Leginkább az amerikai társaik által kitaposott ösvényeken tévelyegnek azok a fiatalok Angliában, akiknek vezénylete alatt az elmúlt két hétben soha nem látott káoszba süllyedtek a szigetország nagyvárosai. A világnézetüket és származásukat illetően rendkívül színes háttérrel rendelkező bandák legalább egy dologban egyetértenek: mindannyian előszeretettel fordulnak az Egyesült Államokból importált mintákhoz. Carl Fellstrom, angol bandaszak - értő egy nyilatkozatában ezt úgy fogalmazta meg: „ezek a tinédzserek saját világukban élnek - és ezt a világot keresztül-kasul átszövik az amerikai társaiknál és a hollywoodi filmekben látott minták".
A bandatagok beszéde népszerű amerikai rapperek szövegeire hajaz, a tagok a közösségi oldalakon előszeretettel használnak képeket a Keresztapából vagy az Al Pacino főszereplésével készült A sebhelyes arcú című opuszból. Többek között ezért sem meglepő, hogy David Cameron éppen a napokban jelentette be: amerikai szakértők segítségét veszik igénybe a helyzet kezelésére (lásd keretes írásunkat). A miniszterelnök egyértelművé tette azt is, hogy az elmúlt hetek anarchikus állapotaiért egyértelműen a különböző bandák megerősödését teszi felelőssé - még akkor is, ha az „alkalom szüli a tolvajt" felkiáltással a fosztogatásokban nagy részt vállaltak az egyéb körülmények között törvénytisztelő átlagpolgárok is.
Az amerikai példa nem véletlenül vonzó a brit politikus számára. Összehasonlításképpen: New Yorkban tavaly egy egész év leforgása alatt alig több mint kétszáz, bandákhoz köthető bűncselekményt jegyeztek fel a statisztikák - annak ellenére, hogy ott a londonihoz viszonyítva majdnem tízszer több aktív bandatagot tartanak számon, mintegy tizenhétezer fiatal tagja egy-egy ilyen társaságnak.
2011. 08. 19. (XV/33)
