanács irodája előtt helyezték el, amely több ezer iszlám prédikátort tömörít magába és az ország egyik legfontosabb vallási szervének számít. Mint a mecset egyik elöljárója elmondta, véleménye szerint valaki szándékosan provokálja a vallási és etnikai csoportok közötti konfliktust. A világ legnépesebb mohamedán országában június elejére tűzték ki az első szabad parlamenti választások időpontját, ám Habibie elnök szerint az ilyen támadások következtében a választások kudarcba fulladhatnak.

Az Irak elleni támadás árnyékában újra feszültté vált a balkáni helyzet is: az egyre élesebben jelentkező montenegrói függetlenségi törekvések mellett a héten az októberi megállapodás óta a legsúlyosabb fegyveres incidensekre került sor. Jugoszlávia és Albánia határán jugoszláv határőrök közel öt órás tűzpárbajt folytattak a Koszovói Felszabadítási Hadsereg egyenruháját viselő fegyveresekkel, akik megpróbálták átlépni a határt. A harc során több mint 30 albán életét vesztette. Még aznap este – feltehetőleg boszszúból – egy álarcos fegyveres berontott a nyugat koszovói szerb Pec városka Panda nev? kávézójába és automata fegyverből leadott lövéssorozattal megölt hat szerb vendéget. Az áldozatok életkora 15 és 25 év között volt.

Jack Straw brit belügyminiszternek már csak néhány napja maradt hátra a döntésig: kiadja-e Pinochet tábornokot a spanyol kormány kérésére vagy sem. Az idős tábornokot október közepe óta kezelték London egyik kórházában, ahol egy hátműtéten esett át. Mint ismeretes, a madridi kormány november eleje óta követeli a tábornok kiadatását. Az orvosi szakvélemények szerint Pinochet nem szorul további orvosi kezelésre. Ezzel eloszlott Pinochet híveinek az a reménye, hogy Straw méltányosságot gyakorolhat, és az egykori diktátor idős korára, illetve egészségi állapotára hivatkozva esetleg megtagadja a kiadatást.

A májusi eseményekhez hasonlóan a reformokat követelő tömegdemonstrációk újra fosztogatásokba és véres utcai jelenetekbe torkolltak Dzsakartában, Indonézia fővárosában. A gyűlölet célpontjába ismét a zömében keresztény vallású kínai kisebbség került.

Tovább tartanak Indonéziában a véres utcai összecsapások a politikai reformokat követelő diákok tömegei és a biztonsági erők között. A zavargásoknak 16 halálos áldozata és több mint 200 sebesültje volt. A szomszédos Malajziában szintén utcai demonstrációkra került sor, s miközben tízezrek vonultak az utcára, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) országainak vezetői kétnapos csúcsértekezletre érkeztek a fővárosba, hogy az égető ázsiai válság okozta sebeket orvosolják. Bár az APEC fórumát kilenc évvel ezelőtt a globalizáció elősegítése végett hozták létre, az idei konferencia inkább csak fokozta az ázsiai térség Nyugattal szembeni frusztráltságát. A váratlan fordulatokban bővölködő találkozó számos meglepetést tartogatott a résztvevők, nem utolsósorban a házigazda szerepét betöltő Mahathir Mohamed maláj miniszterelnök számára.

Tovább tartanak Indonéziában a véres utcai összecsapások a politikai reformokat követelő diákok tömegei és a biztonsági erők között. A zavargásoknak 16 halálos áldozata és több mint 200 sebesültje volt. A szomszédos Malajziában szintén utcai demonstrációkra került sor, s miközben tízezrek vonultak az utcára, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) országainak vezetői kétnapos csúcsértekezletre érkeztek a fővárosba, hogy az égető ázsiai válság okozta sebeket orvosolják. Bár az APEC fórumát kilenc évvel ezelőtt a globalizáció elősegítése végett hozták létre, az idei konferencia inkább csak fokozta az ázsiai térség Nyugattal szembeni frusztráltságát. A váratlan fordulatokban bővölködő találkozó számos meglepetést tartogatott a résztvevők, nem utolsósorban a házigazda szerepét betöltő Mahathir Mohamed maláj miniszterelnök számára.

Gerhard Schröder német kancellár parlamenti székfoglaló beszédében többször is kitért az Európai Unióval kapcsolatos elképzeléseire. Mint kifejtette, a német politika központi kérdését képezi az Unióban való hatékony részvétel, ezért a jövő év első felében Németország mint az EU soros elnöke mindent meg fog tenni az integrációs folyamat előmozdítására és a politikai egység megteremtésére. A két órás beszédből kiderült, Schröder sokkal jobban támogatja az integrációs elképzeléseket, mint elődje. Kijelentési nyomán Angliában máris felerősödött az ország függetlenségéért aggódó euroszkeptikusok tiltakozása.

A millenneum minden bizonnyal számos meglepetést tartogat a különböző cégek, irodaházak, szerkesztőségek dolgozói számára. A Financial Times The Office of the Future cím? írása szerint a XX. század alkonyán ezek a munkahelyek az eddigi legdrámaibb változáson fognak keresztülmenni. Néhány szakember ezeket a változásokat hatásukat tekintve máris az ipari forradalomhoz hasonlítja – a lényeges különbség csupán az, hogy korunk forradalma minden eddigi változáshoz képest sokkal szédületesebb sebességgel halad előre.

Mikulas Dzurinda, az öttagú ellenzéki Szlovák Demokratikus Koalíció (SDK) vezetője. Szlovákia felemelkedésre készül    Fotó: MTI

Mikulas Dzurinda, az öttagú ellenzéki Szlovák Demokratikus Koalíció (SDK) vezetője. Szlovákia felemelkedésre készül    Fotó: MTI

Az amerikai külügyminisztérium bejáratánál lévő gránitfalon eddig 176 név volt olvasható, az elmúlt napokban azonban további tizenkettőt kellett bevésni. 188 név, 188 ember – mindazok, akik 1970 óta az Egyesült Államoknak teljesített hivatalos szolgálatuk során külföldön vesztették életüket. Madeleine Albright a mintegy hétszáz főnyi külügyminisztériumi személyzet előtt fekete gyászruhában elmondott beszédében szomorúan jegyezte meg: a szívűnk mélyén tudjuk, hogy további nevek fognak következni...