A németek mindent eldöntő harmadik gólja. Senki nem hitte Fotó: MTI
– A Rákosi-rendszer legnyomasztóbb évei egybeesnek a magyar Aranycsapat diadalmenetével. Kitelepítések, csengőfrász, folyton emelkedő munkanormák és kisöpört padlások az egyik oldalon, ugyanakkor hétvégenként zsúfolásig teli stadionok és a verhetetlen tizenegy a másikon. Véletlen ez az egybeesés?
– Az Aranycsapat nagy győzelmi sorozata 1950 és 54 között valóban szinte naptári pontossággal egybeesett Rákosi Mátyás felemelkedésével és háttérbe szorulásával.
A nemzeti tizenegy legnagyobb játékosai rendre a háború után lettek válogatott labdarúgók, így a politikának és a sportnak ez a két – ámbár egymással ellentétes hangulatú – markáns korszaka nem választható el egymástól. Ugyanakkor a pártvezetésnek természetesen semmi köze nem volt ahhoz, hogy Magyarországon a negyvenes-ötvenes évek fordulóján páratlanul sok jó képesség? játékos jelentkezett. Tehetségek mindig vannak, de vannak olyan hullámok, amelyek eredetét szerintem senki nem tudja, hogy mitől támad egyszerre 4-5 olyan világklasszis, mint Puskás, Hidegkúti, Kocsis vagy Bozsik, akiknek a nevét ma is emlegetik szerte a világon.
– Mit jelentett a foci akkoriban az embereknek?
– A foci az akkori népszórakoztatás legsikeresebb ágazata volt. Egyáltalán, a sport kitüntetett szerepet játszott ebben az időszakban.
Rainer M. János történész Fotó: M. P.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »