Még mindig Donald Trump áll az élen a republikánusok elnökjelöltségéért folyó küzdelemében. Az ingatlan­milliárdost Ben Carson egykori idegsebész követi a támogatottságban, aki szintén újoncnak számít a politikai arénában. A többi, „hagyományos” versenyző egyelőre jócskán lemaradva kullog a két éllovas mögött. Bár erős az Obama-vezetésből való kiábrándultság, úgy tűnik, a republikánusok a ziccerhelyzetek kihasználása helyett  maguk alatt vágják a fát. A párt még arra is képtelennek látszik, hogy képviselőházi elnökét megválassza.

Az izraeli közvéleményt sokkolja az országot érő  terrortámadás-sorozat. Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság vezetőjének az ENSZ-közgyűlésen elhangzott beszéde óta immár naponta többször is támadnak „magányos” merénylők ártatlan emberekre járművekkel, kövekkel, késekkel, baltákkal és lőfegyverekkel az ország minden részén.

Damaszkuszban szerda reggel óta folyamatos a nehéztüzérségi tűz hangja: az Aszad-rezsim csapatai orosz légi támogatással a külvárosi és agglomerációs településekről akarják kiszorítani a felkelők csapatait. Noha az orosz bombázások hatására kissé kiszélesedett a kormányzati erők által kontrollált terület, még Damaszkuszt sem sikerült teljesen kormányzati irányítás alá vonni: az orosz követséget is tüzérségi támadás érte.

Kisajátítható lakások a menekültek számára, kilakoltatott bérlők, akiknek a helyét bevándorlók foglalják majd el, szélsőjobboldali támadások a menekülteket szállító buszok ellen és újabb arab nyelvű, bevándorlás­ellenes hirdetések a közel-keleti menekülttáborokban. Egyre nagyobb hullámokat ver a tél közeledtével az Európába érkező migránsokkal kapcsolatos helyzet, amelynek megoldására az észak-európai jóléti államok sincsenek igazán felkészülve.

Új vevőt talált Franciaország a két Mistral-osztályú helikopterszállító hajóra, melyeket eredetileg Oroszország számára építettek, ám Moszkva ukrajnai szerepvállalása miatt nem adtak át. Ha azonban a külföldi katonai beavatkozás szempont lenne, Egyiptomra – mely többek között olyan érdeklődőkkel szemben lett befutó, mint Kanada, Brazília, India, Szingapúr – sem eshetett volna a választás.

Putyin elnök teljes egészében a Nyugatot – élén az Egyesült Államokkal – tette felelőssé a közel-keleti krízisért és az Iszlám Állam létrejöttéért az ENSZ közgyűlésen elhangzott beszédében. Mindamellett több ezer muszlim (csecsen, oszét, baskír, tatár, cserkesz és egyéb etnikumú) orosz harcol Szíriában az iszlamisták oldalán. Az orosz elnök szerint az arab tavasz forradalmai után maradt hatalmi vákuum kedvezett az iszlamista mozgalmak létrejöttének. Az Észak-Kaukázusban azonban évek óta működik egy „állam az államban” Imarat Kavkaz néven, mely az ISIS előfutárának is tekinthető.

Több ország hatóságai is úgy vélik, Szaúd-Arábia hazudott a mekkai zarándoklathoz köthető múlt heti tragédia áldozataival kapcsolatban. A hivatalos szaúdi adatok szerint közel 800, Nigéria, India, Pakisztán és Indonézia hatóságai szerint viszont több, mint ezer áldozata van a tragédiának, amelyért a fele­lős­­ség a nemzetközi sajtó szerint a szaúdi király fiának konvoját terhelheti. Szeptem­-berben rájárt a rúd a rijádi királyi családra – szexuális erőszak Amerikában, tragédia­sorozat Mekka környékén, tömeggyilkosság Jemenben. Bajban a szaúdi vallási diktatúra?

Elbukott a Victor Ponta elleni bizalmatlansági indítvány a román parlamentben: 207 képviselő szavazott az indítvány mellett, és 8 ellene. Az indítvány elfogadásához 275 törvényhozó támogató szavazatára lett volna szükség. Egyelőre helyén maradt a Ponta-kabinet, de jövő nyár elején választások következnek a szomszédunkban.

A szír–török határon fekvő, szétbombázott Kobaniból délután háromkor indultunk vissza a kurdok által ellenőrzött területek központ­jába, Kameslibe. Hajnali háromra érkeztünk meg a városba, mivel az utak szét vannak lőve, és minden húsz kilométer után különböző milíciákhoz tartozó ellenőrzőpontok állnak. Helyszíni riport Szíriából.

Az ENSZ Közgyűlés ikonikus sötétzöld háttere előtt vonultak fel az elmúlt héten a világ vezető politikusai. Az orosz RT hírportál a beszédek YouTube nézettségei alapján elkészített egy listát a legnagyobb hatású felszólalásokról. Ezt - nem meglepő módon - Vlagyimir Putyin vezeti, több mint egy- millió megtekintéssel, őt követi Benjamin Netanjahu. Az amerikai elnököt többen is megelőzték, köztük Rohani iráni elnök és Hszi Csin-ping kínai államfő is. Az izraeli miniszterelnök beszéde Magyarországon is nagy figyelmet keltett, a magyar feliratos változatot két nap alatt 50 ezren nézték meg. Az érdeklődés nem véletlen: Netanjahu (képünkön Hamenei ajatollah könyvével) nem-csak szavakkal, hanem a beszéde közben tartott 45 másodperces drámai szünettel is érzékeltette, milyen néma csend fogadta a világ részéről azt, hogy Irán a nukleáris megállapodás ellenére továbbra is Izrael elpusztításával fenyeget, miközben a Közel-Keleten hatalmi pozícióra törekszik. A Hetek elkészítette a teljes beszéd fordítását.

Ferenc pápa személyes meghívására szavazati joggal vesz részt a héten kezdődött vatikáni családszinóduson Godfried Danneels, Brüsszel nyugalmazott érseke, akinek a neve nemrég megjelent önéletrajzi könyve nyomán bejárta a világsajtót. Danneels ebben nem kevesebbet állít, mint hogy tagja volt annak az egyházon belül működő titkos csoportnak, amely azon dolgozott, hogy elmozdítsa a konzervatív Benedek pápát. A tagok által csak a „Maffiaként” emlegetett konspirációs csoport másik prominens képviselője, Walter Kasper német bíboros szintén pápai delegátusként vesz részt a szinódus elnökségében.

Segítségnyújtás helyett nevettek, tapsoltak, köpködték és átkozták  a sebesült áldozatokat azok a palesztin árusok, akik szemtanúi voltak egy zsidó család elleni terrortámadásnak szombaton este Jeruzsálem Óvárosában. A gyilkosságban a családapa és egy másik zsidó férfi  is életét vesztette, aki segíteni próbált. Két nappal korábban Júdea– Szamária térségében követtek el palesztin fegyveresek mészárlást:  egy négy gyermekes zsidó család autójára tüzet nyitottak, és megölték  a szülőket. A támadások azonban nem számítanak újkeletűnek  a térségben élők számára, de erről a nemzetközi média egyáltalán  nem akar tudomást venni. Ahogy arról sem, hogy az Izrael tárgyalópart nerének tekintett Palesztin Hatóság egyik esetben sem ítélte el  az ártatlan izraeli civilek meggyilkolását.

Az ENSZ történetének legtöbb állam- és kormányfője, több mint 150 első számú vezető lesz jelen szeptember utolsó hetében New Yorkban a világszervezet őszi közgyűlésén. A kiemelkedő részvétel formailag az ENSZ megalakulása 70. évfordulójának szól, de az európai menekültválság, az ISIS előretörése, a fenntartható fejlődésről szóló vita külön-külön is sok vezetőt vonz. A közgyűlésen felszólal Ferenc pápa, Vlagyimir Putyin, Hasszán Ruhani, Angela Merkel és Raul Castro is.

Kevés politikusnak sikerül az a bravúr, ami Alekszisz Ciprasznak összejött az elmúlt vasárnap: két választás, két egymástól gyökeresen eltérő program, és szinte teljesen azonos eredmény – mindez alig fél év leforgása alatt. Hiába az unió által megszabott kényszerpálya, illetve a korábbi programtól való szinte 100 százalékos elfordulás, Ciprasz papírforma szerinti győzelmet aratott – sokak szerint azért, mert az emberek nem programot vagy pártot, hanem miniszterelnököt választottak.

Erőteljes balra fordulást hajtott végre a brit Munkáspárt azt követően, hogy a párttagok több mint hatvan százaléka a  nagypolitikában korábban ismeretlen Jeremy Corbynt választotta meg pártelnöknek. A választási folyamatban az összes Tony Blair-féle vonalhoz kötődő politikus elbukott, a párttagság szemmel láthatóan le akar számolni a Blair-korszakkal. Nem világos azonban, hogy milyen lesz az új korszak. Corbyn érkezése nemcsak a parlamenti frakciót, a párt pénzügyi támogatóit, hanem az egész országot megosztotta azt követően, hogy nem volt hajlandó elénekelni a himnuszt.

Hiába érintette a nemzeti szuverenitást, az uniós belügyminiszterek nem egyöntetűen, hanem többségi szavazással fogadták el azt a vitatott tervet, amely 120 ezer migráns elhelyezéséről szól. A keddi voksoláson csak Csehország, Magyarország, Szlovákia és Románia ellenezte a kötelező kvótákat. Sokak szerint azonban az EU terve nem fogja stabilizálni a helyzetet. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai alapján idén eddig összesen 477 906 ember érkezett Európába a tengeren keresztül. Az Eurostat második negyedéves felméréséből pedig az derül ki, hogy a hiedelmekkel ellentétben a kontinensre érkező tömegek mindössze egyötöde indult útnak a polgárháború sújtotta Szíriából.

Miközben Európa vezetői sokáig nem tudtak túllépni a tehetetlenségről árulkodó huzavonán a kvótarendszer létrehozásáról, a migránsoknak általában határozott elképzelésük van arról, hogy hol szeretnének letelepedni. Többségük Németországot, Svédországot vagy Nagy-Britanniát választja új hazájának, ám létezik olyan nyugat-európai ország, amelyet vagy elkerülnek, vagy mielőbb igyekeznek elhagyni: Franciaország népszerűtlensége mögött aggasztó társadalmi és gazdasági problémák húzódhatnak.

Az elmúlt harminc év legnagyobb terrorfenyegetettségét éli az Egyesült Királyság, és ez a jövőben csak rosszabb lesz – derül ki Andrew Parkernek, a brit titkosszolgálat főigazgatójának interjújából. Az MI5 vezetője a BBC rádiónak elmondta: összesen hat terrortámadást hiúsítottak meg az elmúlt évben. Parker arról is beszélt, hogy a szervezet elsősorban azokra koncentrál, akik Szíriába mentek harcolni, vagy vissza akarnak jönni, mert nem a migránsok jelentik a fő fenyegetést országa számára.

Csupán némi arabtudás és 1800 font, azaz körülbelül 780 ezer forint szükségeltetik, és máris az Európai Unió tágra zárt kapuit döngetheti szírai menedék­kérőként gyakorlatilag bárki. Törökországot és a szomszédos országokat ugyanis elárasztották a hamis szíriai útlevelek, amelyeknek kereskedelme az interneten zavartalanul folyik.