Az olimpiai várakozások ellenére májusban a Pekingbe látogató turisták száma
több mint 14 százalékkal csökkent tavalyhoz képest. Kevesebb külföldi érkezett
Japánból, Dél-Koreából és az Egyesült Államokból – pont abból a három országból,
melyek Kína legnagyobb piacának számítanak. A turisztikai vezetők a külföldi
látogatók számának visszaeséséért az év eleji hóviharok, áradások és a
szecsuáni földrengés következtében kialakult negatív híradásokat okolják. Mások
azonban Kína megszigorított vízum-követelményrendszerét teszik felelőssé a
kialakult helyzetért, mivel a turistáknak sokkal nehezebbé vált az országba való
belépés. Még a Kínában működő üzletek és a hosszabb ideje az országban
tartózkodó külföldiek is arról panaszkodnak, hogy rendkívül bonyolulttá váltak
az utazások és a vízummeghosszabbítási procedúrák. A vízumért folyamodóknak
gyakran szállodai visszaigazolásokat, oda-vissza szóló jegyeket és
meghívóleveleket kell bemutatniuk ahhoz, hogy bebocsátást nyerjenek az országba.
Kína egyébként hónapokon át tagadta, hogy a vízumkövetelményekben bármiféle
változás történt volna, a közelmúltban azonban elismerték, hogy módosítottak a
szabályokon.
Mindezt tetézi az a „hivatalos kézikönyv”, melyet az olimpiai játékokra
érkezőknek adott ki a kínai hatóság. Az 52 pontból álló szigorú szabályzati
lista nagyon konkrétan határozza meg többek között azt, hogy mit lehet az
országba bevinni: például csak egy kutyát vagy macskát. Tiltottak azok a
kiadványok, CD-k, felvételek, melyek olyan tartalommal rendelkeznek, amit
károsnak ítélnek Kína gazdaságára, kultúrájára, erkölcsére vagy társadalmi
rendjére vonatkozóan. Emellett a sportrendezvényeken tilos lesz bármiféle „sértő”
vagy politikára, vallásra, illetve fajra utaló felirat, szlogen, melyek
„megzavarhatják a közrendet”.
A szabályozás nem csak a versenyekre vonatkozik. Az általában hajnalig nyitva
tartó éttermeknek, puboknak éjjel 2-ig be kell zárniuk. Az ország egyes részei
továbbra sem látogathatók, köztük Tibet sem, mely tiltott zónának számít az
újságírók számára is. Azoknak a látogatóknak, akik nem hotelekben, iskolákban
vagy hivatalos intézményeknél szállnak meg, be kell jelentkezniük egy
rendőrállomáson az érkezéstől számított 24 órán belül. Tilos lesz parkokban
vagy hidak alatt aludni, nehogy „a közhigiénián, illetve a városok kultúrált
képén csorba essen”.
A kínai illetékesek még azokra a termékekre is korlátozásokat vezetnek be,
melyek a hivatalos támogatók konkurenciájának számítanak. A taxisofőröket pedig
felszólították arra, hogy autóikat tisztán és rendben tartsák: egy taxis már
panaszkodott is amiatt, hogy azért büntették meg, mert egy hajszálat találtak a
kocsi ülésén. Mindezek mellett közegészségügyi kampány is zajlik, hogy a kínai
lapokban „négy rém” névvel illetett kártevőktől: a patkányoktól, a szúnyogoktól,
a moszkitóktól és a csótányoktól megtisztítsák a fővárost.
Kiemelten foglalkoznak a biztonság kérdésével: a terrorelhárító haderő 100 ezer
kommandósa, katonája és rendőre lesz szolgálatban az események alatt, gyakran
önkénteseknek álcázott ügynökök formájában. Egyes beszámolók szerint már
észlelhető, hogy az utcákon megerősítették a biztonsági intézkedéseket,
különösen a nagykövetségek és a sportesemények helyszínei körül.
Más, az olimpiai játékoknak helyszínt adó országok is bevezettek bizonyos
szabályozásokat a nagyszabású rendezvény idejére, de Peking jóval túlszárnyalja
ezeket. Egyes vélemények szerint a kínai hatóságok számára fontosabb az olimpiai
játékok demonstrációs hatása, mint maga a sportesemény és az ezzel járó örömteli
hangulat. Kína nemzetközi státuszát kívánja megerősíteni – az ország növekedését
és modernizációját szeretnék bizonyítani az egész világ előtt, és semmit sem
bíznak a véletlenre annak érdekében, hogy Peking a legjobb formáját mutassa. A
kormány mindent megtesz, hogy távol tartsa a játékoktól azokat az aktivistákat
és diákokat, akik Tibet vagy pedig Kína Szudánnal folytatott olaj- és
fegyverkereskedelme miatt fejeznék ki tiltakozásukat.
A kínai szabályozások azonban szöges ellentétben állnak azzal az ígérettel,
melyet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Jacques Rogge tett, aki teljes
szólásszabadságot ígért a sportolóknak a kínai rendezvény során. Rogge mindössze
annyit kért a résztvevőktől, hogy bizonyos hivatalos olimpiai rendezvényeken
tartózkodjanak a politikai indíttatású kijelentésektől.
2008. 07. 04. (XII/27)
