Szaleh Sehadeh már nem él. Gondoskodott utánpótlásról Fotó: Reuters
Hétfőről keddre virradó éjszaka egy F–16 típusú izraeli vadászgép Gáza városában rakétákkal megölte Szaleh Sehadeh-t, a Hamasz katonai parancsnokát és helyettesét, valamint tizennégy palesztint, közöttük tíz gyermeket. Több mint százan sebesültek meg az akcióban, amely nemcsak a célszemély házát rombolta le, de a környező épületekben is jelentős kárt okozott.
Sehadeh 1953-ban született Gázában jaffai szülőktől, akik az 1948-as háborúban menekültek a városba. Az izraeli katonai hírszerzés szerint Sehadeh kezdetben éltanulója a gázai középiskolának, majd az egyiptomi Alexandriába utazik tanulmányai folytatására. Gázába visszatérve az Iszlám Egyetemet látogatja. Itt kóstol bele a politikába, és csatlakozik a fundamentalista Muzulmán Testvériséghez. 1987-ben egyik alapítója (Ahmed Jaszin sejk mellett) a fundamentalista Hamasz szervezetnek. 1988-ban Jaszin sejkkel együtt letartóztatják, majd 1995-ben – a békeszerződés keretében – palesztin börtönbe kerül át. Innen rövidesen szabadul, és élére áll a szervezet katonai szárnyának.
Sehadeh az izraeli körözési listán előkelő helyet foglalt el. Több száz fegyveres akciót szervezett Izraelben, a Gázai övezetben és a Nyugati Parton egyaránt, a kezéhez több mint kétszáz izraeli vére tapad. A "Védőpajzs" hadműveletet követően, az izraeli csapatok kivonása után ő szervezte újjá a terrorszervezet nyugati parti (elsősorban nabluszi) sejtjeit. Családi házát Beit Hanounban az izraeli hadsereg rombolta le, ám ő megmenekült. Gázában bérelt lakást, de sosem töltött két vagy három éjszakát egy helyen.
A Hamasz, amely az elmúlt két évben számtalanszor hajtott végre tömeggyilkosságokat izraeli polgári személyek ellen, bosszút esküdött, és tömeggyilkossággal fenyegette meg Izraelt. A Palesztin Hatóság is elítélte a légicsapást, és sürgette a nemzetközi közösség beavatkozását "az efféle tömegmészárlások megakadályozására". Arról nem szólt a nyilatkozat, hogyan lehetséges az, hogy a Hamasz terrorszárnya – csaknem kilenc évvel az oslói folyamat megindulása után is – szabadon szervezheti az izraeli polgári lakosság elleni tömeggyilkos akciókat. A Palesztin Hatóság kötelessége lett volna elejét venni a Hamasz terrorjának, felszámolni a szervezetet és begyűjteni fegyvereit.
Kofi Annan ENSZ-főtitkár elítélte az izraeli támadást. Fred Eckhard szóvivő szerint Izraelnek jogi és erkölcsi kötelessége mindent megtenni annak érdekében, hogy elkerülje ártatlan emberek halálát. Azzal, hogy rakétával lőtt egy lakóépületre, ezt a kötelezettségét megszegte.
Ariel Saron izraeli miniszterelnök szerint Sehadeh megölése "egyike a legnagyobb sikereknek" a palesztin terrorizmus ellen vívott harcban.
A kormányfő ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy az akciónak polgári áldozatai is vannak. Kijelentette, hogy nem köt semmiféle kompromisszumot a terrorral, hanem minden rendelkezésre álló eszközzel harcol ellene. Gideon Meir, az izraeli külügyminisztérium szóvivője szerint a támadás egy "olyan ismert terroristát ért, aki több száz izraeli polgári személy ellen szervezett terrortámadást". Meir szintén sajnálkozását fejezte ki a polgári veszteségek miatt. Az izraeli hadsereg és a Shin Bét vizsgálatot rendelt el a nagyszámú polgári áldozatot követelő támadással kapcsolatban. A katonai források szerint nem volt helyes döntés, hogy az F–16-os harci gép egytonnás bombát használt Sehadeh házának megsemmisítéséhez Gáza város viszonylag sűrűn lakott területén. A Miniszterelnöki Hivatal és a Honvédelmi Minisztérium által kiadott közleményben az áll, hogy az akciót abban a tudatban hagyták jóvá, hogy az nem okozza majd ártatlan polgári személyek halálát. Benjamin ben-Eliézer izraeli védelmi miniszter Londonban jelentette ki, hogy korábban több ízben elhalasztották a támadást, mivel fennállt a veszély, hogy civilek halálát is okozhatja. Sehadeh likvidálásáról és annak módszeréről két hónapja döntött a biztonsági kabinet, benne Simon Peresz külügyminiszterrel.
A légicsapásra az után került sor, hogy július 16-án a Hamasz terrorsejtje kilenc izraeli polgári személyt ölt meg Emmanuel közelében. Valamennyien egy autóbusz utasai voltak. A terroristák előbb pokolgépet robbantottak a busz alatt, majd kézigránátokat hajítottak a menekülőkre, és géppuskatűzzel árasztották el őket. Két nappal később egy palesztin gyilkos páros robbantott Tel Aviv régi autóbusz-állomásán. A támadásban hárman haltak meg, köztük egy román és egy kínai vendégmunkás.
Sehadeh, a Hamasz alapítója és katonai parancsnoka temetésén százezres, bosszúért kiáltó tömeg vett részt. Több száz álarcos a levegőbe lövöldözött. A menetben valamennyi palesztin frakció, így a Hamasz, az Iszlám Dzsihád, a Népi Front Palesztina Felszabadításáért és a Fatah is képviseltette magát. Jasszer Arafat felhívta a nemzetközi közösséget, hogy küldjenek fegyveres erőket a térségbe a palesztin polgári lakosság védelmére. Az Al-Dzsazíra televíziós állomásnak adott interjújában a palesztin vezető kilátásba helyezte, hogy a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordulnak jogorvoslatért a "Saron által elkövetett bűnök miatt".
A Hamaszról szóló összeállításunk: Céljuk a végső megoldás
2002. 07. 26. (VI/30)
