hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Védhető marad-e Izrael?
Feszült új évre készülnek a Közel-Keleten

2009. 01. 02.
A legújabb Kasszam-rakétahullám a Gázai övezethez közeli városokra és egy orosz turistákat ért busztragédia átmenetileg elterelte a figyelmet Izraelben a választási kampányról. A közvélemény azonban tisztában van azzal, hogy az ország válaszút előtt áll. Az új irányt Barack Obama és az új izraeli miniszterelnök fogja meghatározni, európai és ENSZ-bábáskodás mellett.

Bár csak február elején kerül sor az izraeli választásokra, egyre nagyobb nyomás nehezedik a zsidó államra, hogy vonuljon vissza Júdeából, Szamáriából, Kelet-Jeruzsálemből és a Golán-fennsíkról annak érdekében, hogy a „békefolyamat” a palesztinokkal és Szíriával előre haladhasson. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kétoldalas határozatban erősítette meg a „két egymással békében élő, demokratikus zsidó és palesztin állam” vízióját és felszólította a szembenálló feleket: az annapolisi folyamat keretében „teljesítsék kötelezettségeiket”.

Pedig Ahmed Korei, a palesztin tárgyaló küldöttség vezetője egyértelműen elutasította az izraeli békejavaslatot. Livni a Nyugati part (Ciszjordánia) 93 százalékát ajánlotta fel a leendő palesztin állam területéül, és jelezte, hogy öt év alatt hajlandó jelképesen ötezer palesztin menekültet is befogadni. Az Abu Disben nyilatkozó palesztin politikus azonban jelezte, hogy a Nyugati part teljes egészére igényt tartanak, és nem egyeznek bele, hogy akár egyetlen zsidó lakos és egyetlen zsidó település a térségben maradhasson. Álláspontja szerint a zsidó települések a béke elháríthatatlan akadályát képezik. Ahmed Korei szerint a szakadék a két fél álláspontja között sosem volt ilyen mély. Jeruzsálem kérdéséről pedig még egyáltalán szó sem esett. A Hamasszal, egyiptomi közvetítéssel kialkudott szóbeli egyezség is a múlté. A héten a terroristák a Gázai övezetből 170 rakétát lőttek ki Izrael polgári településeire, és valószínűleg a tűzszünetet nem hosszabbítják meg. A Hamasz követelését ugyanis, hogy a fegyvernyugvást a Nyugati partra is terjesszék ki, Izrael nem fogadja el.

Az idei Nobel-békedíjas, Martti Ahtisaari egykori finn miniszterelnök a díj átadásakor felszólította Obamát, hogy az izraeli-palesztin konfliktus megoldását tekintse elnöksége egyik legsürgősebb feladatának. A finn politikus korábban azt is javasolta, hogy a Hamasz terrorszervezetét a Nyugat ismerje el jogszerű politikai mozgalomként. Ezzel nem áll egyedül, hiszen az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának közel-keleti jelentéstevője, Richard Falk is korábban szorgalmazta ezt. Egyben a héten közzétette első emberi jogi jelentését, amelyben Izraelt emberiség elleni bűncselekményekkel vádolta, és apartheid államként aposztrofálta.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!