A kereszténység szempontjából felbecsülhetetlen fontosságú, alapvető kérdés, melyről a vita máig zajlik: emberek által kreált legendák-e vagy pedig történelmi hitelességű beszámolók a názáreti Jézus életéről szóló legrészletesebb tudósítások, a bibliai evangéliumok? E kérdés igazságos megválaszolásához egyrészt azt kell kinyomoznunk, hogy mennyire megbízható a négy evangélium (Máté, Márk, Lukács, János) ránk maradt több ezer ókori másolata, másrészt tisztázni kell azt is, mit fogadunk el történelmi ténynek.
Ötezer ókori másolat
Mivel az eredeti kéziratok elvesztek, és egyelőre nem találtuk meg őket – ha egyáltalán léteznek még, ami alig valószínű, tekintettel a papirusz romlandóságára –, a protestantizmus és a felvilágosodás óta (konkrétan Rotterdami Erasmus munkásságától kezdve) az eredeti szövegek rekonstruálását a szövegkritika tudománya igyekszik elvégezni. Korábban a nyugati kereszténységben az egyeduralmat élvező római katolikus egyház tanítóhivatala a hagyományozás megbízhatóságára és az egyház hitelesítő tekintélyére alapozva a szentté avatott Jeromos által a 4. században készített latin fordítást, a Vulgatát fogadta el szent szövegként; míg az éppoly ősi keleti (ortodox)