A bankár hosszú éveken át egy piramisjátékhoz hasonló csalást irányított. A dolog akkor bukott ki, amikor a válság miatt megszorult befektetői egyszerre jelentkeztek a pénzért, és 7 milliárd dollár felett kellett volna fizetnie az addig makulátlanul teljesítő pénzembernek. Az anyagi veszteséget 50 milliárd dollárra (10 ezer milliárd forint) becsülik: ez megközelítőleg Magyarország teljes egyéves költségvetése.
A károsultak között szerepelnek neves bankok és befektetési alapok, szupergazdag magánszemélyek – bankárok, egy amerikai szenátor, jótékonysági alapítványok tulajdonosai. Áldozat lett többek között Steven Spielberg filmrendező és a Nobel-díjas holokauszt-túlélő, Elie Wiesel, számos európai és ázsiai nagybank, sok kisebb befektető is, akik számára kétséges, viszontlátják-e befektetett pénzüknek legalább töredékét.
A jelenleg 70 éves Bernard Madoff szakmai pályája egészen eddig példás sikersztorinak tűnt. A jogi kar elvégzése után 22 évesen, 1960-ban alapította meg vállalkozását, a Bernard L. Madoff Investment Securities nevű befektetési cégét, amihez az induló 5000 dolláros tőkét tengerparti vízimentősködéssel és öntözőrendszerek telepítésével kereste meg.
Madoff vállalkozása egyike volt annak az öt brókercégnek, amelyek a legnagyobb mértékben járultak hozzá a Nasdaq elektronikus tőzsde létrejöttéhez. A bankár a nyolcvanas években a Nasdaq kormányzótanácsának tagja, majd az igazgatótanács elnöke lett. Tőzsdei szaktekintéllyé nőtte ki magát, akinek tanácsát a washingtoni piaci szabályalkotók folyamatosan kikérték. 2000-ben például a befektetők védelmét szolgáló piaci információkért felelős kormányzati tanácsadó bizottság tagja volt. Cége a Wall Street egyik vezető befektetési vállalkozásává nőtte ki magát.
A kilencvenes években Madoff piaci normáktól nem ritkán eltérő üzleti fogásairól vált hírhedtté, saját maga alkotta szabályokkal bosszantotta a New York-i tőzsdei vezetőket. A piaci szokástól eltérően a cége például extra jutalékot ajánlott brókereknek, akik hozzá küldték az ügyfeleket. Híres volt arról is, hogy egy idő után csak személyes ajánlással lehetett bejutni hozzá: a befolyásos családok kézről kézre adták a személytelen, elektronikus pénzvilágban a régi, megbízható időket megtestesítő, talpig becsületes úriembert, aki sohasem bukott le egyetlen ellenőrzésen sem.
Igaz, 1999-ben pénzügyi elemzők egy az amerikai pénzpiacokat felügyelő szervnek, a SEC-nek írt levélben azzal vádolták Madoffot, hogy az egykori szélhámosról, Charles Ponziról elnevezett piramisjátékhoz hasonló módszert alkalmazza. Ennek ellenére a felügyelet még rutinvizsgálatot sem végzett Madoff érdekeltségébe tartozó cégeknél.
A SEC által tartott egyetlen meghallgatáson, 2004 áprilisában Madoff minden őt illető vádat visszautasított. Az extraprofit titkával kapcsolatban azt nyilatkozta, nem áll módjában részletekbe bocsátkozni, mivel ezzel a konkurenciát is ellátná hasznos tanácsokkal. A jegyzőkönyv szerint a bizottsági tagok hangosan nevettek, mikor Madoff azt nyilatkozta, hogy egyéni érdekeinél mindig fontosabbnak tartotta a közjó szolgálatát.
Madoff évtizedeken át tartó „védettségét” egyes kommentátorok szerint kiterjedt kapcsolatrendszerének köszönhette, illetve annak, hogy köztiszteletben álló szaktekintélyként számos kérdésben véleményformáló volt. Üzleti ajánlatai igen vonzóak voltak számos ügyfelének. Sikere részben abban állt, hogy az általa kezelt pénzek stabil hozamokat produkáltak, a kifizetések pontosak voltak. Madoff alacsony kockázat mellett ígért az átlagnál enyhén magasabb profitot, amit mindig teljesített, függetlenül attól, hogy a piac felfelé vagy lefelé ment. Fedezeti alapját az S&P 500 tőzsdei indexhez kötötte, hozama az index teljesítményével korrelált. A piaci ingadozások ellenére mindig elérte az évi 12-13 százalékos hozamot, ami kiszámíthatósága miatt rendkívül vonzó befektetési termékké tette a fedezeti tőkealapját. Egy neve elhallgatását kérő ügyfele így nyilatkozott: „Évtizedeken keresztül megbíztunk benne. Ha ki akartuk venni a pénzünket, néhány napon belül mindig megkaptuk a csekket. Bámulatosan kiszolgáltak!”
A Madoff-fal kapcsolatos súlyos kérdések akkor kerültek ismét elő, amikor az amerikai pénzpiacok teljesen összeomlottak, az S&P 500 indexe 38 százalékos eséssel történelmi mélypontra jutott, ennek ellenére Madoff fedezeti alapja továbbra is 5,6 százalékos hozamot biztosított.
Amikor a hitelválság következtében kialakult piaci pénzszűke miatt egyszerre több befektető is kivette volna pénzét az alapból, nyilvánvalóvá vált, hogy a panama nem fenntartható. Ügyfelei 7 milliárd dolláros kifizetési igényt nyújtottak be, amit Madoff már nem tudott teljesíteni. December 10-én a cégében vezető posztokat betöltő két fiával, Andrew és Mark Madoff-fal tartott megbeszélésen közölte, hogy 200-300 millió dolláros bónuszt akar kiosztani a cég vezetőinek és a családtagoknak. Fiai ezt nem értették, hiszen a befektetők pénze is hiányzott. Madoff ekkor ismerte be, hogy a cég már évek óta fizetésképtelen, és a csalás okozta veszteségeket legalább 50 milliárd dollárra becsüli. Közölte, hogy „neki vége, nem maradt semmije. Az egész rendszer egy nagy hazugság”. Madoffot végül fiai jelentették fel a rendőrségen, s az FBI másnap letartóztatta manhattani lakásán. A nyomozást végző FBI-ügynök szerint Madoff nem tiltakozott.
A pénzember azt mondja, egyedül ő a hibás, a családja nem vett részt a csalásban. Ezt valószínűsíti, hogy fiai a hírre sokkos állapotba kerültek. A gyerekek által irányított kereskedelmi részleg más emeleten működött, mint a Madoff által külön irányított pénzügyi tanácsadó divízió, amelynek számítógépes rendszere is el volt különítve. Madoffot 10 millió dolláros óvadék ellenében, amit fiai a manhattani lakásra felvett hitellel fizettek ki, szabadlábra helyezték. A vád alapján maximum 20 évi börtönbüntetést és 5 millió dollár pénzbírságot szabhatnak ki a csaló üzletemberre.
2008. 12. 19. (XII/51)
