Az Egyesült Arab Emirátusokban és Jordániában szálltak fel azok a francia harci gépek, amelyek a héten több légi csapást mértek az Iszlám Állam központjának tartott Rakka városára. Franciaország a párizsi terrortámadások óta fokozta támadásait Szíriában, amivel François Hollande szerint a dzsihádista szervezet elpusztítása a cél. Az amerikai haderővel összehangolt katonai akció során kiképző és parancsnoki központokat bombáztak a francia gépek.
Együttműködését ajánlotta fel Párizsnak Moszkva is, miután az oroszok is intenzívebb támadásokba kezdtek az Iszlám Állam ellen. Bebizonyosodott ugyanis, hogy pokolgép volt annak az orosz utasszállítónak a fedélzetén, amely október végén zuhant le a Sínai-félsziget fölött. Alekszandr Bortnyikov, az orosz titkosszolgálat vezetője szerint a vizsgálatok során szakértőik megállapították, hogy egykilós házi készítésű TNT bomba robbant fel a repülőgépen. Vlagyimir Putyin ezért a felelősök levadászására utasította a titkosszolgálatot.
Felszólításának hamar eleget is tettek: Oroszország a hadászati bombázóit is bevetette Rakkánál, és már a Földközi-tengeren állomásozó orosz hadihajókról is rakétákkal lőtték Aleppo és Idlib tartományokat. Eddig egyébként inkább kisebb harci gépeket használtak a szíriai légicsapások során. Putyin és Hollande hamar egyezségre jutott arról, hogy a két ország hadserege és hírszerző szolgálatai szorosabban együtt fognak működni Szíriában a dzsihádista csoportok elleni küzdelemben. Az orosz és a francia elnök november 26-án Moszkvában fogja személyesen megvitatni a terrorizmus elleni harcot. Úgy tűnik, a nyugati vezetőknek most nagy szükségük van Putyinra, ezért inkább félreteszik az eddigi bírálataikat. 
Közben a kurdok sem tétlenkednek: a múlt hétvégén átfogó hadműveletet indítottak Észak-Irakban, az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíció támogatásával. A szárazföldi offenzíva, amelyben a pesmergák mintegy 7500 harcosa, valamint jazidik és keresztények vettek részt, sikeresen indult. Először egy stratégiai jelentőségű útszakaszt foglaltak el Irak északi részén, amivel elvágták az Iszlám Állam egyik fontos utánpótlási vonalát, majd pedig Szindzsár központjából űzték el a szunnita terrorszervezet harcosait.
A pesmergák több fontos létesítményt is elfoglaltak, de a várost még nem szabadították fel teljesen. Szíria északkeleti részén is vannak sikerek: a kurd és arab erők szövetsége szintén a koalíció segítségével közel 200 faluból űzte ki a dzsihádistákat. Beszámolójuk szerint október 30. és november 13. között 1362 négyzetkilométernyi területet tisztítottak meg az Iszlám Államtól.
Szíria volt a téma a múlt hét végén Bécsben is. John Kerry – ahogy korábban többször is – optimizmusának adott hangot a tárgyalásokat követően. Az amerikai külügyminiszter szerint a szíriai kormány és az ellenzék között már heteken belül tűzszünet jöhet létre, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy nagyobb erőbedobással lehessen majd az Iszlám Állam ellen harcolni. A tervek szerint Bassár el-Aszad kormányának képviselői és a lázadók Szaúd-Arábiában ülnek asztalhoz december közepén, és amikor a tárgyalások megkezdődnek, tűzszünet fog életbe lépni – legalábbis így kellene történnie a bécsi megállapodás alapján.
Az azonban kérdéses, hogy valóban elcsitulnak-e a fegyverek Aszad erői és az ellenzék között, illetve hogy az összehangolt hadműveletek áttörést hoznak-e az Iszlám Állam elleni küzdelemben. A dzsihádista szervezet és szövetségesei is egyre intenzívebben és több fronton csapnak le. Csak az elmúlt három hétben három nagyszabású terrorakció fűződik a nevükhöz: az orosz utasszállító felrobbantása a Sínai-félsziget fölött, a múlt heti bejrúti merénylet, amely legalább 43 ember életét követelte a libanoni fővárosban, majd egy nappal később a párizsi vérengzések.
2015. 11. 20. (XIX/47)
