Mi játszódik le a választóban, amikor kellemetlen, negatív híreket hall a saját pártjáról, vagy fordítva, egyre több pozitív dolgot az ellenfélről?
- Ha jól értem, azt kérdezi, hogy mi kell ahhoz, hogy valaki pártot váltson. Különösen ahhoz, hogy egy párt, mint az MSZP, elveszítse szavazóinak a felét - kétmillió volt, egy maradt. Egy párt akkor bukik ilyen nagyot, amikor a szavazóik frusztráltak, amikor azt érzik, hogy ezeknek menniük kell. Láttunk korábban is ilyet, '94-ben a Fidesz vesztette el szimpatizánsainak kétharmadát, '98-ban az SZDSZ, most pedig az MSZP küzdi le magát egyre kisebb párttá. Azért, mert a magyar politikusok lassan tanulnak, húsz év után sem értik, hogyan működik a szavazó. A hűséges támogatókat megvetik és lenézik, a nagyvonalúságot pedig félreértik. Többnyire a szavazó butaságát, hozzá nem értését látják ebben. Így azt sem látják, hogy egy idő után a szavazók büntetni szoktak. Van egy büntetődoboz a fejükben, és ha egy párt oda kerül, akkor valószínűleg annyi, game over.
Van-e egy kritikus tömege a hibáknak, botrányoknak, amit már nem nézünk el?
- Többről van szó, mint hibákról. Amikor sok százezer szavazó átmegy a túloldalra, akkor jelentős átverésről van szó. Gyurcsány bátor baloldalt és igazságos Magyarországot ígért. Helyette romhalmaz, BKV-botrány, mellébeszélés, árpádsávos zászló van. Ráadásul az átverés nem zárult le az őszödi beszéddel, tart azóta is. Ezért a szavazó most újra büntet. A párt, a parlament, a média vagy az alkotmánybíróság ilyen esetben nem tud büntetni, de a választók igen. Ahogy elnézem, április 11-én a 190 MSZP-s képviselőből 130 vagy 140 új munka után nézhet.
2010. 02. 05. (XIV/5)
