A tavaly év végi választások utáni patthelyzetet azzal igyekeztek feloldani, hogy a győztes, ám a kormány megalakításához kevés jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) koalíciót kötött a Híd Függetlenek Listája nevű szervezettel, ami egy elég vegyes társaságot képviselt, és fő üzenete a korrupció elleni küzdelem volt. A megállapodás lényege az lett, hogy a sokkal kevesebb képviselővel bíró Híd adhatta a miniszterelnököt, mondja lapunknak az előzményekről Zoran Dmitrovic újvidéki politológus. Csakhogy mostanra a két párt együttműködése teljesen ellehetetlenült. A Híd morzsolódik, 19 képviselővel kezdték, de már csak 12-en vannak, a HDZ pedig elégedetlen. A HDZ elnökét, aki egyben miniszterelnök-helyettes is volt, arra hivatkozva mondatta le a Hídhoz tartozó miniszterelnök, Tihomir Oreškovic, hogy túlságosan jóban van a Mol egyik fő lobbistájával, márpedig a magyar olajtársaság perben áll a horvát állammal az INA miatt. Oreškovic bukása után nem jön sem nagykoalíció, sem új összetételű jobbközép kabinet: előrehozott választás hozhat kiutat a súlyos gazdasági problémákkal is küzdő országban.
A bukás borítékolható volt
A horvát (most már ex-) miniszterelnök járatlan a horvát pártpolitikában, mert nem is élt az országban, és nem politizált soha, mondja a politológus lapunknak. A széles közvélemény számára ismeretlen, semmilyen politikai tapasztalattal nem rendelkező Oreškovic „félig horvát”: kanadai állampolgár is, fiatal kora óta külföldön élt, megválasztása előtt éppen Hollandiában dolgozott, és nem is beszél jól horvátul.
Oreškovic 1966-ban született Zágrábban. A kanadai McMaster Egyetemen szerzett kémia-, üzleti, valamint pénzügyi szakon diplomát. Sokáig egy kanadai gyógyszeripari cégnél dolgozott.
Az amerikai érdekeltségű horvát PLIVA-hoz 2009-ben került, mint a kelet-európai terület pénzügyi igazgatója, később a mediterrán, izraeli és afrikai piac is hozzá tartozott. 2012-től az igazgatótanács elnöke is. 2014-ben kinevezték a Teva Gyógyszergyár európai pénzügyi igazgatójának, innen került hirtelen a miniszterelnöki székbe. Az üzleti világban üdvözölték a hírt, hogy a súlyos gazdasági válsággal küzdő ország élére egy pénzügyekben jártas menedzser került. Az új horvát kormánytól ugyanis mindenki azt várta, hogy végre bevezesse a régóta halasztgatott reformokat. Szakértők szerint Horvátország számára az egyetlen kiút a krízisből, ha biztosítja a fenntartható gazdasági növekedést, csökkenti az államadósságot, ami megteremti a feltételeket a jobb üzleti környezethez is.
2016. 06. 24. (XX/25)
