Egy emberként ünnepelték Észak-Koreában az államalapító, Kim Ir Szen születésének 101. évfordulóját. A jellegzetes ünnepségek nem maradtak el: volt szabadtéri tánc és zenélés a fővárosban, tömegek hoztak virágot a jelenlegi diktátor nagyapjának és apjának a szobraihoz, amik előtt persze meg is kellett hajolniuk. Kim Dzsong Un is tisztelgett elődjei mauzóleumá-nál, majd egy klasszikus koncerten is részt vett, amin egyébként a színpad „díszítéséhez” rakétamaketteket használtak. De ezen kívül a szokottnál jóval kevesebb fegyvert lehetett látni: elmaradtak a látványos katonai parádék, és a rettegett rakétakilövésre sem került sor, egyelőre.
Egy évvel ezelőtt egyébként, a kerek 100. évfordulón Korea rakétakilövéssel próbálkozott, amellyel műholdat akartak Föld körüli pályára állítani. A nagy kísérlet azonban csúfosan végződött: nem sokkal az indítás után a rakéta kettétört, és a tengerbe zuhant (a kilövést tavaly decemberben megismételték, és akkor sikerült fellőniük a rakétát). Egyesek szerint azért nem voltunk nagyobb katonai erőfitogtatás szemtanúi a várt napon, mert az ifjú diktátor így akarja hangsúlyozni, hogy bár elődjei nyomdokain jár, mégis önálló vezető. Az idei ünneplés különlegessége az volt, hogy maratonfutást is rendeztek Phenjanban, amelyen több mint 600-an – köztük külföldiek is – indultak. A sztálinista típusú ország elszigeteltsége ellenére voltak futók például Ukrajnából, Olaszországból, Dél-Afrikából, Zimbabwéből, Kenyából és Namíbiából. De természetesen a külföldi sportolók sem vonhatták ki magukat a kötelező születésnapi tiszteletadásból: nekik is virágcsokrot kellett elhelyezni a „nagy vezérek” szobrainál.
Az önfeledt ünneplés azonban nem sokáig tartott: az északi rezsim már másnap elővette az elmúlt hetekben mindennapossá vált harcias retorikáját: déli szomszédjuk ugyanis Phenjan szerint „gyalázatos és megbocsáthatatlan cselekményt” követett el azzal, hogy Szöul belvárosában a jeles napon tiltakozók Kim Ir Szen portréját égették. Ezt pedig az észak-koreai hadsereg közlése szerint az ország méltóságának legmagasztosabb szimbólumaként tartják számon. Ezért megtorló akciót helyeztek kilátásba, ami előzetes figyelmeztetés nélkül veszi kezdetét. Phenjan reagált az amerikai külügyminiszter tárgyalásokkal kapcsolatos felvetéseire is: közölték, hogy bár nem ellenzik a párbeszédet, azt nem engedik, hogy Washington tárgyalóasztalhoz ráncigálja őket.
John Kerry négynapos látogatása a térségben egyébként nem sok vizet zavart. Az amerikai külügyminiszter Dél-Koreában, Kínában és Japánban járt, ami inkább azért volt figyelemre méltó, mert most először fordult elő az Obama-kormányzat ideje alatt, hogy egy út során érintik ezeket a kiemelt fontosságú ázsiai országokat, másrészt pedig mind a három ország élén új vezető áll. Az észak-koreai helyzettel kapcsolatosan nem sok előrelépés történt. Kerry közölte: Washington nyitott arra, hogy tárgyalást kezdjen Phenjannal, de ennek előfeltétele, hogy Észak-Korea mondjon le az atomfegyvereiről. Azt is megerősítette, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett abban, hogy megvédje szövetségeseit. Érdekes fejlemény azonban, hogy bár az amerikai külügyminiszter a hétvégén Pekingben is zökkenőmentes egyeztetéseket folytatott, később a kínai védelmi minisztérium az Egyesült Államok felelősségéről is beszélt a Koreai-félszigeten kialakult feszültségben: véleményük szerint a helyzeten csak rontott az amerikai hadsereg gyakorlatozása Dél-Koreában.
A koreai feszültségre Barack Obama is kitért egy televíziós interjúban a héten, amit még a bostoni bombatámadások előtt készítettek vele. Az amerikai elnök úgy véli, hogy Észak-Korea nem áll azon a fejlettségi szinten, hogy atom-robbanótöltetet tudjon szerelni ballisztikus rakétára. Ugyanakkor véleménye szerint további provokatív lépésekre lehet számítani Phenjantól a következő hetekben, ezért az Egyesült Államok megtesz minden szükséges óvintézkedést.
Túlélőtúra
2013. 04. 19. (XVII/16)
