„A Brexit Brexitet jelent, és sikert fogunk belőle kovácsolni” – hangzott el újra a brit Konzervatív Párt birminghami konferenciáján. Theresa May a „hagyományokkal” szakítva már a pártkongresszus nyitónapján felszólalt, és kijelentette: nem lesznek „szükségtelen késedelmek” az Európai Unióból való kilépési tárgyalások megkezdésében. Megerősítette, amit nem sokkal azelőtt a sajtóban is közölt, hogy jövő év márciusáig aktiválják a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amellyel hivatalosan is megindul a Brexit. May a The Sunday Times nevű brit lapnak azt is elmondta, hogy a kormány tavaszszal kezdeményezi annak az 1972-es törvénynek a visszavonását a parlamentben, amelynek alapján a szigetország csatlakozott az európai integrációhoz. Ha minden a papírforma szerint haladna, akkor a britek uniós tagsága 2019 nyarának végére szűnne meg.
A brit miniszterelnök által felvázolt menetrendnek vegyes fogadtatása volt. Berlinben üdvözölték a bejelentést, amivel – szerintük – tisztult a kép valamennyi érintett fél számára. A németek a 2019-ben esedékes európai parlamenti választások miatt is időszerűnek tartják a britek lépését. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke megköszönte Maynek, hogy világosan fogalmazott, azt azonban hangsúlyozta, hogy azok az előkészületi tárgyalások, amelyekhez a britek annyira ragaszkodnak, csak azután fognak megindulni, hogy aktivizálták az 50. cikkelyt. May ütemterve „házon belül” is kapott bírálatokat. Többen korainak tartják az időzítést, mert nem várja meg a 2017. májusi francia elnökválasztást, illetve a szeptemberi német parlamenti választásokat. A francia és német vezetés eddig nem igazán mutatott semmilyen hajlandóságot arra, hogy rugalmasan viszonyuljon a britek kilépéssel kapcsolatos kéréseihez. Nagy-Britanniában némelyek abban reménykednek, hogy a választások után változik a felállás mindkét országban, és így kedvezőbb helyzetben tudnak majd tárgyalni. Ez a várakozás nem is alaptalan, hiszen Franciaországban és Németországban is elég rosszul áll a jelenlegi vezetés szénája.
A francia elnökválasztás egyik lehetséges indulója, Nicolas Sarkozy már fel is vázolta, hogyan viszonyulna a Brexithez. A korábbi államfő egy új uniós szerződéssel adna még egy lehetőséget Londonnak a bentmaradásra. Ez az új megállapodás Sarkozy elképzelései szerint egy megreformált schengeni övezetet tartalmazna, továbbá korlátozná az Európai Bizottság hatásköreit, jobban integrálná az eurózónát, és leállítaná az uniós tagságról szóló tárgyalásokat Törökországgal. A volt elnök engedné, hogy erről a szerződésről újra népszavazást tartsanak a britek. Sarkozy ugyanis nem ért egyet azzal, hogy Európa hagyja ilyen könnyen elveszíteni a kontinens második legnagyobb gazdaságát, miközben Ankarával meg folytatja, akár kompromisszumok árán is az egyeztetéseket a csatlakozásról. A hatvanegy éves politikusnak azonban az elnökségi küzdelem előtt pártján belül kell megszereznie a vezetést: Alain Juppé volt miniszterelnök a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint könnyen megfoszthatja attól a lehetőségtől, hogy visszaköltözzön az Elysée-palotába.
2016. 10. 07. (XX/40)
