Fejtő Ferenc és Kopátsy Sándor könyvet ajánlanak a könyvhéten Fotó: S. L.
– Tulajdonképpen miért olyan fontos az olvasás? A műveltség, az élmények, az érzelmek miatt?
– Az utóbbi két évtizedben drámaian visszaesett az olvasási kedv. Az igazi probléma a fiatalabb generációknál van, akik ma már kizárólag a tévé, a videó és a számítógép előtt ülnek. Olyan intenzitással, hogy az minden mást kizár. Az olvasás igazi haszna nem a műveltségszerzésben, hanem saját szellemünk építésében van. Nincs az a tudomány, ismeret vagy tudás, ami pótolhatná a művészetek – elsősorban az irodalom – adta intuitív emberismeretet.
– Kezdjük a kisiskolásokkal, mondjuk nyolcéves kortól!
– A legkisebbek számára ott vannak a zseniális meseírók. Kézenfekvő, hogy a szülő a gyerek kezébe adja Karl May Winnetouját, ami egy felemelő morális történet, hősiességet, emberszeretetet, tisztességet tanulhatunk ebből az indián meséből.
De ott van Lázár Ervintől a Négyszöglet? kerek erdő; Szegény Dzsoni és Árnika vagy Csukás István Süsü, a sárkány, és persze a nemrég elhunyt Janikovszky Éva meséi. De a Vuk és a Tüskevár is Fekete Istvántól. Kicsit később Tatai Sándor regényei, például a Puskák és galambok.
– S mikor a gyermek ifjúvá lesz?
– A magyar költészet elbeszélő remekeit ajánlanám nekik: Petőfi Sándor: János vitéz; Az apostol; Arany János: Toldi-trilógia; Balladák; Őszikék. Kicsit filozofikusabb alkatúak Vörösmartyt is kézbe vehetik.
Kamaszkorban kellene megismerkedni a teljes magyar költészet remekeivel is:
Ady Endre, Babits Mihály, Szabó Lőrinc, József Attila, Kosztolányi Dezső, Radnóti Miklós, Weöres Sándor és Nagy László.
(Itt említeném Saint-Exupéry Kis herceg cím? remekművét, amit egyébként bármelyik korban kézbe lehet venni, mindenkinek élményt nyújt.) E korosztálynak ajánlanám a következő műveket is:
Gárdonyi Géza: Egri csillagok; Jókai Mór: A kőszív? ember fiai; Szegény gazdagok; Tamási Áron: Ábel-trilógia; Móricz Zsigmond: Árvácska; Sárarany; Egy boldog ember; Rózsa Sándor-trilógia
Mikszáth Kálmán művei felnőttek és tinédzserek számára egyaránt érdekesek: Különös házasság; Szent Péter esernyője vagy az Új Zrínyiász, ami olyan, mint egy korai sci-fi. De a Tót atyafiak vagy A jó palócok abban a tekintetben is eligazít, milyen türelemmel és elfogadással tudtak együtt élni és dolgozni különböző nemzetiség? eleink. Illyés Gyula: Puszták népe. Egy megkapóan szép regény arról, milyen volt a pusztai élet valamikor. Hát nem volt egyszerű.
Tersánszky J. Jenő: Kakuk Marci; Kosztolányi Dezső: Édes Anna; Pacsirta.
Németh László: Iszony; Égető Eszter Déry Tibor, akit kezdenek elfelejteni, noha ott van a Niki és a Kedves booper.
Sarkadi Imre: A gyáva; Örkény István: Tóték; Macskajáték; Egypercesek
Fejes Endre: Rozsdatemető; A hazudós
Sánta Ferenc: Húsz óra
Cseres Tibor: Hideg napok; Parázna szobrok; Vérbosszú Bácskában
Ezen utóbbi írók kiváló művei mind-mind közelmúltunk történelmét teszik érthetővé.
Kihagyhatatlan Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül; Tanár úr, kérem
– Mit ajánlanál a világirodalomból?
– A tizenkilencedik század zseniális orosz irodalmával kezdeném. Tolsztoj: Háború és béke; Anna Karenina; Kreutzer szonáta
Dosztojevszkij, aki műveiben intuitív módon megelőzte a mai lélektani tudományok állításait, felfedezéseit. Bűn és bűnhődés; Karamazov testvérek; A félkegyelm?
Gogol: A köpönyeg; Az orr; Holt lelkek; Egy őrült naplója
Turgenyev Apák és fiúkja és Lermontov: Korunk hőse ugyanúgy kihagyhatatlan alapművek, mint Solohovtól az Emberi sors vagy a Csendes Don.
Stendhal: Vörös és fekete; Pármai kolostor
Thomas Mann: Varázshegy; Mario és a varázsló; és aztán érett korban a József-tetralógia
Nem könny? olvasmány Camus Közönye vagy Pestise, ugyanúgy, ahogy Kafka művei, A per vagy A kastély sem, de a sivár és kaotikus huszadik század megértéséhez elengedhetetlenek.
S aztán jönnek a nagy amerikaiak: Hemingway: Az öreg halász és a tenger; Folyón át a fák közé; Akiért a harang szól
Faulkner: Míg fekszem kiterítve
Steinbeck: Érik a gyümölcs; Egerek és emberek; Lement a hold; Kedves csirkefogók
Az újkori amerikai irodalomból el kell olvasni a zseniális Singer A hét kicsi suszter cím? könyvét, vagy Malamud A mesterember cím? regényét, ami megrázóan írja le az orosz–ukrán zsidók pogromokkal, menekülésekkel teli életét. Így juthatunk el Szolzsenyicinig: Gulág szigetcsoport; Rákosztály.
Ez a lista szubjektív, s a teljesség igénye nélkül való. De aki ily módon ellenőrzi magát, feltérképezheti, hol tart.
– A kortárs magyar és világirodalomból egy nevet sem említettél.
– Ezt tegye meg más!
2004. 07. 16. (VIII/29)
