„Figyelmeztettük a Nyugatot. Három dolgot akartunk: repülési tilalmi övezetet, egy ehhez hasonló biztonsági övezetet és a mérsékelt szíriai lázadók kiképzését” – ezt nyilatkozta Recep Tayyip Erdogan török elnök a Kobani körül kialakult szorult helyzet kapcsán egy szíriai menekülttáborban. Erdogan azt is hangsúlyozta, hogy az Iszlám Állam problémáját nem lehet bombázással megoldani.
A törökök azonban nem háríthatják a teljes felelősséget a Nyugatra. A helyzetért Ankara ellentmondásos hozzáállása is hibáztatható. Kobanit ugyanis a még mindig nem megfelelően felfegyverzett kurdok védik, akiket állításuk szerint a törökök is akadályoznak soraik megerősítésében. Törökország azért nem segít a szíriai kurdoknak, mert azok szoros kapcsolatban állnak a náluk élő kurdokkal. Ankara emellett nem akarja azt sem, hogy az Iszlám Állam elleni küzdelmet kihasználva Bassár el-Aszad elnök megszilárdítsa hatalmát Szíriában. A dzsihádistákkal a szomszédban azonban a törököknek előbb-utóbb a tettek szintjén is el kell kötelezniük magukat valamelyik oldalon. Erdogan már kijelentette, hogy be fognak avatkozni, ha veszélybe kerülnek azok a török katonák, akik Szíriában egy olyan történelmi helyet védenek, amit Ankara magáénak tekint.
A Kobani elleni támadás rávilágít az amerikai stratégia hiányosságaira. A légicsapások ugyanis leginkább Irakra koncentrálódtak, Szíriában pedig főként az Iszlám Állam parancsnoki infrastruktúráját és olyan gazdasági célpontokat bombáztak, mint például az olajlétesítmények. Igaz, amikor úgy nézett ki, hogy a város elesik, az amerikaiak fokozták a támadásokat Kobaninál is, és lapzártánkig sikerült is megállítani a dzsihadistákat – a kurdok azonban úgy vélik, a segítség későn érkezett. Szakértők szerint a történtek is azt támasztják alá, hogy problémát okoz a légicsapások összehangolása azzal, ami a szárazföldön zajlik.
2014. 10. 10. (XVIII/41)
