José Mourinho, az olasz Internazionale portugál sztáredzője a szezon első bajnokiján – a Bari elleni mérkőzésen – a 28. percben kénytelen volt lehívni a pályáról a ghánai középpályását, Sulley Muntarit. Döntését az 1–1-re végződött mérkőzés után így indokolta: „Muntarinak problémái akadtak a ramadánnal kapcsolatban. Azt hiszem, ez a hőség nem éppen ideális a böjtölés számára.” Pedig a játékos a hírek szerint nem is tartja be maradéktalanul az egyébként is részleges böjtnek számító ramadán szabályait: a mérkőzés napján például ebédelt, bár folyadékot nem fogadott el.
A kilencedik holdhónapra eső muszlim vallási ünnep idején – 30 napon keresztül – a muzulmánok számára napfelkeltétől naplementéig tilos az evés, az ivás és mindenfajta testi öröm. Felmentést kaphatnak a kismamák, a szoptatós anyukák, a betegek vagy a harcban részt vevő katonák. A labdarúgók azonban nem tartoznak ezek közé, így az edzőknek komolyan számolniuk kell a ramadánnal, amely augusztus 22-én kezdődött, vagyis a legtöbb európai országban egybeesett a bajnoki rajttal.
Kérdés persze, hogy miként kezelik a problémát. José Mourinho szókimondó megközelítése ugyanis nem aratott osztatlan sikert a muzulmán vezetők körében. Mohamed Nour Dachan, az olasz iszlám közösség elnöke szerint „Mourinhónak kevesebbet kellene beszélnie”. Hozzátette: a böjt nem árt Muntarinak, mert hite átsegíti a böjt okozta nehézségeken. „Egy hívő játékos, legyen keresztény, zsidó vagy muszlim, lelkileg sokkal kiegyensúlyozottabb, és ez jó hatással van a teljesítményére” – fogalmazott a vallási vezető. Bekapcsolódott a vitába Claudio Lotito, a római Lazio tulajdonosa is, aki sajátos módon kerüli el az ilyen problémákat. Mint mondta, soha nem vett olyan játékosokat, akik a böjt miatt lelassulhatnak.
Olaszországban egyébként számos iszlám hitű futballista játszik. Közéjük tartozik a Siena csatára, Abdelkader Ghezzal is, aki a nyitófordulóban gólt szerzett az AC Milan ellen. Mint mondta, ő csak azokon a napokon böjtöl, amikor sem edzés, sem mérkőzés nincsen. „Korábban mindig maximálisan betartottam a ramadánt, de amikor profi futballista lettem, egészségügyi okokból változtatnom kellett a szokásaimon. A Crotone futballistájaként először megpróbáltam ugyanúgy böjtölni, de két hét után már nagyon rosszul éreztem magam, és ezért abbahagytam a dolgot” – mondta Ghezzal, megjegyezve, hogy tud olyanokról, akik viszont maradéktalanul betartják az előírásokat.
A spanyol pontvadászatban is érzékeny a böjt kérdése. Az FC Barcelonában és a Real Madridban is játszanak ugyanis muzulmán futballisták. A katalánoknál szereplő Eric Abidal és Seydou Keita a hírek szerint egyáltalán nem böjtöl, Yaya Touré pedig igyekszik ugyan követni a vallási utasításokat, de csak addig, amíg az nem megy kondíciója rovására. Mindenesetre a csapat orvosai fokozottan figyelnek rá. Az örök rivális királyi gárdánál a mélyen vallásos Mahamadou Diarra súlyos sérüléséből lábadozik, így felmentést kapott a ramadáni kötelezettségek alól; Lassana Diarra állítólag soha nem is tartotta meg a böjtöt; Karim Benzema pedig elhalasztja azt – csak pályafutása befejeztével tartja meg. (Kérdés persze, hogy az évek során összegyűlt halasztásokat miként tudja majd törleszteni: akár egy évnél hosszabb ideig is böjtölnie kellene, ha ezt egyhuzamban akarná megtenni.)
Felmentést kapott az ország vallási vezetőitől az egyiptomi U20-as válogatott is, amely a hazai rendezésű korosztályos világbajnokságra készül. Ám a csapat úgy döntött, kitart az iszlám előírásai mellett.
A halasztásra valóban van lehetőség, tudtuk meg Bolek Zoltántól, a Magyar Iszlám Szövetség elnökétől. Megítélése szerint a fizikai megterheléssel járó munka ugyan nem ad felmentést a böjt alól, ugyanakkor ha egy futballista karrierjét, egzisztenciáját veszélyezteti az előírásoknak való megfelelés, akkor elfogadott megoldás lehet, hogy később bepótolja a böjtöt. Arra a kérdésre, hogy a muszlim etika miként viszonyul a dilemmához, miszerint a böjtölő focista nem tudja a munkáját a kívánt színvonalon ellátni, a vallási vezető úgy reagált: a legfontosabb, hogy a csapat tolerálja-e az illető hitét, vagy sem. „Ezért a legfontosabb a párbeszéd. Egyébként Magyarországon is van két-három élvonalban játszó légiós, aki megtartja a ramadánt. Ők nálunk szoktak vacsorázni ebben az időszakban” – fogalmazott Bolek Zoltán.
Ami a kérdés tudományos oldalát illeti: Pavlik Gábor professzor, a Semmelweis Egyetem sportorvosa szerint fizikai terheléssel együtt a „száraz” – a folyadékot is mellőző – böjt egyértelműen ártalmas. „Különösen a folyadéktól való tartózkodás jelent súlyos kihívást a szervezet számára: a kalória hiánya egy ideig feldolgozható, ám a sók, ásványi anyagok, vitaminok pótlása elengedhetetlen olyan igénybevétel esetén mint az élsport” – mondta. Arra a felvetésre, hogy naplemente után a ramadánt ünneplő játékosok is tudnak megfelelően enni és inni, a szakember azt mondta, hogy nyugalmi állapotban ez egyensúlyban tartja az illető anyagcseréjét. Ám fizikai terhelés esetén a folyadék akkor is nélkülözhetetlen, annak hiányához nem lehet hozzászokni.
2009. 09. 04. (XIII/36)
