Több világhír? sportolóról derül ki, hogy THG-t használt. A képen a már lebukott brit Európa-bajnok vágtázó, Dwain Chambers Fotó: Reuters
"Mi nem is csaltunk, hiszen mindenki ugyanezt csinálja" – fogalmazott az 1988-as szöuli olimpián Charlie Francis, az anabolikus szteroid használata miatt kizárt kanadai sprinter, Ben Johnson edzője. A legendás megállapítás nyilvánvalóan nem fedi a valóságot, mégis elgondolkodtató: az élsportban vajon hány versenyző nyúl tiltott szerekhez a jobb teljesítmény céljából, felrúgva ezzel az etikai normákat és nem utolsó sorban kockára téve saját egészségét?
A kérdés természetesen nem válaszolható meg egzakt számokkal. Dr. Kamuti Jenő, a Magyar Olimpiai Bizottság orvosi bizottságának elnöke, illetve a Nemzetközi Olimpiai Bizottság orvosi bizottságának tagja úgy becsüli, a "doppingigényes" sportágakban a legjobb száz versenyző közül tizenöten használnak tiltott szereket, akik közül a nemzetközi versenyek ellenőrzései során átlagosan 5-8 személy bukik le. "A doppingszerek kifejlesztői egy lépéssel állandóan előttünk fognak járni, ugyanis – és ezt tudomásul kell venni – mindig lesznek olyanok, akik csalni akarnak, ez az ember jelleméből fakad. A dopping mellesleg nem csak a fejlesztők számára óriási üzlet: sporteredményekkel, illetve eredményes sportolók nevelésével igen sok pénzt lehet keresni" – magyarázza Kamuti doktor, aki azért azt is hozzáteszi: ennek ellenére igen hasznosak az ellenőrzések, hiszen ezek hiányában vélhetően nagyságrenddel több lenne a "kokszoló" sportolók száma.
"Az ellenőrzések során mi csak bizonyos vegyületeket keresünk a szervezetben, ezért könnyen elképzelhető, hogy vannak forgalomban olyan doppingszerek, amelyeket nem tudunk kimutatni, mert nem tudjuk mit is kell keresni" – mondta a Heteknek dr. Hollósi Miklósné, az Országos Sportegészségügyi Intézet doppinglaboratóriumának vezetője. Emlékeztetett rá, hogy az amerikai THG-botrány is azt követően robbant ki, hogy egy edző eljuttatta a mintát az amerikai doppingellenes hivatalhoz. Mint a szakértő elmondta a THG-ban éppen az az újítás, hogy a használatot követően csak néhány napig lehet kimutatni. A vegyület leginkább az anabolikus szteroidokhoz hasonló, ezért – bár részletes működési mechanizmusa még nem ismert – arra lehet következtetni, hogy hasonló hatásai, illetve mellékhatásai is vannak. (Lásd keretes írásunkat.)
A botrány kirobbanása óta egyre több világhír? sportolóról derül ki, hogy THG-t használt. Eddig az Európa-bajnok brit Dwain Chambers, az amerikai John McEwen kalapácsvető, illetve a szintén amerikai Regina Jacobs
hosszútávfutó és Kevin Toth súlylökő neve került nyilvánosságra, más sportolók újból elvégzett tesztje pedig a modafinil használatát mutatta ki. Bár ez utóbbi szer nem szerepel a doppinglistán, hatása hasonló a fáradságérzetet csökkentő efedrinhez.
A San Franciscó-i szövetségi bíróság elsőként Regina Jacobsot és Kevin Tothot hallgatta meg az ügyben. Az ügyészek arra voltak kíváncsiak, hogy miként jutottak hozzá a THG-hez. A válaszokról a tudósítások nem számolnak be, azt azonban tudni lehet, hogy a gyanú szerint a THG-t a BALCO-laboratóriumban fejlesztették ki (ahol egyébként egy szeptemberi razzia során különböző szteroidokat és növekedési hormonokat foglaltak le). A laboratórium alapítója, Victor Conte ellen adócsalás és pénzmosás vádjával is indult eljárás. A bíróság decemberben további nagy nev? sportolók meghallgatását tervezi.
A botrány könnyen maga alá temetheti a kiváló eredményekkel büszkélkedő amerikai atlétikát. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok Atlétikai Szövetsége (USATF) eddig nem látott szigorúsággal tervezi megbüntetni a vétkeseket. "Terveink szerint az érintett versenyzők és trénereik végleges eltiltást, valamint százezer dolláros pénzbírságot kapnak" – jelentette be Craig Masback, a szövetség ügyvivője. Hasonlóan nyilatkozott David Howman, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) főigazgatója is, aki szerint a mostani ügy nagymértékben hasonlít az egykori NDK központi doppingolására. "Most is a vegyészek által kitalált szer használatáról van szó. Ez is egy összeesküvés, mégpedig a kémikusok, az edzők és a versenyzők között. Ez nem egyszer? csalás, ez bűncselekmény, és a bűnösöknek ennek megfelelően kell majd felelniük tetteikért" – mondta.
Az érintettek köre minden bizonnyal bővülni fog a jövőben, ha másért nem, azért, mert a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) a párizsi világbajnokságon levett valamennyi mintát újra megvizsgáltatja. Gyulai István, IAAF főtitkára szerint az ügyben nem csak a sportolókat, hanem az edzőket is felelősségre kell vonni. "Ha bebizonyosodik, hogy az edzők aktívan közreműködtek a tiltott teljesítményfokozó szerek beszerzésében és adagolásában, akkor természetesen el kell gondolkodni azon, hogy miként lehet őket megbüntetni" – mondta Gyulai. Az IAAF szabályzata erre nem ad lehetőséget, ezért a főtitkár szerint egyik megoldás az lehet, ha az érintett trénerek akkreditációját nem fogadják el a nagy nemzetközi versenyekre.
A botránnyal azonban nem csak atléták hozhatók összefüggésbe. A hírek szerint az USA-ban baseball, és amerikai foci játékosok is "képbe kerültek", valamint a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) is úgy döntött: újravizsgálja a júliusi barcelonai világbajnokságon levett mintákat.
Mint dr. Kamuti Jenő elmondta, a jövő évi athéni olimpián már a THG használatát is vizsgálni fogják a doppingteszteken. "Athénban az olimpia megnyitásától kezdve a zárásig bárkit, bármikor lehet majd ellenőrizni, az egyes nemzetek évközi versenyein pedig a WADA szúrópróba szerűen végez teszteléseket" – mondta a szakértő, aki szerint a néhány hete kirobbant botrány egyik negatív hozománya – az esetleges egészségkárosodás, illetve a jogtalanul szerzett eredmények mellett – a sporttal kapcsolatos bizalomvesztés és szponzorok, támogatók elfordulása.
2003. 11. 07. (VII/45)
