Etnikumok az iszlám világban
Önmagában is elégséges az arabok törökökkel szembeni ellenséges magatartásához az a tény, hogy a törökök túlélték az Oszmán Birodalom bukását. Az évszázadok során az oszmán törökök uralmuk alá hajtották Egyiptomot, Palesztinát, Szíriát, Mezopotámiát – ma Irak –, Arábia egy részét és Észak-Afrikát.
Ezek a történelmi gyökerek – de van más okuk is az arab muzulmánoknak, hogy ne bízzanak Törökországban. A muzulmán radikálisok a modern, világi berendezkedés? Törökországot, melyet Atatürk hozott létre a birodalom romjain, tüskének érzik a muzulmán világ oldalában. A hadsereg ellenőrzése alatt tartja a közéletet, és lehetetlenné teszi a radikális muzulmánok előretörését politikai téren. Épp 1997 nyarán mondatták le az iszlám beállítottságú Erbakan-kormányt, az iszlám felé nyitott Refah Pártot betiltották, és Necmettin Erbakan miniszterelnököt öt évre eltiltották a közügyek gyakorlásától.
Törökország muzulmán szomszédait mégis leginkább az dühítette fel, hogy 1996 februárjában a török kormány katonai együttműködési egyezményt kötött Izraellel. A paktum szerint amennyiben Szíria megtámadja Izraelt, akkor Törökország katonailag is segítséget nyújt Izraelnek.
A kurdkérdés szintén fájó pont a török–szír–iraki kapcsolatokban. Bár a kurdok a negyedik legnépesebb etnikumként vannak jelen a közel-keleti térségben, a közös nyelv, a közös vallás hiánya eddig gátat szabott függetlenségi törekvéseiknek. A kurdok kb. 20 millióan élnek Törökország, Szíria, és Irak metszéspontjában. Egyes kurd politikai-katonai tömörülések és pártok gerillamozgalmat indítottak a török hatóságok ellen. Észak-Irakban a rivális Kurd Demokrata Párt (KDP) és a Kurd Hazafias Unió (PUK) egymás ellen küzdenek. Így nem is csoda, hogy a független Kurdisztán reménye távoli.
Ami a perzsa népet illeti, Irán egyik fő célja az, hogy az iszlám világ vitathatatlan vezetője legyen. De az, hogy lakossága nem arab eredetű, sorompóként áll e terv útjában, s nemkülönben az is, hogy lakosságának 95 százaléka az iszlám síita ágához tartozik. Az iszlám világ túlnyomó többsége ugyanis szunnita, csak a maradék a síita muzulmán.
Teherán tervei az atomfegyver megszerzésére is irányulnak, hogy a Jeruzsálemért vívott háború győzteseként és az iszlám világ vezető hatalmaként csapatai elsőként vonulhassanak a szent városba.
De ugyanerre a vezető szerepre törekszik Egyiptom is, mivel Kairóban úgy gondolják, hogy geopolitikai helyzetük erre jogosítja fel őket: mintegy kapocsként szolgálnak az észak-afrikai arab nemzetek, és a közel-keleti arabok között. Irán ezzel szembenállva folyamatosan emlékezteti az arab közvéleményt arra, hogy 1967-ben Egyiptom Camp Davidben békét kötött Izraellel. Teherán szerződést is kötött Damaszkusszal arról, hogy katonai támogatást nyújt egy Tel Avivval folytatandó háború esetén.
Szíria most a híd szerepét szeretné betölteni Irak és Irán között, és egy orosz hátter? szövetségen munkálkodik Izrael ellen. A szálak Irán és Szaúd-Arábia között is egyre szorosabbra fűződnek.
Az azeri nép 83 százaléka Azerbajdzsánban él. Háromnegyedük síita muzulmán. Egyes azerbajdzsáni csoportok örülnének Nagy-Azerbajdzsán létrejöttének, mely magában foglalná Irán északi részét is. Irán lakosságának 24 százaléka azeri. Azerbajdzsánnak is megvan a maga Boszniája. Karabah térségében még most is a fegyverek nyelvén tárgyalnak a muzulmán azerik és a keresztény örmények.
Észak-Afrikát már az ősidők óta berber törzsek lakják. A hetedik században vették fel az iszlámot, mikor érintkezésbe kerültek az arabokkal. Túlnyomórészt szunniták. Napjainkban lélekszámuk nem haladja meg a 10 milliót. Főleg Marokkóban élnek, de Algériában is jelentős szerepet játszanak a gazdaságban, s Líbiában és Tunéziában is megtalálható egy kis csoportjuk. Az arabok és a berberek közötti ellentétnek napjainkban az a forrása, hogy a berberek nem hajlandók magukévá tenni az iszlám törvénykezést. Az ellentétek esetlegesen törnek felszínre, de a berberek úgy érzik, hogy az arabok kultúrája magába akarja olvasztani az övékét. Az algériai terrorcselekmények egy részéért – egyes források szerint – egy berber szélsőséges csoport felelős.
Vallási megosztottság
1998. 08. 01. (II/31)
