Európa-szerte ugyanaz a társadalmi átrendeződés figyelhető meg: a nagyvárosok az elmúlt években multikulturális térségekké alakultak át, ahol egyre kevesebb „őslakost" lehet látni, ugyanakkor az utcákat a külföldről érkezett bevándorlók lepik el. A szemmel látható jelenséget a különféle adatok is igazolják. 1998-ban Spanyolország lakosságának mindössze 3,2 százaléka volt külföldi születésű, 2007-re ez az arány már elérte a 13,4 százalékot. A leginkább figyelemreméltó az iszlám országokból érkező betelepülők aránya. A tavalyi adatok szerint a 27 tagállamból álló Európai Unió összlakosságának 5 százalékát tették ki a muszlimok. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 30 évben Európa muszlim népessége több mint duplájára nőtt. Több nyugat-európai országban is milliós létszámban vannak jelen: bár hivatalos statisztika nem létezik erre vonatkozóan, becslések alapján Franciaországban körülbelül 6 millió, Németországban pedig mintegy 3,5 millió muszlim él, akiknek túlnyomó többsége török. Szintén milliós nagyságrendben élnek iszlámhívők Nagy-Britanniában, Norvégiában és Belgiumban a lakosság 7, Hollandiában 6, Ausztriában és Svájcban pedig 4 százalékát teszik ki. Mindezt jól tükrözi például, hogy Brüsszelben a közelmúltban a hét leggyakrabban adott fiúnév között szerepel a Mohamed, a Rajan, a Mehdi vagy a Hamza név, valamint az a tény, hogy júniusban felesküdött Belgiumban Brüsszel régió első muzulmán fejkendőt viselő képviselőnője, a török származású Mahinur Ozdemir.
2015-ig a muszlimok aránya várhatóan újból megduplázódik, és a jelenlegi tendenciák mellett 2050-re az unió összlakosságának a 20 százalékát tehetik majd ki. Több forrásból származó adatok alapján az is megállapítható, hogy Nagy-Britanniában, Spanyolországban és Hollandiában ez az arány rövidebb idő alatt akár magasabb is lehet, egyes városokban pedig még hamarabb többségbe kerülhetnek a muszlimok: Birminghamben például 2026-ra a fehérek kisebbségbe szorulhatnak. Loránt Károly magyar közgazdász egy tanulmányt készített az Európai Parlament számára, melyben arról ír, hogy a muszlimok aránya Marseille-ben és Rotterdamban már most eléri a 25 százalékot, Malmőben a 20 százalékot, Brüsszelben és Birminghamben a 15 százalékot, Londonban, Párizsban és Koppenhágában pedig a 10 százalékot. Egyes előrejelzések szerint Franciaországban az évszázad felén több muszlim élhet, mint nem muszlim, a 20. században 90 százalékban katolikusnak számító Ausztriában pedig a 15 év alatti osztrákok legfőbb vallása 2050-re az iszlám lehet.
Mindez azzal magyarázható, hogy a bevándorlók általában több, az európai „őslakosok" pedig egyre kevesebb gyermeket vállalnak, így a legtöbb országban azzal a problémával szembesültek az elmúlt időszakban, hogy fogy a népesség, és az öregedő társadalmakban egyre nagyobb terhek nehezednek az aktív munkavállalókra. A népességnövekedési ráta minden tagállamban jelentősen visszaesett, ami alapján megállapítható, hogy 2050-re például Olaszország népessége egyharmadára csökkenhet. Ezzel szemben a muszlim országok népessége öt generáció alatt (1900-2000) 150 millióról 1,2 milliárdra nőtt, azaz 800 százalékos növekedést mutat, ami meghaladja még Kínáét is, ahol a növekedés „mindössze" 300 százalék.