Dzsalal Talabani iraki és Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök
A rossz előjelek már akkor megmutatkoztak, amikor november közepén Bagdadban
a szunnita irányítás alatt álló felsőoktatási minisztériumból százötven embert
raboltak el egyszerre, akik közül nyolcvan még mindig nem került elő. Alig két
héttel később olyan merényletre került sor Bagdad Szadr City nevű síita
nyomornegyedében, amilyenre 2003 óta nem volt példa. Negyedórás időközökben
három autóba rejtett pokolgép robbant fel két zsúfolt piacon és egy forgalmas
téren, több mint százhatvan halálos áldozatot és kétszázharminc-nál is több
sérültet hagyva hátra. A módszer és a civil áldozatok célbavétele miatt sokan az
al-Kaidára gyanakodnak, de köny-nyen lehet, hogy a szunnita lázadók bosszújáról
van szó. A kétmillió lakosú síita Szadr City negyed, amely Muktada al-Szadr
hírhedt Mahdi milíciájának otthona is egyben, a szunnita szélsőségesek gyakori
célpontjává vált.
A pusztítás nyomán a kormány kijárási tilalmat rendelt el Bagdadban, és a
repülőteret is lezárták. A válságos nap már amúgy is mozgalmasan indult: dél
körül mintegy 30 terrorista háromórás ostrom alá vette az egészségügyi
minisztériumot. Az egy órával később bekövetkező robbantások után pedig nem
sokkal a síita milícia tagjai elkezdtek járőrözni a megtépázott városrészben,
fennhangon átkozva a szunnitákat, kalasnyikovjaikkal vaktában lövöldözve a
levegőbe. Bosszújukra nem kellett sokáig várni: hamarosan aknavetőkkel kezdték
el lőni az Abu Hanifa mecsetet és más célpontokat a szunnita Adhamija negyedben.
Másnap pedig újabb szunnita mecseteket vettek célba: négyet felgyújtottak,
egyből pedig kirángattak az éppen imára öszszegyűlt szunniták közül hat hívőt,
és élve elégették őket.
Tömeggyilkosság Bagdadban. A hármas robbantás egyik helyszíne