hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A sötétség napja
Harminc éve kezdődött a Khomeini-féle iszlám forradalom

2009. 02. 15.
Harminc évvel ezelőtt – Ruhollah Khomeini ajatollah vezetésével – lezajlott Iránban a síita iszlám forradalom, és megalakult az Iráni Iszlám Köztársaság. Az 1979. január–februári fordulatot követően vált az iszlám fundamentalizmus meghatározó politikai erővé a világban, az afrikai Marokkótól az ázsiai Malajziáig. Az évfordulónak különös hangsúlyt ad, hogy Barack Obama az al-Arabija televízióban elhangzott januári interjúban arról beszélt, hogy Amerika szeretné a muzulmán világgal hely­reállítani „ugyanazt a tiszteletet és partneri viszonyt, amely 20 vagy 30 éve megvolt”.

Mahmúd Ahmadinezsád hatalmon levő iráni elnök szerint a forradalom az emberi létezés „tökéletes modelljét teremtette meg a föld minden lakosa számára, amely csodálatos, humánus, mennyei…” Akbar Ganji iráni ellenzéki író az ellenzék véleményét így fogalmazta meg: „A mennyet ígérték nekünk, de a földi poklot hozták létre.” A The Jerusalem Post című izraeli újság cikke „fekete napként” emlegeti az évfordulót.
A 12 hónapon át zajló forradalmi tüntetéseket követően Mohammed Reza Pahlavi sah 1979 januárjában elmenekült Iránból. Pahlavi súlyos beteg volt, akit ekkor már az amerikai Carter-adminisztráció is magára hagyott. Az évforduló mégis inkább a februári hónapra esik, ugyanis a forradalom vezéralakja, a síita vallási vezető, Ruhollah Khomeini ajatollah ekkor tért haza tizenöt évnyi száműzetéséből Iránba.
Khomeinit hatalmas ováció fogadta Teheránban. A 76 éves vallási vezetőt – aki a repülőgépen azt mondta egy újságírónak, hogy „semmit nem érez” Iránnal kapcsolatban – milliók kísérték a repülőtérről egy temetőig, ahol „mártír” követőit temették el. A sah által kijelölt Sapur Bakhtiar miniszterelnök is üdvözölte Khomeinit, de felszólította arra, hogy tartsa magát az alkotmányos rendhez. Az ajatollah azonban lemondásra szólította fel Bakhtiart, aki ezután szintén külföldre menekült, 1991-ben azonban Párizsban három iráni titkosügynök különleges kegyetlenséggel megölte titkárával együtt.
Tizenhat nappal Khomeini dicsőséges hatalomátvételét követően Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) vezére volt az első külföldi politikai vezető, aki meglátogatta.  Arafat sugárzott a büszkeségtől: a PFSZ terrorszervezet libanoni táboraiban képezték ugyanis ki a Forradalmi Gárda milicistáit, akik megdöntötték Iránban az alkotmányos monarchiát. Khomeini felszólította Arafatot, hogy a zsidók elleni palesztin harcot rendelje alá a „globális dzsihádnak”. Az iráni vallási vezető ezt követően átadta Arafatnak az izraeli nagykövetség épületének kulcsait.
Khomeininek sok időbe került, mire sikerült az iráni ellenzéket elhallgattatnia. Leverte a türkmének lázadását, a sah iránt lojális tábornokokat és tisztviselőket pedig a következő évek során egymás után felkutatták és kivégezték. Az évek során Khomeini ezreket végeztetett ki. Bevezette az iszlám saria törvényt, amelynek keretében csonkításokat és nyilvános kivégzéseket hajtottak végre. Khomeini 1989-ben meghalt, a helyére lépő Ali Hamenei ajatollah azonban folytatta elődje szélsőséges politikáját az őrök Tanácsa élén.
Az Amnesty International emberi  jogi szervezet jelentést tett közzé az iráni forradalom évfordulójára. A jelentés szerint Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök 2005-ös hatalomra jutása óta jelentősen romlott az emberi jogi helyzet Iránban. Továbbra is elterjedtek Iránban az önkényes letartóztatások, a kínzások és a halálbüntetés alkalmazása. Irán az egyike azon néhány országnak, ahol fiatalkorú bűnelkövetőket is kivégeznek – 2005 óta 26 gyermekkorún hajtottak végre halálos ítéletet. Nem egyszer fordult elő, hogy nőket azért végeztek ki, mert meg­erőszakolták őket. Az Amnesty International jelentése szerint az iszlám rezsimmel szembenálló személyeket továbbra is súlyosan korlátozzák jogaikban – különös tekintettel a vallás-, szólás- és gyülekezési szabadságra.
Az iráni forradalom és az azt követően megvalósult síita iszlám teokrácia óriási csapást mért a nyugati értékekre és érdekekre a Közel-Keleten és azon túl is. A mollák nemcsak odahaza valósították meg vallásuk abszolút uralmát, de sikerült az iszlám fanatizmust külföldre is exportálniuk. Az ország hatalmas olajkészlete révén befolyó pénz jelentős részét a dzsihád terjesztésére és fegyverkezésre fordították. Irán terrorszervezeteket finanszírozott és a Hezbollahhoz hasonló előretolt helyőrségeket hozott létre, amelyeken keresztül elsősorban az Izrael ellen deklarált harcát vívja a mai napig. Számtalan izraeli civil vesztette életét olyan öngyilkos terroristák akcióiban, amelyeket az iszlamista rezsim pénzelt.
Teherán a napokban büszkén jelentette: fellőtte első műholdját – iráni rakétákkal. Sokak szerint az iráni forradalom végső győzelmét pecsételné meg, ha Teherán atomprogramja sikerrel zárulna, és Irán birtokába atomfegyver kerülne.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!