hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Róma titkos ereje
Több mint 100 kilométer vízvezeték a föld alatt

2009. 04. 04.
A római Syria provincia területén német régészek megtalálták az ókor eddig ismert leghosszabb vízvezetékét. Bár a helyi arab lakosok a vezetéket „a fáraó csatornájának” hívták, annak semmi köze az egyiptomiakhoz. Minden bizonnyal a Krisztus utáni 2. században építették – a felfedező-mérnök Mathias Döring szerint római legionáriusok és rabszolgák.

„Én személy szerint a rómaiak három legnagyszerűbb alkotásainak, amelyek leginkább mutatják a Római Birodalom nagyszerűségét, a vízvezetékeket, a kövezett utakat és a szennyvízcsatornákat tartom, nemcsak a hasznosságuk okán, hanem a beléjük fektetett irdatlan költség miatt is" - vallotta a halikarnasszoszi Dionüsziosz, a Kr. e. 1. században élt görög-római történész. És valóban, a római aquaeductusokat az ókor legjelentősebb mérnöki teljesítményeiként tarthatjuk számon. A spanyolországi Segoviában és Tarragonában vagy éppen a dél-franciaországi Gard folyó felett magasodó vízvezeték (Pont-du-Gard) fantasztikus méreteivel és harmonikus felépítésével ma is méltán váltja ki csodálatunkat.

A birodalmi fővárosban, Rómában Kr. e. 312 és Kr. u. 226 között tizenegy vízvezeték épült, a leghosszabb az Anio Novus volt, a maga 87 kilométeres hosszúságával. (Ennél is hosszabb vezeték volt a 90 kilométeres Aqua Marcia.) Történészek számításai szerint a korai császárkorban, mikor Róma lakossága elérte az egymillió főt, a vezetékek által szállított vízből potenciálisan minden lakosra egy köbméter jutott naponta. Ez pedig több, mint a mai nagyvárosok átlagos vízfelhasználása! Az elosztó ciszternákból a vizet persze nemcsak a császári palotákba és a gazdagok magánvilláiba vezették. A városban száz méterenként közkutak álltak a lakosság rendelkezésére, és ezek látták el a közfürdőket is, amelyeknek száma a 3. századra meghaladta az ezret!

Vízvezetékek természetesen nemcsak a Római Birodalom nyugati felében és a fővárosban, hanem Keleten is szép számmal épültek. A vízben szegény közel-keleti városokban különösen fontos volt a lakosság megfelelő vízellátása. A német mérnökök és régészek által most felfedezett, rekordhosszúságú vízvezeték a Dekapolisz nagyvárosait, végső soron pedig Gadarát volt hivatva ellátni. A helyenként 80 méter mélységben futó, átlagosan 1,5 méter széles és 2 méter belmagasságú csatorna teljes hossza 106 kilométer.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!