Washingtonnak nem csak az atomfegyverkezés miatt vannak aggodalmai Iránnal
szemben. Az 1979-es iszlám forradalom óta a síita állam számos országban
nyújtott támogatást terroristacsoportoknak, a Hezbollah mögötti tevékenységével
pedig, úgy tűnik, a közel-keleti erőviszonyokat is jelentős mértékben
befolyásolni tudja. Számos jel mutat arra, hogy a Hezbollah Irán megbízásából
provokált háborút Izraellel szemben a nyáron, mellyel azt kívánták demonstrálni,
hogy nagy zűrzavart tudnak okozni a térségben. A Hezbollah és Teherán közötti
együttműködés konkrét menete nem ismert, az azonban nem véletlen egybeesés, hogy
a Hezbollah és az Izrael közötti harcokat követően Washington nagyobb hangsúlyt
fektetett az iráni kérdés rendezésére. A diplomáciai erőfeszítések azonban
lassan haladnak: Teheránnak hetekbe telt, hogy választ adjon az ENSZ Biztonsági
Tanácsának hivatalos javaslatára, mely az urándúsítás leállítására szólította
fel az országot, a válasz pedig feltételeket tartalmazott, melyből világos volt,
hogy Iránnak esze ágában sincs visszalépni.
Az Egyesült Államok vezetésében is felmerült a katonai lépés lehetősége,
melynek célja, hogy időben megakadályozzák Irán atomfegyverhez jutását. A
szakemberek véleménye azonban eltér arra vonatkozóan, hogy mikor van az a pont,
amikor lépni kell. John Negroponte hírszerzési vezető (képünkön) elmondta, hogy
Iránnak öt évre van szüksége, hogy atomfegyverrel rendelkezzen. Más szakértők
szerint azonban amikor Irán elegendő urániumot tud dúsítani ahhoz, hogy bombát
állítson elő, a folyamat már visszafordíthatatlan, és ez akár egy év múlva
bekövetkezhet.
2006. 09. 22. (X/38)
