A problémát orvoslandó a Duna Televízió 15 millió forintot kapott műsorainak
angol nyelvű feliratozására a minisztériumi keretből, ötmilliót pedig a külföldi
magyar kulturális intézetek programjainak bemutatására – nyilatkozott Hiller
István, oktatási és kulturális miniszter a közszolgálati médiumban tartott
sajtótájékoztatón. Az eseményen elhangzott, hogy a februárig szóló időszakban
közel napi két és fél órányi kulturális műsor angol nyelvű feliratozására
elegendő a keret, amelyhez a Duna Televízió biztosít kiegészítést.
Brüsszelben, a többnyelvűséggel foglalkozó magas szintű uniós munkacsoport
végleges jelentést bocsátott ki szeptember végén A nyelvtanulás iránti motiváció
erősítése címmel. Az európai szakértőkből álló 11 fős testület intézkedési
javaslatai többek között a következőket tartalmazták: „A motiváció növelése
érdekében a nyelvtanulást a szabadidős, például sporttevékenységek részévé
kellene tenni; a diákok tanterven kívüli tevékenységébe kellene beépíteni; és a
televízióban a tanulást a szórakozással ötvöző, úgynevezett »edutainment«
(szórakoztatva tanító) műsorokat kellene kínálni. A nyelvtanításban hatékony
eszköznek minősül a feliratozás is”.
Utóbbi javaslat azért is érdekes, mert összevág a hazai szakemberek vonatkozó
kutatási eredményeivel. Vágó Irén, az Oktatáskutató és -fejlesztő Intézet
kutatója szerint a nyelvtanulás sikerében alapvető szerepe van az autentikus
idegen nyelvi szövegekkel való gyakori találkozásnak. Ennek elérhetősége azonban
csak azokban az országokban biztosított, ahol nem terjedt el a televíziós és
mozifilmek szinkronizálásának gyakorlata. Gyakran vonnak párhuzamot a svédek, a
dánok és a finnek jó nyelvtudása s azon tény között, hogy ezekben az országokban
a filmek 93-94 százalékát eredeti nyelven, feliratozva vetítik.
Svédországban, nagyrészt gazdaságpolitikai okokból a második világháború óta a
német nyelv elsőbbségét az angol vette át. Az országba tömegével beáramló
amerikai tele-vízióműsorokat kezdettől fogva nem szinkronizálják, így a lakosság
naponta ingyenesen jut autentikus idegen nyelvi forráshoz. A kisgyermekek mivel
nem tudják még elolvasni a svéd feliratot, a hallott szövegre és annak képi
megjelenítésére koncent-rálnak, így náluk a hallott szöveg értésének készsége
könnyen tud fejlődni. Hamar hozzászoknak a helyes kiejtéshez, intonációhoz is.
Mivel más idegen nyelveken jóval kevesebb műsort sugároznak, így német, francia,
spanyol nyelvekkel ritkábban kerülnek a svédek mindennapos kontaktusba. Azt
tapasztalták, hogy gyakran ezeknek a nyelveknek a kiejtését nem tudják olyan
magas szinten elsajátítani, mint az angol nyelvét. Mindez azt bizonyítja, hogy
ha valaki az úgynevezett kritikus kor (Critical Period Hypothesis) után kezdi el
az idegennyelv-tanulást, nagyobb erőfeszítéssel képes egy adott idegen nyelven
anyanyelvi szintű, vagy azt megközelítő kiejtés elsajátítására, mivel 12 éves
kor után az agykéreg plasztikusságának csökkenésével a velünk született,
„nyelvelsajátításért felelős berendezés” romlik.
Dr Nikolov Marianne, a Pécsi Tudományegyetem Angol Nyelvészeti Tanszékénenek
tanszékvezetője egyik tanulmányában a nyelvtanulásra fordított hazai és európai
óraszámokat összehasonlítva meglepő eredményt mutatott ki: Magyarországon a
kötelező kilencéves nyelvtanulás során minimum 984 nyelvórán vesznek részt a
középiskolát végzett diákok, de közismert, hogy a gyakorlatban még ennél is
jóval több órát szánnak a nyelvoktatásra. Ennél csak két EU-tagállam fordít több
órát nyelvtanulásra, a többi ország lényegesen kevesebbet: Dániában például a
kötelező hat év során 510 órában, Finnországban és Svédországban hat vagy kilenc
év alatt 456, illetve 480 órában tanulják a diákok az első idegen nyelvet.
Mindezek alapján nemzetközi összehasonlításban az itthoni nyelvtanulás
hatékonysága igen-csak problémásnak bizonyul.
Ezeknek a tényeknek ismeretében is kiábrándító az Eurobarométer legutóbbi
kimutatása, amely az európaiak idegennyelv-tudását vizsgálva kimutatta: éppen a
magyar megkérdezettek nyilatkozták legmagasabb arányban (84), hogy inkább a
szinkronizált, azaz továbbra is magyar nyelvű filmeket részesítik előnyben.
Ugyancsak Európa legnagyobb közvéleménykutató-központjának adataiból tudjuk,
hogy a magyarok csupán 62 százaléka gondolja fontosnak az angoltudást karrierje
és a munkavállalás szempontjából. Pedig a 2006-os adatok szerint Magyarországon
a lakosság többsége (58) nem beszél semmilyen idegen nyelvet. Az
angolnyelv-tudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban című elemzés
szerint hazánk a német nyelvi prog-ramok viszonylag magas aránya miatt marad el
az EU-átlagtól. Szomszédainknál (Lengyelország, Horvátország, Csehország)
magasabb szinten beszélik az angol nyelvet, de látható fejlődés mutatkozik a
balti államoknál is, ahol az oroszt angolra cserélve igyekeznek igazolni
csatlakozásukat az európai vérkeringéshez.
Hazánk felzárkózását az idegen nyelveket beszélő európai országok sorába az
Oktatási és Kulturális Minisztérium által 2003-ban Világ-Nyelv néven ismertté
vált programcsomagon keresztül célozta meg. Nikolov szerint megállapítható, hogy
az elmúlt öt évben Magyarország nyelvpolitikájának alapelvei, célkitűzései és
azok megvalósulása egybeesik az európai trendekkel. A program legnagyobb
vállalkozása a 2004 őszén elindított intenzív nyelvoktatást megvalósító
középiskolai nyelvi előkészítő évfolyam. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a
középiskolák egy teljes tanévet szánjanak az idegennyelvi képességek
fejlesztésére és a felzárkózásra. A második tanévben vég-zett kutatás eredményei
azt mutatják, hogy a fogadtatás egyértelműen pozitív a diákok, a szülők, a
tanárok és az intézményvezetők körében, bár hatásuk várhatóan csak évek múlva
válik láthatóvá.
2007. 10. 25. (XI/43)
