A közpénzen létrehozott, eredetileg százszázalékos önkormányzati tulajdont képező szekszárdi Városi Televízió (VTV) a legjobb vidéki szerkesztőségek közé tartozott. Ezzel együtt azonban – mondták lapunknak egykori munkatársak – a szerkesztőség politikailag nem volt semleges. Az 1998-as választások folytán a korábban MSZP–SZDSZ többség? önkormányzati testület "polgári többségűvé" transzformálódott, és a hatalomváltás a VTV-n is érzékelhetővé vált. Több egykori munkatárs is elmondta: számos alkalommal előfordult, hogy az akkori ügyvezető az esti hírműsor anyagával a hóna alatt átsétált a megyei közgyűlés szerkesztőséggel szemközti épületébe, ahol a közgyűlés fideszes elnöke "lecsekkolta" az anyagot. A mára munkanélkülivé vált műsorkészítők a bajok kezdetét arra vezetik vissza, hogy a "polgári többség", azon belül is néhány fideszes önkormányzati képviselő még ennél is nagyobb befolyást akart gyakorolni a VTV-re, és annak megszerzéséért politikai harcot indított.
Céljuk elérésében kapóra jött, hogy a VTV folyamatosan egyre súlyosabb anyagi gondokkal küzdött, így kézenfekvő volt felvetésük: privatizálni kell a tévét (lásd: Hetek 2001. április 21.,
Több, mint szappanopera). A Városi Önkormányzat "polgári többség?" gazdasági bizottsága pályázat- és vagyonértékelés nélkül – annak ellenére, hogy a polgármester többször felfüggesztette a döntést – tavaly nyáron kétmillió forintért eladta a televízió 65 százalékát egy pesti cégnek (Pal-Com Kft.-nek), egy strómannak, akinek a feladata az lett volna, hogy az üzletrészt
továbbadja egy Fidesz-közelinek mondott cégnek (Színvonal 2002 Kft.). A stróman feltételül szabta, hogy az ő embere, Gulyás Gábor legyen a
tévé ügyvezetője. Gulyás azonban nem teljesítette a Fidesz "kéréseit" (például, hogy bocsásson el egyes munkatársakat), így hamarosan felmondtak neki. Csakhogy a Pal-Com ezt látva elállt a Színvonal 2002-vel már megkötött adásvételi szerződéstől – Gulyás tehát maradt. Így a VTV 65 százalékos tulajdonrészének vándorútja félbeszakadt, és jogi viták, bírósági perek sorozata kezdődött el, ugyanis a tulajdonrészt mindhárom szereplő magáénak mondta.
Gulyás Gábor az egykori munkatársak szerint "korrektül" vezette a VTV-t – mind gazdaságilag, mind politikailag. Egészen nyár elejéig. Ekkor ugyanis felmondta a szerződését a helyi kábelszolgáltatóval (Tarr Kft.), mondván, a médiatörvény szerint – lévén a VTV közszolgálati – a Tarr Kft.-nek ingyen kellene továbbítani a műsorait. A Tarr Kft. homlokegyenest ellenkező módon értelmezte az ominózus paragrafust (az ORTT egyébként neki adott igazat), így a VTV adása június 1-től lekerült a kábelről, gyakorlatilag láthatatlanná vált, csak azok tudták fogni, akiknek erre külön antennájuk volt. Így a nézettség radikálisan lecsökkent, a város felmondta a VTV-vel kötött finanszírozási szerződést, és a hirdetők is "lemorzsolódtak". Ennek folytán a televízió gazdaságilag teljesen ellehetetlenült, a munkatársak nem kaptak fizetést, és július végén a sugárzott adás is megszűnt. A VTV sorsa két hete pecsételődött meg végérvényesen. A cégbíróság kimondta: a 65 százalékos üzletrésznek nem a Pal- Com a tulajdonosa, az ügyvezető pedig nem Gulyás Gábor. Ezt a hírt követően a szerkesztőség hirtelen kiürült: eltűntek a műszaki berendezések (a vágóasztaltól a közvetítőkocsin keresztül az archívumig minden), a maradék berendezés pedig "megrongálódott". Mint kiderült, Gulyás Gábor a VTV által felvett banki hiteleket törlesztette a többmilliós eszközparkból.
A VTV adásának megszűnésével keletkező űr nem maradt betöltetlenül: Dránovits István vezetésével egy saját tulajdonban lévő kereskedelmi televízió indult a városban. Dránovits szerződést kötött a várossal, hogy 18 millió forint plusz áfáért részletesen meghatározott programokat készít, közszolgálati híreket közöl, illetve közvetíti a közgyűléseket. A munkanélkülivé lett VTV-dolgozók nem szegődtek el az új médiumhoz, ugyanis az szerintük erősen Fidesz-közeli
Bár a peres eljárások még tartanak, Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere szerint "ennek csak erkölcsi jelentősége van, hiszen vagyon nincs, berendezés sincs, munkatársak sincsenek: a politikai csaták áldozatává vált televízió megszűnt".
2001. 09. 28. (V/39)
