hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Kína célkeresztjében
Elnökválasztás Tajvanon

2000. 03. 11.
Tajvan népe második demokratikus választására készül, a jelenlegi elnök, Li Teng-hui utódját keresve, miközben a szigetország jövőbeli sorsa még mindig bizonytalan. Annak ellenére, hogy a március 18-i választások tétje nem kicsi – 51 év után akár másik politikai párt kezébe kerülhet a hatalom – a jelöltek hangja meglehetősen visszafogott, mondhatni óvatos. A visszafogottság oka közös: a mintegy 140 kilométerre fekvő Kína, a Tajvant a szárazföldtől elválasztó szoros túloldalán. Ahogy a négy évvel ezelőtti választások idején, Kína most is igyekszik egyértelművé tenni jelenlétét és abbéli szándékát, hogy a szigetet visszakapcsolja az anyaországhoz.



Kínai katona a pekingi Haditechnikai Múzeum előtt. Még tart a türelem
     Fotó: Reuters

Tajvan szigete még 1949-ben, a kommunista hatalomátvételkor szakadt el Kínától,
amikor a nemzeti párt vezetője, Csang Kaj-sek ide menekült a kommunista Mao Ce-tung
erői elől. A Peking vezetése alatt maradt szárazföldi részen létrejött a Kínai
Népköztársaság, a szigeten pedig a Kínai Köztársaság emigráns kormánnyal. A
szárazföldi Kína, az úgynevezett "egy Kína" politika értelmében türelmetlenül
várja, hogy Hongkong és Makaó után végre Tajvan is visszakerüljön Peking szárnyai
alá (Hetek, 2000. február 26 Kína
invázióval fenyegeti Tajvant
.).

A tajvaniak emlékezetében még élénken élnek a négy évvel ezelőtti választások,
amikor Kína fenyegető lépésekkel hívta fel a demokratikus fejlődés útján járó
sziget figyelmét jelenlétére: nagyszabású hadgyakorlatokat folytatott a szigetország
közelében, amire válaszul az Egyesült Államok két anyahajót vezényelt a
térségbe. Alig egy hónappal az idei választások előtt, február 21-én Kína újra
"lecsapott": diplomáciai jelentésben adta értésére a szigetországnak, hogy
ragaszkodik az újraegyesítéshez, és fenntartja magának a jogot, hogy "bármely
eszközzel" elérje azt. Kína "fehér könyve" az eddigi pontok – nemzetközi
beavatkozás, illetve a függetlenség kikiáltása – mellett most az újraegyesítés
késleltetésére irányuló lépéseket is megemlíti mint a kínai támadást kiváltó
lehetséges tényezőt.

Kína nyilvánvalóan úgy látja, itt az idő arra, hogy figyelmeztesse Tajvant és az
egész világot a szigetország valóságos helyzetére. Bár a tajvani választásokon
komoly belpolitikai kérdések is felmerülnek – mint a korrupció visszaszorítása és
a kampányfinanszírozási rendszer reformja – a "csatornaközi kapcsolatok" messze
a legfontosabb témát jelentik minden jelölt számára.

Az angliai Stratford Kutatóintézet elemzése szerint Csiang Cö-min kínai elnök minden
retorika ellenére nagyon jól tudja, hogy országának nem érdeke a feszültség
fokozása, sokkal inkább a konfliktus megelőzése és a nemzetközi ellenőrzés
elkerülése, amit mind a reformerek, mind a keményvonalasok világosan látnak. A Tajvan
elleni agresszió egyet jelentene azzal, hogy Kína elveszíti esélyét a
Világkereskedelmi Szervezetbe (WTO) való bekerülésre, amelyet a reformerek a piaci
liberalizáció és a gazdasági fellendülés feltételének tekintenek. A WTO-ba való
bekerülés kulcsa az amerikai szenátus kezében van, amely a tajvani választások után
fog szavazni a Kínának felkínált kereskedelmi kedvezményekről.



Tajvani gyerekek a választási tűzijátékot nézik. Játékpetárdák robaja
    Fotó: Reuters

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!