„Gondoljunk bele, mi történne, ha a nem olyan távoli jövőben az amerikai sztrádákon tömegével közlekedő, egymással 5G hálózaton keresztül kommunikáló okosautók működésébe bele tudna avatkozni a telekommunikációs hálózat eszközeit gyártó vállalat, illetve ország. Vagy milyen veszélyekkel járna, ha egy adott rendszer sebezhetőségére fény derül, ám a gyártó nem azonnal, hanem csak két hét múlva szállítja a frissítést – és ez alatt egy harmadik fél vagy akár kiberterroristák előtt tárva-nyitva állnak ezek a biztonsági rések” – illusztrálta Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Akadémiájának programigazgatója, hogy miért nem csupán a Trump-féle kereskedelmi háborúról szól az USA, illetve a Huawei (és Kína) közötti konfliktus.
Az amerikaiak állítják: a kínai technológiai óriásvállalat súlyos kockázatot jelent nemcsak a nemzetbiztonságra, de a szabad világkereskedelemre is. A Huawei-eszközökön keresztül történő kémkedésről, vagy a kereskedelmi titkok ellopásáról szóló gyanúsítások után tovább súlyosbította a felek viszonyát, hogy decemberben Kanadában őrizetbe vették a cég pénzügyi vezetőjét, Meng Van-csóu-t, aki egyben az alapító lánya.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2019.02.15.(XXIII/7)
