"Nemcsak a püspökök, hanem maga a Vatikán is igyekszik elfedezni a történteket" – állítja Frances Kissling, a Katolikusok a Szabad Választásért elnöke. Az amerikai szervezet, amely szerdán találkozót szervezett Genfben az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának képviselőivel, arra kéri a világszervezetet, hogy szólítsa fel a Szentszéket az egyházon belüli vizsgálatra és átfogó tanulmány készítésére a szexuális zaklatások ügyében. A szervezet delegációja a találkozó előtti napon Rómában járt, hogy átadja negyvenoldalas jelentését a vatikáni sajtónak. A jelentés ötezer molesztálási esetre hivatkozik, amelyekről 1995 óta húsz országban adott hírt a média. Ezek közül némelyek régi ügyek, olyan is akad közöttük, amelyet az 1940-es években követtek el. A szövetség azt akarja elérni, hogy az ENSZ helyezzen kilátásba szankciókat a vizsgálatok elmulasztása esetén. Kívánságaik között szerepel továbbá, hogy a pápa kérjen bocsánatot a papok által elkövetett szexuális zaklatás minden áldozatától. A jelentés nem sokkal az előtt látott napvilágot, hogy a Vatikán kiadni készül állásfoglalását egy, az amerikai püspökök által szerkesztett akciótervvel kapcsolatban. A püspökök az egyházon belüli szexuális visszaélések visszaszorítását tűzték ki célul. A botrányok sokat ártottak az egyház tekintélyének, így nem meglepő, hogy II. János Pál pápa a szentté avatási ceremónián elmondott beszédében "aktuálisnak és sürgetőnek" nevezte az Opus Dei alapítójának a keresztény életvitelre vonatkozó tanítását. Az Associated Press vatikáni tudósításában kiemeli, hogy a Josemaría Escrivá által alapított szervezetet kritikusai azért bírálják, mert "túlságosan elitista, gondolkodás nélküli odaszánást követel meg a követőitől, valamint bátorítja bizonyos titokzatos gyakorlatok követését". Az Opus Dei képviselői cáfolják ezeket a vádakat.
"Senki nincs kirekesztve Escrivá látomásából" – nyilatkozta a pápa szóvivője, Joaquin Navarro-Valls, aki maga is az Opus Dei egyik befolyásos laikus tagja.
A Szent Péter teret betöltő 300 ezer zarándok többsége Dél-Amerikából érkezett, ahol az Opus Dei a katolikus egyház társadalmi bázisát fenyegető evangéliumi keresztény mozgalmakkal szembeni küzdelem szervezője – írja az AP jelentése. Az Opus Deiről sokan állítják, hogy "jelentős befolyással bír politikai és pénzügyi körökben, de a belső működését titokzatosság veszi körül" – jegyzi meg tudósításában a Reuters hírügynökség. (A szervezet történetéről lapunk idén tavasszal négyrészes cikksorozatot közölt: Hetek 2002. február 22. – március
14. Sorozat az Opus Deiről) A szentté avatás akár a vatikáni utódlás kérdésében is döntő lehet, hiszen az Opus Deihez közel álló bíborosok – elsősorban Dionigi Tettamanzi új milánói érsek – nagyobb tekintéllyel indulhatnak majd a pápaválasztáson.
Állami elfogultság
Magyarországon "nincs államvallás, azonban a négy úgynevezett történelmi egyház és bizonyos más felekezetek olyan privilégiumokat élveznek, amelyek nem elérhetőek más vallások számára" – így kezdődik az amerikai külügyminisztériumnak a vallásszabadság nemzetközi helyzetéről szóló 2002. évi jelentésének hazánkkal foglalkozó fejezete. Ez a megállapítás új a korábbi évek hasonló dokumentumaihoz képest. A megkülönböztetés egyik példájaként a jelentés a kormány és egyes egyházak között az elmúlt évben létrejött megállapodást említi, amely jövedelemkiegészítést biztosít ezen felekezetek kistelepüléseken szolgáló lelkészei részére. A dokumentum ismerteti az egyszázalékos adófelajánlások alapján a tíz legjelentősebb egyház sorrendjét. "A húsz éve működő Hit Gyülekezete a leggyorsabban növekvő vallási csoport az országban" – állapítja meg az amerikai külügyminisztérium éves jelentése. (Forrás: International Religious Freedom Report 2002. A dokumentum teljes szövege a
www.state.gov cím alatt olvasható.)
2002. 10. 11. (VI/41)
