A stratégia kialakítását megelőzte a Trójai Faló néven elhíresült botrány leleplezése 2014-ben, ami a radikális iszlám terjesztésére derített fényt brit állami iskolákban. (A muszlim faló. Hetek, 2014. március 28.) Hogy megvédjék a gyermekeket a radikalizálódástól, a kormány gyakoribb ellenőrzésnek veti alá az iskolákat, köztük elsősorban a vallási vezetésű intézményeket, egyúttal szigorúbb követelményekhez köti az oktatási intézményekben betöltött vezetői pozíciókat.
„Egy nemzet – egy Nagy-Britannia” néven indította el kezdeményezését a radikalizmus elleni határozott fellépésre David Cameron miniszterelnök, miután a júliusi tunéziai terrortámadásban harminc angol állampolgár vesztette életét. A terrortámadáson kívül a muszlim fiatalok radikalizálódására is kívánt ezzel válaszolni, mivel 2015 nyarára már 700 angol állampolgárról bizonyosodott be, hogy Szíriába vagy Afganisztánba utaztak harcolni az Iszlám Állam oldalán. (Ez a szám szeptemberre 750 főre nőtt.) Az azóta eltelt hónapokban Cameron kezdeményezése kormánypolitikává alakult, és alapja lett a szélsőségellenes stratégia kialakításának. A parlamentnek benyújtott javaslat a radikális iszlám elleni küzdelem mellett célul tűzte ki minden szélsőjobboldali, neonáci, antiszemita és iszlamofób törekvés visszaszorítását is.
Az első és legégetőbb szükség az Iszlám Állam interneten terjesztett propagandája elleni harc, amellyel Cameron szerint elérik az „izolált és kiszolgáltatott fiatalokat, akik nehezen tudnak azonosulni a brit értékrendszerrel”. A brit kormány az internetszolgáltatókkal és közösségi oldalakkal együttműködve kívánja letiltatni a radikális tartalmakat. A terrort támogató, illetve radikális propaganda rendőrségi tiltása már folyamatban van; 2010-ben a rendőrség 60 ilyen tartalmat tiltott le havonta, ez a szám 2014-re elérte a havi négyezret.
2015. 10. 30. (XIX/44)
