Februniye Akyol 25 évesen, diákként robbant be a török politikai életbe. 2014-ben a Béke és Demokrácia Párt elnevezésű kurd párt színeiben elindult az önkormányzati választásokon, ahol megválasztották az ország délkeleti részén fekvő Mardin város egyik polgármesterének. A város irányítását egy 71 éves, nagy támogatottsággal és tapasztalattal rendelkező kurd vezetővel együtt végezte. A kurd párt ugyanis minden vezetői tisztséget megoszt egy férfi és egy nő között, hogy ezzel ösztönözze a nőket az aktívabb politikai szerepvállalásra.
Akyol, aki egy ezüstműves lánya, ahhoz az asszír keresztény közösséghez tartozik, amely még mindig a Jézus korabeli arámi nyelvet beszéli. Az ősi közösség számtalan mészárlást és üldöztetést élt át, helyzetük a mai napig is kiszolgáltatott. Bár Törökország az uniós csatlakozási tárgyalások miatt „hivatalosan” megerősítette a társadalmi és vallási jogokat, Akyol megválasztásakor azt mondta, közössége „még nem szabad, és nem tudnak békében élni”. A török állam nem ismeri el hivatalosan vallási kisebbségként őket, így saját iskoláikban sem taníthatják ősi nyelvüket gyermekeiknek. Ráadásul a török hadsereg és a kurd önállóságért küzdő Kurdisztáni Munkáspárt közötti háborúnak is áldozatul estek: a fegyveres harcok során több asszír keresztény falut is leromboltak.
Törökországban eddig kisebb városokban sikerült keresztényeknek polgármesteri tisztségbe kerülniük. Nagyobb „áttörés” 2011-ben történt, amikor Erol Dora képviselői mandátumot szerzett az ankarai parlamentben – ő szintén az asszír keresztény közösséghez tartozott. Ilyenre az 1960-as évek óta nem volt példa az országban. Akyol pedig az első keresztény volt, aki Törökország 30 nagyvárosi önkormányzata egyikének a vezetője lett két évvel ezelőtt.
2016. 11. 25. (XX/47)
