hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Túlélők és helytállók a republikánus jelöltvitában
Egy visszafogott este

2015. 11. 22.
Lapzárttánkor ért véget az Egyesült Államokban a negyedik republikánus elnökjelöltvita. Szakértők szerint nehéz lenne valakit győztesnek kikiáltani, azonban Marco Rubio és Ted Cruz sikeresnek jegyezhetik a vitát, Jeb Bush pedig „túlélte a csatát, hogy tovább küzdhessen”. Stabilnak mondható Ben Carson és Donalt Trump helyzete, akik 24 és 23 százalékkal vezetik a listát. A szerdai vitát visszafogott retorika jellemezte, kritikusok szerint már-már unalmasnak bizonyult az est.

Az adórendszer, a bevándorlás, a külpolitika, a nemzetvédelem és a bajban lévő bankok kisegítése voltak a legfontosabb témák a Fox News és a Wall Street Journal által Milwaukee-ban rendezett vita során.
A külpolitika terén a többség egyetértett abban, hogy a globális dzsihád és a Közel-Kelet helyzete jelenti a legnagyobb fenyegetést, abban azonban már eltértek a vélemények, hogy a hadseregre mekkora rész jusson az állami büdzs­­­é­­ből. Jeb Bush családja hagyományainak megfelelően azt állította, hogy az Egyesült Államoknak világvezetőnek kell lennie, és Trump megoldását a szíriai konfliktusra a monopolizáshoz hasonlította. Marco Rubio, aki a vita óta növekvő népszerűségnek örvend főleg egyetemista konzervatív fiatalok köreiben, a dzsihádra és az atombombát építő síita radikális Iránra utalva indokolta, hogy miért költene a hadsereg fejlesztésére, mondván, „Nem is lehet gazdaságunk, ha nem vagyunk biztonságban. És meg vagyok arról győződve, hogy a világ attól lesz biztonságosabb és jobb hely, ha Amerikának van a legerősebb katonai hatalma a világon.”
Rand Paul spórolna a hadseregen, egy szélesebb közönség elérése érdekében, azonban retorikája nagy népszerűségvesztéshez vezethet szavazóbázisában, akiknek többsége apja, az elnökjelöltségért háromszor indult Ron Paul táborához tartozott.
Donald Trump a vita után a Fox News televíziónak nyilatkozva kifejtette: „Azok az országok, amelyeket Amerika felszabadított, egy pennyt sem adtak nekünk. Igaz, hogy nem kellett volna bevonulnunk, de ha már ott voltunk, meg kellett volna tartanunk az olajat. Így most az az Iszlám Állam kezére került.” Trump a vita során az elmúlt héten Egyiptom fölött történt repülőszerencsétlenségre hivatkozva (amelynek során az Iszlám Állam magára vállalta a felelősséget egy orosz utasszállító felrobbantásáért), azt a véleményét hangoztatta, hogy az Iszlám Állammal Putyinnak kellene leszámolnia. A terrorszervezet elleni harcot Oroszországnak kell felvennie. Marco Rubio szenátor pedig annak a véleményének adott hangot Oroszországgal kapcsolatban, hogy Putyin egy gengszter, aki csak a geopolitikai erőfölény nyelvén ért.
A vita egyik legmegosztóbb kérdése az illegális bevándorlás volt. Donald Trump megmaradt korábbi retorikájánál, és a mexikói határon fal állítását, illetve az illegális bevándorlók kitoloncolását szorgalmazta, Eisenhower 1957-es történelmi precedensére hivatkozva. Ezt ellenezte Jeb Bush és John Kasich is – a szenátorok elképzelhetetlennek tartják családok, közösségek felbontását, és inkább a békés legalizálódás folyamata mellett álltak ki.
A véleménykülönbségek ellenére az összes republikánus egyöntetűen Hillary Clinton demokrata elnökjelöltet kiáltotta ki fő ellenfelének, olyannyira, hogy a rendezvényen a wifi jelszó StopHillary („Állítsuk meg Hillaryt”) volt.

Botrányok

Bár a vita során Ben Carson nem volt túl hangos, listavezető szerepét megtartotta. A nyugalmazott idegsebész az elmúlt napokban többször panaszkodott a liberális sajtó vele kapcsolatos elfogultságára, mivel több olyan cikk látott napvilágot a héten, amelyek kétségbe vonják Carson önéletrajzának bizonyos részleteit, melyekre – mivel rokonai és családtagjai nem akarnak a nyilvánosság elé állni – nem tud bizonyítékot szolgáltatni.
Carson azt rótta fel a sajtónak, hogy vele szemben Barack Obama előéletére nem voltak ennyire kíváncsiak az amerikai elnök 2008-as kampánya során. Kampánystábja azóta viccekkel reagál a sajtó hozzáállására; hivatalos Instagram-profilján többek között a következő hírt posztolta: „A legfrissebb hír, hogy egyetemista korában Ben Carson egy üvegpalackot a papírt gyűjtő szelektív tárolóba dobott.” Mióta átvette tőle a vezetést a közvélemény-kutatási listákon, Donald Trump is gyakran kritizálja Carson életrajzi pontatlanságait. Az ő kritikája azonban meglepő, tekintve, hogy az ingatlanmogult többször kapták rajta ferdítéseken, sőt hazugságon is nyilvánosan. A sajtó nem csak Carsont kezdte ki: a New York Times arról számolt be kedden, hogy Ted Cruz apja Fidel Castrónak kampányolt.
A jelenleg evangéliumi lelkész Rafael Cruz 1957-ben hagyta el Kubát, miután Castro-szimpatizánsként a forradalom során, a Battista-kormány alatt veréseket szenvedett. Az austini egyetem egyik első kubai diákjaként a forradalmat támogató beszédet mondott a helyi Rotary Klubban, és Castro 1959-es győzelmét ünnepelve vonult az utcára.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!