2005. július 7-e óta több mint 40 terrorcselekményt hiúsítottak meg a brit biztonsági szolgálatok – közölte a napokban a szigetország belügyminisztere. Theresa May beszámolója szerint a terroristák a 2008-as Mumbai támadásokhoz hasonló vérengzést akartak végrehajtani, a londoni tőzsde, valamint repülőgépek felrobbantását tervezték, és brit nagykövetek, katonák meggyilkolására készültek. 2010 májusa óta a terrorelhárítók 753 embert tartóztattak le. A most indított felvilágosítási kampányra a karácsonyi tumultus miatt is szükség van, az óriási tömeget ugyanis kitűnő célpontnak találhatják a dzsihádisták.
A britek, csakúgy, mint a többi európai ország, az Észak-Afrikában zajló események miatt sem lehetnek nyugodtak. Pedig négy évvel ezelőtt még eufóriával fogadták az arab tavasz néven elhíresült tüntetéssorozatot, amelytől azt várták, hogy a térségbe beköszönt a demokrácia. A várva várt szabadság és az emberi jogok érvényesülése helyett azonban káosz, erőszak, még nagyobb elnyomás és kiábrándultság lett az eredmény. Ezek a körülmények pedig kedvező lehetőséget adtak az Iszlám Állam és a hozzá hasonló terrorcsoportok számára, hogy befészkeljék magukat a térségbe.
Könnyű és vonzó célpontnak bizonyult számukra Líbia, ahol a jogállam valójában teljesen összeomlott. Az Iszlám Állam zászlaja lobog már egy kikötőváros felett, az ország keleti részén. Derna, amely 300 kilométerre délre található Kréta szigetétől, a dzsihádista csoport első szerzeménye Észak-Afrikában. A mintegy 80 ezer lakosú városban saríabíróságok működnek, és iszlamista rendőrök járőröznek az utcákon. Az egyetemen fal választja el az ott tanuló férfiakat és nőket, a tantárgyak közül pedig törölték a jogot, a természettudományt és a nyelveket.
Igaz, a városban nem új keletű a radikalizmus: 2004-ben nagyon sok iraki öngyilkos merénylő Dernából származott. Ezt némelyek azzal magyarázzák, hogy Moammer Kadhafi diktatúrája alatt az iszlamisták könnyen tudtak toborozni Líbiában, mivel a dzsihádot az elnyomás alatt élés alternatívájaként kínálták. Az akkori rezsimet pedig cseppet sem zavarta, hogy radikálisok külföldre mennek harcolni.
Az Iszlám Állam Szíriából hazatért fegyvereseken keresztül vetette meg a lábát Dernában. Az al-Battar Brigádnak nevezett csoport politikusokat, bírókat, ügyvédeket és más milíciák tagjait gyilkolta meg, és egy idő után átvette a hatalmat. Majd az Iszlám Állam egy emírt küldött a városba, és megalapították a terrorcsoport „Barka tartományát”.
A Der Spiegel német lapnak nyilatkozó aktivista szerint Kelet-Líbiában már a szíriaihoz és az irakihoz hasonló helyzet alakult ki. A dzsihádisták kegyetlenül leszámolnak mindenkivel, aki a legapróbb kritikát fogalmazza meg. Nemrég például a kamerák előtt fejeztek le három embert, akik az Iszlám Állam ellen kampányoltak. A külvárosban négy tábort is működtetnek, amelyekben több száz külföldi harcos kiképzése zajlik, a környező hegyekben pedig fegyverraktárakat is létesítettek. Líbia minden bizonnyal stratégiai elhelyezkedése és olajtartaléka miatt kívánatos a terroristák számára. Ha az országban nagyobb területet sikerül ellenőrzésük alá vonniuk, akkor az egész arab világot destabilizálni tudják.
Látszólag sokkal jobbak, nyugodtabbak a körülmények az arab tavasz „szülőhelyén”, Tunéziában. A felkelés óta két parlamenti választást tartottak, békés hatalomváltással; a múlt hétvégén pedig az első szabad elnökválasztásra is sor került. Több nyugati elemző a demokratikus átalakulás példájaként tekint Tunéziára, amelynek 11 milliós lakossága ráadásul sokkal tanultabb, mint a térség más országaiban élő emberek. Ha azonban a felszínt megkapargatjuk, más kép tárul elénk. Tunézia a dzsihádisták országa, az Iszlám Állam folyamatosan tudja innen biztosítani „emberi erőforrás” utánpótlását. Becslések szerint 3 ezren csatlakoztak a terroristákhoz, és állítólag már tunéziai kolóniákat is lehet találni a „kalifátus” területén. Tunéziai az az Abu Dzsihád néven hírhedtté vált 30 év körüli férfi is, aki az Iszlám Állam katonai rendőrségének a tagja, és az egyik videón foglyokat lő fejbe.
Egy 27 éves férfi esete jól szemlélteti, hogyan zajlik a fiatalok toborzása Tunéziában. A közgazdász végzettségű Mohammed Soussi nem gyakorolta elkötelezetten a vallását. Nemrég Törökországból hívta fel szüleit, és bejelentette, hogy az Iszlám Állam oldalán harcol Palesztina felszabadításáért, valamint Bassar el-Aszad uralmának megdöntéséért. Édesapja szerint Soussi radikálizálódása egy tuniszi mecsetben kezdődött, ahol találkozott egy imámmal. Az imám ismertette meg vele a dzsihádista csoportot, majd végül kifizette útiköltségét, hogy Líbiába jusson, és ott egy iszlamista milícia segítségével kiképzőtáborba kerüljön. Egyes aktivisták az iszlamista Ennahda-kormányt teszik felelőssé a dzsihadizmus elburjánzásáért. A némelyek által mérsékeltnek tartott pártnak véleményük szerint meglett volna a lehetősége arra, hogy kordában tartsa a radikálisokat, ehelyett azonban hagyták, hogy szélsőséges imámok vegyék át az irányítást több mint 1100 mecsetben.
Az Iszlám Államnak Egyiptomra is fáj a foga, és úgy tűnik, megtalálták a legnépesebb arab állam sebezhető pontját. Ez pedig a Sínai-félsziget, amely az arab tavasz óta a törvénytelenség, a drog-, a fegyver- és embercsempészet melegágya lett. A térség megszerzése szimbolikus és stratégiai szempontból is fontos a dzsihádistáknak. Határos Izraellel, a Szuezi-csatornával, a Földközi-, valamint a Vörös-tengerrel, így alkalmas terrortámadások indítására a zsidó állam, Kairó, illetve nyugati turisták ellen. És megtalálták helyi szövetségesüket is: Egyiptom legradikálisabb terrorcsoportja, az Anszár Beit al-Makdisz (Jeruzsálem védelmezői) november elején hűséget esküdött az Iszlám Államnak, így a kalifátus a „Sínai tartománnyal” bővült.
A Sínain keresztül a Gázai övezet is elérhető Abu Bakr al-Baghdadi fegyveresei számára. Bár a Hamasz palesztin terrorszervezet tagadja, hogy lennének úgymond „szélsőséges tagok” az általuk uralt térségben, az al-Monitor közel-keleti hírportálnak nyilatkozó dzsihádista szerint az Iszlám Állam jelen van Gázában. Abu Mudzsahid elmondta, hogy a titokban működő sejt fejlett fegyverekkel rendelkezik. A dzsihádista szerint a Hamasznak nincs mitől tartania, a nézetkülönbségek ellenére a terrorszervezet nem tartozik az Iszlám Állam célpontjai közé. November 12-én egyébként az egyiptomi hatóságok a Hamasz hat tagját tartóztatták le, akik alagutakon keresztül próbáltak a Sínai-félszigetről Gázába jutni. Fegyvereket, kommunikációs eszközöket és egy laptopot is találtak náluk, amelyen e-mail-váltások voltak a Hamasz emberei és az Iszlám Állam között.
2014. 11. 28. (XVIII/48)
