Angela Merkel. Közelebb a célhoz Fotó: Reuters
A két Németország újraegyesítésének tizenötödik évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezések fölött ott lebegett az előző vasárnap Drezdában
lezajlott kései választási eredmény üzenete. A szeptember 18-i németországi referendum utolsó választási kerületében a konzervatív oldalt képviselő Kereszténydemokrata Unió (CDU) 37 százalékot ért el, míg a Gerhard Schröder vezette Szociáldemokrata Párt (SPD) csak 32,1 százalékot tudott megszerezni. Harmadik legtöbb szavazatot a volt keletnémet állampárt utódszervezetének több tagját magába olvasztó, sokat vitatott Baloldali Párt kapta 19,3 százalékkal. A drezdai szavazást az egyik jelöltnek a választások alatt bekövetkezett halála miatt halasztották későbbre, és bár a plusz egy parlamenti mandátummal a jobboldal még mindig messze van attól, hogy önállóan alakítson stabil kormányt, az SPD-vel folytatott nagykoalíciós egyezkedéseknél a részeredmény igen jól jött Merkel számára.
A végleges országos mérleg tehát a következő lett: a CDU–CSU-szövetség 226 helyet kaphat, míg az SPD mindössze négy fővel kevesebbet, azaz 222 képviselőt küldhet a Bundestagba.
A drezdai választók a részvétel tekintetében igen aktívak voltak: a 219 ezer regisztrált szavazó közül ugyanis 72 százalék ment el leadni a voksát. Mint ismeretes, a németországi választások politikai patthelyzetbe torkolltak, amit az elmúlt három hétben sem sikerült feloldania a két nagy pártnak. A tárgyalások tétje mindenekelőtt maga a kancellár személye. Míg a választásokon a jobboldalra egy meglehetősen sikertelen kampány után ugyan "sokan szavaztak, de nem elegen", az SPD vezére sokáig magasra srófolta a távozásának árát. Ezt meg is tehette, mivel a választási matematika szerint hatékony kormányzás a jelenlegi helyzetben csak egy úgynevezett nagykoalíció keretein belül képzelhető el, ahol a szocialistákat, illetve azok kancellárjelöltjét nem lehet megkerülni.
Ha a mérleg nyelvét nem is a drezdai körzet választási eredménye billentette el, mindenesetre úgy tűnik, feloldotta azt a következetesen képviselt SPD-álláspontot, miszerint a nagykoalíció csakis Schröder vezetése alatt képzelhető el – annak ellenére, hogy a szociáldemokratáknak kevesebb voksot sikerült elnyerniük.
A "médiaképes" Schröder Drezda után elmozdulni látszik korábbi, a közös kormányzás esetén általa elvárt minimális követeléseitől. Angela Merkellel folytatott legutóbbi tárgyalása után tett nyilatkozata szerint képesek lesznek áthidalni a koalíciós nézeteltéréseket egy négy évre szóló stabil kormányzás érdekében, a korábban megkezdett reformok megszakítása nélkül. Hasonlóan szólt Merkel is, aki – mint elmondta – kellemesen csalódott, mivel a "komoly témákat" is érintették a megbeszélések. A tárgyalások során felmerült annak lehetősége is, hogy a négy év kormányzati ciklus során időben a két vezető felváltva töltené be a kormányfői pozíciót. Az "izraeli megoldásként" is emlegetett rotációban esetleg Schröder kezdene, míg a második két év alatt Merkel kormányozna.
A tárgyalásokkal egy időben ugyanakkor mindkét párt részéről elhangoznak olyan nyilatkozatok, amelyek jelzik, hogy a CDU–SPD kényszerházasság nem teljesen tükrözi a választók akaratát. Volker Kauder, a CDU főtitkára szerint a drezdai választási eredmény jelentősen megerősítette a jobboldalt, szerinte "megnyílt a lehetőség egy Angela Merkel vezette kormány felállítására". Hasonlóan nyilatkozott, csak éppen ellentétes irányúan, Franz Muentefering SPD-vezető is, aki szerint "Drezdának nincs semmi kihatása a folyamatban levő tárgyalásainkra". A kialakult helyzetre jellemző, hogy a nem élvonalbeli politikusokon keresztül a pártok a tárgyalóasztalon kívülről is üzengetnek egymásnak. "A parlamenti többség jelenleg a CDU-tól balra található" – nyilatkozta Sigmar Gabriel szociáldemokrata képviselő, egyértelműen utalva a Zöld Párt mellett arra a szélsőségesnek tartott Baloldali Pártra, illetve a velük való esetleges kiegyezésre, amelytől korábban minden párt elzárkózott. Az újonnan létrehozott Baloldali Párttal kötött esetleges megállapodással való rémisztgetést nem oldotta fel az sem, hogy a képviselő sietett hozzátenni: "Mi nem kívánunk ehhez az eszközhöz folyamodni, mi a CDU-val kívánunk kormányozni, de szeretnénk ezért cserébe kapni valamit: Gerhard Schrödernek kellene a kancellárnak lennie." Muentefering árnyaltabban fogalmazva arra utalt, hogy a tárgyalások továbbra is zajlanak, és nem zárta ki eleve annak lehetőségét, hogy Schröder vezetése nélkül alakítsanak kormányt a jobboldallal.
2005. 10. 07. (IX/40)
