Alig egy héttel Corbyn megválasztása után – annak ellenére, hogy a párttagság több mint hatvan százaléka támogatta – a brit Munkáspárt nem az egység, hanem a szétesés jeleit mutatja. Az új pártvezér megválasztását követően az addigi árnyékkormány tagjai egymás után mondtak le, mert nem tudnak azonosulni nézeteivel. Az új árnyékkormányban nem vállaltak szerepet a párt korábbi fajsúlyos szereplői, aminek az is az oka, hogy Corbyn tökéletesen szakítani kíván a Tony Blair által fémjelzett Új Munkáspárt politikájával. Mindezek fényében nem csoda, hogy az árnyékkormánynak több bizarrnak mondható tagja is van: Lord Watson például, aki az árnyékkormány oktatási szóvivője, börtönviselt tagja Corbyn csapatának. (Watsont tizenhat hónap börtönbüntetésre ítélték, miután ittasan felgyújtotta egy hotel függönyeit.) Az árnyékkabinet második számú embere szintén ellentmondásos szereplője a brit politikai életnek: 2003-ban az IRA-t éltette, 2010-ben pedig egy rádióműsorban azt fejtette ki, hogy ha visszamehetne az időben, megölné Margaret Thachert.
Jeremy Corbynnak szemmel láthatólag csak ellenfeleket sikerült szereznie, pedig komoly szövetségesekre is szüksége lenne ahhoz, hogy 2020-ban győzelemre vezesse a pártot. Ehhez pedig a szakszervezetek támogatása nem lesz elég: ez nem segített Ed Milibanden sem, Corbyn pedig még gyorsabb ütemben veszti el az üzleti életből érkező Labour-támogatókat, mint Miliband.
Jeremy Corbyn debütálása nemcsak a pártban, hanem az országos politikai életben is nehezen indult. Az angliai csata 75. évfordulója alkalmából rendezett ünnepélyes megemlékezésen Corbyn az összes meghívottal ellentétben nem volt hajlandó elénekelni a himnuszt, amelynek első sora: „Isten óvja a királynőt”. A brit lapok kivétel nélkül címlapon hozták le a hírt, és többségük nem felejtette el megjegyezni, hogy a himnusszal ellentétben – amely ugyan tényleg a királynőről szól, de a nemzeti összetartozás jelképe – megválasztása után egy közeli kocsmában bőszen énekelte híveivel az „Ó, zöld fenyő” dallamára írt Vörös Zászló című mozgalmi dalt.
Alig két napot kellett várni a következő botrányra: a Corbyn vezette „Állítsuk meg a háborút” nevű háborúellenes szervezet honlapján gyalázkodó írás jelent meg a királynőről, azt állítva, hogy az uralkodónak „bűnlajstroma van”, ő „olajozza” a háborús gépezetet, illetve a királyi család tagjai fegyvercsempészek, akik „diktátorok és despoták barátai”. Corbyn ugyan a médiaérdeklődés hatására gyorsan lemondott a szervezet vezetéséről, amely még George Bush terrorellenes háborúja elleni tiltakozásul alakult, de nem kommentálta a honlapon megjelent írás tartalmát. A szervezetnek küldött búcsúüzenetében kifejtette, hogy az a „legjobb brit politikai kampányszervezet, amelynek az ügye mindig a saját ügyem marad”.
A himnusz-ügy és a királynő elleni támadás rosszkor jött a Labournek – tagjai közül ugyanis sokan érzik úgy, hogy a Munkáspárt nemcsak a választóktól, hanem a brit értékektől is eltávolodott az elmúlt időszakban, ezért a patriotizmust középpontba állító új arculat kialakítására tettek javaslatot. Ez a terv azonban nem lesz teljesíthető egy olyan vezetővel, akinek szemmel láthatóan problémája van a monarchiával, ellenben jó kapcsolatot ápol szinte az összes brit- és nyugatellenes terrorszervezettel. Corbynnak az IRA iránti megengedő magatartása régóta ismert volt, kapcsolatban áll azonban aktív terrorszervezetekkel is. A brit lapok szerint az elmúlt években Corbyn számos esetben kapott kisebb-nagyobb összegeket palesztin szervezetektől, többek között a Hamasztól is, akiket barátainak nevezett. 2013-ban feleségével együtt Gázába utazott, annak az adománynak köszönhetően, amelyet az Interpal nevű szervezettől kapott. A szervezet az Egyesült Államokban feketelistán szerepel, mivel a Hamasz pénzelésében vesz részt.
A terrorszervezetekkel ápolt jó kapcsolatait tekintve nem csoda, hogy Jeremy Corbyn gyakorlatilag az összes terrorizmusellenes törvény ellen szavazott. A Telegraph összegyűjtötte azokat a terrorizmusellenes törvényeket, amelyeket Tony Blair, majd David Cameron kormányai hoztak, és a szavazási statisztikákból kiderül, hogy Corbyn tizenháromszor szavazott ezek ellen a törvények ellen, az esetek majdnem felében a saját kormánya ellenében. Nyilván ennek a magatartásának köszönhető Michael Fallon védelmi miniszter közelmúltbeli nyilatkozata, mely szerint az újdonsült pártvezér súlyos veszélyt jelent az ország biztonsága számára.
2015. 09. 25. (XIX/39)
