Semmi olyan nem történt június óta, ami meggyőzte volna a skót első minisztert arról, hogy levegye a napirendről a függetlenedésről szóló újabb népszavazás lehetőségét. Sőt, Nicola Sturgeon szerint „nagyon valószínű”, hogy 2020-ig sor kerül egy újabb referendumra Skócia elszakadásáról. A térség első számú vezetője úgy véli, a voksolás elkerülhetetlen, ha a brit kormány a „kemény Brexitet”, vagyis a teljes elszakadást választja az uniótól. Ugyanakkor első körben nem a népszavazást fogja erőltetni, hanem a kompromisszumos lehetőségeknek akar esélyt adni. Sturgeon kész arra is, hogy a brit parlamentben együttműködjön a Munkáspárttal, a liberális demokratákkal és azokkal a mérsékelt konzervatívokkal, akik nem támogatják, hogy az ország minden kapcsolatot megszakítson Brüsszellel. A skót szavazók több mint 60 százaléka ugyanis júniusban Nagy-Britannia unióban való maradására voksolt.
Sturgeon a brit kormányfőt is felszólította, hogy adja tanújelét annak, hogy a skótokat is figyelembe veszi a kilépési tárgyalások során. A skót vezetés egyre elégedetlenebb amiatt, hogy Theresa May még nem hozott nyilvánosságra semmilyen konkrétumot a tárgyalási stratégiáját illetően. Sturgeon „tarthatatlannak és elfogadhatatlannak” nevezte, hogy sem a közvéleménnyel, sem a parlamenttel nem közli a kormány, milyen álláspontot képvisel majd az unióból való kilépési folyamat során. Véleménye szerint nem helyes, ha Skóciát kirángatják Európából, a közös piacról, és hogy az ezzel járó negatív következményeket is viselnie kell, annak ellenére, hogy nem szavazta meg a Brexitet. Az első miniszter ezért azt is bejelentette, hogy keresik a lehetőségeket arra, hogy Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése után Skócia továbbra is az Európai Unió és az egységes belső piac része maradjon. Elképzelhetőnek tartja, hogy Skócia Izlandhoz vagy Norvégiához hasonló kapcsolatba kerüljön az unióval. Részleteket viszont nem árult el ezzel kapcsolatosan.
Alkotmányjogi szakértők szerint ez azonban lehetetlenség, mivel Skócia egyelőre nem független állam. Michael Keating professzor a The Telegraph brit lapnak szintén azt erősítette meg, hogy a skótoknak nem lesz módjuk különleges helyzetet kicsikarniuk maguknak, mert az unió az egységes piacát vámokkal és tarifákkal védi, ha pedig Skócia ennek része lenne, Anglia pedig nem, akkor a két terület között jönne létre egy szigorú gazdasági határ, amely korlátozná az áruk, szolgáltatások és az emberek mozgását. Ez pedig Skócia számára is óriási hátrányokkal járna.
Skócia 309 éve tagja a brit uniónak. Először két éve tartottak függetlenségi népszavazást a térségben, akkor a Nagy-Britanniában való maradást pártolók nyertek, igaz, nem elsöprő többséggel. Bár a júniusi Brexit-voksolást követően is újra napirendre került a függetlenedés kérdése, a közelmúltban készült felmérések azt mutatják, hogy még mindig nincsenek többségben azok, akik elszakadnának Londontól. Sőt beszámolók szerint valójában csökkent azoknak a száma, akik egy újabb függetlenségi népszavazást támogatnának.
Egy újabb skót referendumot és „különutas” megoldást az EU-val a brit kormány sem nézne jó szemmel. Theresa May a Konzervatív Párt kongresszusán Birminghamben egyértelművé tette, hogy az Egyesült Királyság együtt fog távozni az unióból, és hogy „a Brexitből nincs kimaradási lehetőség”. A kabinet közben nem győzi hangsúlyozni azt is, hogy azért nem osztották meg eddig a közvéleménnyel a kilépési tárgyalások stratégiáját, mert még nem jutottak konszenzusra lényeges részletekről. Például hogy Nagy-Britannia vállalja-e, hogy hozzájárul az unió költségvetéséhez kedvező kereskedelmi feltételekért cserébe. London az előtt tisztában akar lenni minden előnyös és hátrányos következménnyel, hogy a hivatalos kilépési folyamat elindul.
2016. 10. 21. (XX/42)
