A Nemes Nagy Ágnes-féle fordítás egyszerűen gyönyörű: „Téged elnyert e hős, és az övé leszel./ De szíved bármilyen jogosan nyerte el / Késhet a nász, ne is tűzzünk határnapot,/ Hozzáköt amúgy is az eskü és a jog./ Egy év talán elég, hogy felszárítsd a könnyed./ Rodrigo, nekivágsz addig a harcmezőnek / A Cid név őnekik rémítő riadó,/ Úrnak hívtak, s leszel te még uralkodó!/ De harcaid során légy hozzá hű szünetlen,/ Térj vissza, ha lehet, rá még érdemesebben."
És ez a szép költészet közel kétszáz oldalon nyújt élményt, ami legalább kétezer sms-nek felel meg, ennyit egy tini két hónap alatt lezavar – akkor már inkább az irodalom. A dráma olyan eszméket emel ki, melyek a szappanoperákon felnőtteknek ismeretlenek, vagy csak poros könyvekből köszönnek vissza, mint: hűség, becsület, önfeláldozás, bátorság. A karakterek igazi jellemek, elveikhez hűek, és eltekintve a vissza-visszatérő önmarcangolásoktól, szinte mind pozitívak. A szerelem nem kerül a hősök elvei elé, és azt is inkább az odaadó várakozás oldaláról mutatja be a mű, nem pedig a ma divatos zsákmányszerző, trófeagyűjtő szokásnak megfelelően. A végén pedig az összes szereplő de inkább olvassák el!
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2005. 10. 28. (IX/43)
