Tömegtüntetés az izraeli kormány ellen. Elégedetlenség jobbról Fotók: Reuters
"A telepek feloszlatása szétszakítja a nemzetet" – hirdette a tüntetők egyik transzparense, míg egy másik egyenesen a miniszterelnök lemondását követelte. Saron ugyanis a közelmúltban jelentette ki először nyíltan, hogy úgy véli, a béke elérése érdekében Izraelnek fel kell majd számolnia néhány zsidó telepet, lakóikat át kell telepítenie más helyekre, és egyoldalúan csökkenteni kell Izrael jelenlétét a Nyugati Parton és a Gázai övezetben. Elismerte, hogy ez a helyzet nem könny? azok számára, akik ott élnek, de az ország biztonsága érdekében szükséges lépésnek véli. A telepesek azonban ezeket a kijelentéseket kifejezetten árulásnak érzik egy olyan ember szájából, akit a zsidó telepek atyjának tekintenek. A demonstráció alatt lejátszottak részleteket Saron régebbi beszédeiből, ahol kifejezetten a települések létrehozására buzdította a lakosságot.
A telepesek vezetői hevesen ellenzik a kormányfő tervét, mert szerintük az izraeli kivonulás csak bátorítást jelentene a terroristák és a militáns csoportok számára. A Haarecnek nyilatkozó Pinchas Wallerstein szerint "Saron nem hagyhat figyelmen kívül egy ekkora tömeget. Ezek után a települések feloszlatása kétségkívül sokkal nehezebb lesz." Az úgynevezett megszállt területeken közel négyszázötvenezer telepes él, de számuk folyamatosan növekszik. Jelenleg negyedmillióan laknak a Nyugati Parton és a Gázai övezetben, és csaknem ugyanennyien Kelet-Jeruzsálem környékén. Vannak közöttük, akik anyagi kompenzáció ellenében hajlandók lennének távozni, és vannak, akik mindenáron meg akarják tartani otthonukat. Alon Levy, Migron polgármestere például egy ilyen telepen nőtt fel. "A szüleimnek néhány évig harcolniuk kellett azért, hogy megtarthassák az otthonukat. Így lesz ez itt is. Néhány év harc, de azért itt maradunk. Aztán a gyermekeink is új települést hoznak létre, és nekik is harcolniuk kell majd érte." A telepesek felkészültek rá, hogy Saron ezúttal nem blöfföl, és készek megállítani őt. "Megvan a kommunikációs hálózatunk. Egy ilyen intézkedés esetén több ezer ember jönne ide, és akkor nem tudnának elmozdítani minket." Egyes elemzők szerint azonban a telepesek a jövőben csak úgy tarthatnák meg otthonaikat, ha belemennek abba a kompromisszumba, hogy egy jövendő palesztin állam fennhatósága alá kerülnek.
Saron terve még kormánykörökben is ellenállást és megosztást hozott: a demonstráción jelen lévő közel huszonöt knesszet-tag közül mintegy tucatnyi a Likud Pártból való volt. Köztük volt például Uzi Landau kabinetminiszter is, aki szerint "ha a zsidó közösségeket át lehet telepíteni, akkor ugyanezt az arab közösségekkel is meg lehet tenni". Reuven Rivlin parlamenti szónok és Saron egyik bizalmasa szintén megjelent a rendezvényen. Bár a színpadon nem kért szót, az Associated Pressnek azt nyilatkozta: "A cionizmus alapja az a hit, hogy jogunk van ehhez a földhöz. Azért jöttem, hogy Izrael földje mellett tüntessek. Ellene vagyok a telepek feloszlatásának, ellene vagyok a kivonulási tervnek, és ezek ellen fogok szavazni a knesszetben." Rivlin arra is figyelmeztetett: a Likudból sokan éreznek hasonlóan, így Saron könnyen konfliktusba kerülhet saját pártja tagjaival.
Az építkezési és lakásügyi miniszter, Effi Eitam is kritikával illette a helyszínen Saron terveit. Szerinte érthetetlen, hogy miért pont most kell gyengeséget mutatni, amikor egyre nagyobb nyomás helyeződik Szíriára, Líbiára, Irakra és Oszama bin Ladenre, és a terrorellenes harc sikereket könyvelhet el magának. Beszédét közvetlenül a miniszterelnökhöz intézve figyelmeztette a vezetőt: "Nem tartunk ki melletted, ha zsidókat, gyerekeket űzöl el az otthonaikból." Eitam azt is bejelentette: ha Saron úgy dönt, hogy felszámol telepeket, akkor pártja, a Nemzeti Vallási Párt kilép a kormányból.
Saron azonban egyelőre hajthatatlan. A tüntetésre adott válaszában azt hangoztatta, a kérdéseket nem demonstrációk döntik el, hanem a kormány. Leszögezte, hogy a tüntetésen részt vevő jobboldali minisztereknek továbbra is kötelességük támogatni az útitervként ismert béketervet. A baloldali Munkáspárt erősen bírálta a tüntetést, hangoztatva, hogy az ott megjelenő politikusok jelentős része már elfogadta egy palesztin állam létrehozásának a feltételeit, ezért nincs joguk kritizálni a miniszterelnököt. Szerintük a telepesek követeléseinek teljesítése azt jelentené, hogy a kormány megadja magát a messianizmus és a szélsőségek politikájának.
Az Izrael Rádió által decemberben készített közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 59 százaléka támogatja Saron terveit. Egyes felmérésekből úgy tűnik, hogy a többség azt támogatná, ha a telepek kiürítésére egy békemegállapodás keretein belül kerülne sor, de a közvélemény jelentős hányada kész elfogadni akár az egyoldalú lépésként, megállapodás nélkül sorra kerülő evakuálást is. Arie Arnon professzor, a Békét most! mozgalom egyik vezetője szerint mára kisebbségbe kerültek azok, akik ragaszkodnak az ún. megszállt területekhez. Az a kérdés, hogy a megoldás megállapodáson vagy egyoldalú lépéseken keresztül szülessen meg, jelenleg a legfontosabb vita tárgyát képezi az izraeli társadalomban, s még a pártokon belül is megosztást hoz. Saron ugyanakkor azt is jelezte: Izrael konzultálni fog szövetségeseivel és bármely megállapodást vagy egyoldalú intézkedést a knesszet elé visz további megvitatás céljából.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »