Vád alá helyezte a brit királyi ügyészség Abu Hamza al-Masrit, az észak-londoni Finsbury mecset korábbi imámját. A radikális muszlim vezetőt tizenhat rendbeli törvénysértéssel vádolják – többek között fajgyűlölet szításával, zsidók és nem mohamedán hívők meggyilkolására történő felbujtással és esetleges terrorista akciókat támogató dokumentumok rejtegetésével is. Hamzát az Egyesült Államokban is szeretnék bíróság elé állítani, ahol azzal vádolják, hogy az Amerika elleni dzsihád beindítását célzó globális összeesküvés részese. Washington még az év első felében kérte az imám kiadatását, erre azonban addig nem kerülhet sor, amíg brit földön le nem zajlanak a szükséges jogi procedúrák.

Meglepő elmélettel állt elő Wangari Maathai, Kenya első Nobel-díjas tudósa az AIDS-vírus eredetét illetően. A rangos elismerésben részesített ökológus és biológusnő, aki a környezetvédelemért és a természetes erőforrásokért felelős kenyai miniszter helyettese is egyben, azt állította: a vírust rosszindulatú tudósok szándékosan dolgozták ki azért, hogy ezzel irtsák tömegméretekben Afrika fekete lakosságát.

Alig hat héttel az elnökválasztások előtt úgy tűnik, John Kerry végső és minden eddiginél hevesebb támadást indított riválisa, George W. Bush ellen. A demokraták elnökjelöltje, kihasználva az Irakban az elmúlt hetekben kialakult kritikus helyzetet, elsősorban Bush külpolitikáját vette célba, de ezúttal saját elképzeléseit is konkrétan ismertette. Az elemzők szerint Kerry tervei kétségkívül jól hangzanak, de valójában nem realisztikusak, sőt nem is újszerűek, mivel megvalósításukkal a Bush-kormány már maga is próbálkozott. 

A George W. Bush által a "gonosz tengelyéhez" sorolt Irán elérkezettnek találta az időt ahhoz, hogy korábbi ígéreteit felrúgva felgyorsítsa atomprogramját. Az iszlám ország nukleáris ambícióit mind az Egyesült Államok, mind Izrael aggódva figyeli. Míg Washington mielőbb az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kívánja vinni a kérdést, és a konfliktust a diplomácia útján próbálja rendezni, Izrael és Irán között az elmúlt hetekben már komoly fenyegetőzésekre is sor került. A krízis megoldása valóban kezd sürgetővé válni: a legutóbbi elemzések szerint a muszlim országot már csak három év választja el attól, hogy a világ tizedik nukleáris nagyhatalmává váljon. Ha pedig ez megvalósul, akkor Irán nagyobb veszélyt jelenthet majd a világbéke szempontjából, mint amelyet Irak jelentett Szaddám Huszein rezsimje idején.

Az utóbbi hetekben kiújultak a harcok Nedzsef városában a lázadó Muktada asz-Szadr milíciája és az iraki, illetve amerikai katonai erők között. A politikai és szellemi babérokra egyaránt áhítozó fiatal imám az elemzők szerint igen ravasz taktikusnak bizonyult: mozgalmával nemcsak az Amerika-ellenes hangulatot sikerül fokoznia, hanem a még törékenynek bizonyuló iraki ideiglenes kormány tekintélyét is aláássa.

A törökországi Isztambulban újabb merényletsorozatot hajtottak végre szélsőséges csoportok. Közel egy időben, helyi idő szerint kedden hajnali fél kettő körül a város két kisebb hoteljénél bomba robbant, és detonáció történt egy üzemanyagraktárnál is, itt azonban a megcélzott tartályok szerencsére nem repedtek szét, így nagyobb kár nem keletkezett. A merényleteknek két halálos áldozata és közel tucatnyi sebesültje volt.

A magyar külügyminiszter meghívására hazánkba látogatott Colin Powell amerikai külügyminiszter.  A mindössze tizenhat órás villámlátogatásnak szinte minden percét kihasználták: Powell már kora reggel interjút adott az MTV Napkelte című műsorában, majd később találkozott magyar kollégájával, Kovács Lászlóval és a parlamenti pártok képviselőivel; Szili Katalintól átvette a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét, felszólalt a magyar nagykövetek éves nyári értekezletén, és kötetlen beszélgetés keretében válaszolt néhány magyar egyetemista kérdéseire. Powell minden alkalommal elismerően szólt Magyarország iraki és afganisztáni szerepvállalásáról, ám az Amerikába készülő magyar turisták illúzióit határozottan eloszlatta: marad ugyanis a vízumkényszer, a 100 dolláros vízumeljárási díj és az emeltdíjas telefonvonal.

A Holland Újságírók Tanácsa elutasította Lovas István beadványát. Lovas az év elején kezdeményezett eljárást Stefan J. Bos Budapesten dolgozó holland újságíró ellen, aki a Magyar Nemzet kommentátorát "szélsőjobboldaliként" jellemezte a holland ANP hírügynökségnek leadott anyagában, Lovasnak a Tilos Rádió elleni tüntetésen elmondott beszédéről pedig megállapította: "antiszemita megnyilvánulásként értelmezhető". A Hetek kérdésére Stefan J. Bos elmondta: nem érte váratlanul a szituáció elmérgesedése, azon viszont már némileg meglepődött, hogy Lovas az ügyet az országhatárokon túlra is kiterjesztette.

A közelmúltban számtalan tudósítás foglalkozott már az iraki emberrablások ügyével. Arról azonban csak kevesen írtak még, hogy ez a probléma nem csupán a koalíciós erők katonáit és az Irakban dolgozó külföldi civileket sújtja, hanem az iraki lakosságot is. A növekvő számú gyermek- és emberrablások, illetve gyilkosságok áldozatai egyre gyakrabban a kisebbségek, főként a keresztények közül kerülnek ki.

A George Barna kutatócsoportja által készített felmérés szerint a novemberi amerikai elnökválasztás kimenetelét az emberek hitbéli álláspontja nagyobb mértékben befolyásolhatja majd, mint a politikai pártokhoz vagy a demográfiai csoportokhoz való tartozásuk. A felmérés szerint az elkövetkező öt hónap során dől majd el az is, hogy a még bizonytalan szavazók táborát vajon melyik fél tudja majd a maga oldalára állítani.

Miközben sokan aggódva figyelték az olajárak elmúlt időszakbeli emelkedését, az al-Kaida újabb rémtett elkövetésével adott jelt magáról. Ezúttal arról próbálta meggyőzni a nyugati világot, hogy nemcsak politikai választások eredményét tudja manipulálni, hanem a világgazdasági folyamatokba is képes beleszólni. A szaúdi túszdráma után ugyanis az olajárak a várakozásoknak megfelelően tovább emelkedtek, erősen megközelítve a húsz évvel ezelőtti csúcsmagasságú árakat. Nyugati elemzők már korábban is figyelmeztettek arra, hogy a szaúdi királyság destabilizálását célzó merényletek megszervezésével bin Ladent kettős cél vezérli: egyrészt az ország területén található iszlám szent helyek feletti ellenőrzés megszerzésére törekszik, mert ezek segítségével legitimizálhatná küldetését, másrészt pedig az olajmezőkre is szemet vetett, hiszen az ezekből származó bevételekből gond nélkül finanszírozhatná az általa meghirdetett globális dzsihádot.

George W. Bush a pennsylvaniai Army War főiskolán elmondott beszédében felvázolta azt az öt fő lépést, amelyet Irak függetlenségének helyreállítása érdekében mihamarabb meg kell tenni. Az elnök arra figyelmeztetett, hogy a terrorizmus elleni harc fő színtere jelenleg Irakban van, és a június 30-ai dátum közeledtével a terroristák valószínűleg egyre aktívabbak lesznek, és egyre brutálisabban fognak fellépni. "Nehéz napok előtt állunk, és az előre vezető út lehet, hogy időnként kaotikusnak tűnik majd." 

Alig másfél hónappal a tervezett hatalomátadás előtt az erőszak- és merénylethullám tovább folytatódik Irakban. A héten öngyilkos merénylők megölték az Iraki Kormányzótanács soros elnökét, Izzedin Salimot, aki május elején vette át ezt a pozíciót. Miközben néhány politikus szinte naponta követeli, hogy hazája vonja ki csapatait Irakból, a fentiekhez hasonló események egyre inkább azt mutatják, hogy a közel-keleti országnak most minden eddiginél nagyobb szüksége van a külső segítségre ahhoz, hogy ne sodródjon menthetetlenül polgárháborúba.

Tévedtek azok, akik szerint a gúlába kényszerített iraki foglyok megaláztatása a háború morális mélypontját jelentette. Miközben az európai politikusok nagy része a közelmúltban kirobbant börtönbotrány képein szörnyülködött, az al-Kaida iraki terrorosztaga gondoskodott arról, hogy megmutassa: milyen az igazi horror. A héten egy arab nyelv? internetoldalon videofelvételt adtak közre egy amerikai civil túsz kivégzéséről, amint álarcosok lefejezik a fiatalembert, és fejét diadalittasan tartják a kamera elé. Ugyancsak a héten palesztinok Gázában hat meggyilkolt katona darabokra szedett testrészeivel igyekeznek kivonulásra bírni az izraeli hadsereget. A legutóbbi támadás nem messze attól a helytől történt, ahol néhány napja egy palesztin fegyveres hidegvérrel egyesével kivégzett négy izraeli kislányt és terhes édesanyjukat.

Miközben Irakból naponta érkeznek a hírek robbantásokról, súlyosbodó harcokról és emberrablásokról, az elmúlt héten végre örömteli eseményről is beszámolhatott a média. Thomas Hamill, a Mississippi államból származó 43 éves teherautó-sofőr ugyanis csodával határos módon, épségben menekült el fogva tartóitól. 

Heves harcok bontakoztak ki Irak több pontján a koalíciós erők és az iraki ellenállók között. Alig három hónappal a hatalomátadás előtt igen súlyos helyzet alakult ki az országban: több elemző szerint a háború befejezése óta a legválságosabb hetet tudhatják maguk mögött a katonák. Míg az amerikai haderők főként Irak középső részén szembesülnek heves ellenállással, a síita területeken állomásozó brit, spanyol, lengyel és olasz szövetséges erők is intenzív támadás alá kerültek, ami stratégiája átgondolására kényszerítheti a koalíciót – sőt az európai elemzők szerint akár a szövetség összeomlásához is vezethet.

Stílszerűen egy beduin sátorban fogadta március végén Moamer el-Kadhafi líbiai államfő Tony Blair brit miniszterelnököt. Míg a Tripolitól délre fekvő pusztában lezajlott "csúcstalálkozó" nyomán az észak-afrikai ország vezetője azt reméli, végre kiléphet nemzetközi elszigeteltségéből, és egyben konzerválhatja hatalmát, a nyugati fél abban bízik, hogy a "haramiaállam" megszelídülésével a világ biztonságosabbá válik, és olcsó energiakészletek válnak elérhetővé.

Heves harcok bontakoztak ki Pakisztán északnyugati részén, az afgán határhoz közeli Vazirisztánban a pakisztáni katonaság és a térségben bujkáló al-Kaida harcosok között. Mivel az Oszama bin Laden és csatlósai után intenzíven kutató katonák a szokásosnál hevesebb ellenállásba ütköztek az egyik faluban, hamar felröppent a hír, hogy ezúttal "nagy hal" akadt horogra. 

Március 8-án aláírta az ország ideiglenes, július 1-jétől hatályba lépő alkotmányát a huszonöt fős Iraki Kormányzótanács. Bár a dokumentum az arab világ egyik leghaladóbb szellem? alapokmánya lett, a George W. Bush által történelmi mérföldkőnek nevezett eseményre csak kétszeri halasztás után került sor. Az első alkalommal a bagdadi és karbalai súlyos merényletek miatt napolták el az aláírást, másodszor pedig a Kormányzótanács síita tagjai Ali al-Sistani nagy ajatollah ellenvetései miatt bojkottálták a ceremóniát. Miközben a dokumentum aláírása körüli események rámutattak arra, hogy Irak vallási és etnikai csoportjai között hatalmi harcok várhatók, a merényletek száma tovább szaporodott az országban.