hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Csatát vesztett a politikai kereszténység
Amerikában az evangéliumi szavazók nem szavaztak automatikusan a jobboldalra

2006. 11. 22.
Az amerikai politológusok – mind a konzervatív, mind a liberális oldalon – egyetértenek abban, hogy az evangéliumi keresztény szavazatok döntő mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy George W. Busht 2000-ben, de még inkább 2004-ben elnökké választották. A republikánus „csodafegyver” azonban 2006-ban nem működött: a demokratáknak sikerült elhódítaniuk – több mint egy évtized óta először – a törvényhozás mindkét házában a többséget. Az időközi választások nyomán felmerül a kérdés: hogyan szavazott, illetve szavazott-e egyáltalán az a több tízmillió választó, aki politikai döntésében kiemelt fontosságot tulajdonít az erkölcsi kérdéseknek, illetőleg az azzal kapcsolatos vitáknak. A válasz leginkább a 2008-as elnökválasztás miatt fontos mindkét oldalnak. Az első elemzések szerint az evangéliumi szavazók aktivitása nem csökkent, de közülük minden eddiginél többen – közel egyharmaduk – most úgy látják, hogy érdekeiket és értékeiket nem a republikánus jobboldal, hanem a demokraták képviselik jobban.



Fotó: Reuters

A választásokat követő értékelésekből és a pártok hozzáállásából is kitűnik,
hogy az evangéliumi hívők nem vesztettek jelentőségükből, hanem továbbra is
meghatározó tényezői maradtak az amerikai társadalomnak. Szakértők szerint
elsősorban a keresztény vallási jobboldal és a neokonzervatív republikánus elit
között kialakult túl szoros politikai szövetség vallott kudarcot. Megdőlni
látszik az a feltételezés is, miszerint a republikánusok automatikusan
számíthatnak az evangéliumiak szavazataira. Kiderült, hogy utóbbiak nem
automatikusan szavaznak egy adott pártra, és több tényezőt is figyelembe vesznek
választásuk során. A demokraták ezt jó jelnek tartják, és a mostani sikerükön
felbuzdulva várhatóan továbbra is erőfeszítéseket fognak tenni, hogy nagyobb
szeletet kaparintsanak meg a republikánusok tortájából.

A republikánusok abban bíztak, hogy a mostani időközi választásokon is működni
fog az a bizonyos „választási csoda”, amely 2000-ben és 2004-ben is győzelemhez
segítette a pártot. A rendkívül kedvezőtlen politikai előjelek ellenére a
sikerei nyomán „zseniális építészként” emlegetett kampánystratéga, Karl Rove és
társai azt várták, hogy most is sikerül mozgósítani a keresztény politikai
tábort, így az előre jelzett demokrata fölény ellenére szoros eredmények
alakulnak majd ki.

Számításaik azonban nem jöttek be. Ahogy arról múlt heti számunkban is
tudósítottunk, a demokraták a Képviselőházban elsöprő győzelmet arattak, ugyan
tíz hely sorsa még nem dőlt el. A többséghez szükséges 218 szavazat helyett
azonban már most 229-et szerzett a párt, a republikánusok pedig huszonnyolc
helyet vesztettek eddig, ami azt jelenti, hogy jelenleg csupán 196 hellyel
rendelkeznek. A Szenátusban szorosabb verseny alakult ki, egyetlen szenátori
helytől függött mindkét párt számára a győzelem. Bár úgy tűnt, hogy a végleges
eredményre november végéig várni kell, de végül hamar tisztázódott a helyzet: a
Szenátusban is a demokraták jutottak többségbe. A kormányzóválasztásokon is a
Demokrata Párt került fölénybe, így jelenleg az ötven államból huszonnyolc élén
demokrata képviselő áll.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!