Tudelai Benjámin a 12. század második felében kelt útra az Ibériai-félszigetről, Navarrából a Jeruzsálemi Királyságba. Zarándoklatának egyik célja az volt, hogy felkeresse kora jelentősebb zsidó közösségeit, és rögzítse a látottakat. Utazása csaknem száz évvel előzte meg a velencei Marco Polo születését, útinaplója pedig a történészek számára megkerülhetetlen forrásmunka, már csak azért is, mert ebből a korból sem a zsidó, sem a keresztény történetírás nem rendelkezik hasonló horderejű művel a mediterrán világról és a Közel-Keletről.

Alig egy évvel a Magyarországon is nagy visszhangot kiváltó Megvásárolt újságírók című médiakritikai könyve után újra forró témához nyúlt Udo Ulfkotte német tényfeltáró újságíró, aki 17 éven keresztül volt a nagy hírű Frankfurter Allgemeine Zeitung haditudósítója és szerkesztő-riportere. Ulfkotte annak járt utána, hogy kik és mekkora hasznot húznak a milliószámra Európába érkező észak-afrikai, közel-keleti és közép-ázsiai menekültből. A könyv az áprilisi Budapesti Nemzetközi Könyvvásárra magyarul is megjelenik a Patmos Records Kiadó gondozásában.

Keresztény dzsihád címmel írt húsvéti cikket a HVG véleményrovatának szerzője, aki szerint „a mai kereszténység ... úgy véli, a túlélése érdekében – Isten nevében – le kell győznie a világot. Sőt, úgy harcol, mintha Istent kéne megvédenie. Egyszerre folyik az ún. hitvédelem és a világ erőszakos krisztianizálása, vagyis az a törekvés, hogy az egyház szemlélete az egyházon kívül, akár törvények formájában érvényesülhessen”. A hvg.hu a cikket húsvét hétfő reggel publikálta, egy nappal az után, hogy a pakisztáni Lahore-ban tömeggyilkosságot hajtottak végre a feltámadás napját ünneplő keresztények között.

Protestszavazásnak indult, de paradigma-váltás lehet belőle: a felmérések szerint a szuperkeddet megelőző két republikánus előválasztáson az evangéliumi keresztény szavazók többsége Donald Trump mögé állt, pedig két másik jelölt, Ted Cruz és Marco Rubio a társadalmi konzervatívok számára hagyományosan fontos minden kérdésben - abortusz, melegházasság, iskolai imádkozás - sokkal radikálisabb ígéreteket tett, mint Trump, akiről az elemzők életútja és politikai nézetei alapján úgy gondolták, hogy a legkevésbé vonzó jelölt az evangéliumi tábor számára. Gyorselemzés az okokról, ami a novemberi elnökválasztást is meghatározhatja.

A médiában egy-két napig volt csak hír Ferenc pápa és Kirill orosz pátriárka február 12-ei találkozója, pedig az esemény minden bizonnyal jelentős változásokat hoz a kereszténység életében. Érdemes ezért vázlatosan áttekinteni, milyen fő szempontok játszottak szerepet a szakadásban, amelyek mentén egy új folyamat indulhat el az érintett egyházak teológiájában – és ezzel együtt a hívők életében is.

Az évszázad felfedezésérŐl számoltak be múlt hét csütörtökön Washingtonban, amikor bejelentették, hogy sikerült kísérletileg is igazolni az Einstein által megjósolt gravitációs hullámokat. A sajtótájékoztatóval egyidejűleg megjelenő cikkben a kutatók arról számoltak be, hogy két egymásnak ütköző fekete lyuk okozta gravitációs hullámot detektáltak tavaly szeptemberben.

Hogyan függ össze a demokrácia a határok biztonságával? Miért veszélyes a nemzetek feletti Európa a kisebb nemzetekre? Széteshet-e az Európai Unió? Hogyan védhetjük meg történelmünket és kultúránkat az újkori népvándorlással szemben? Aktuális kérdésekről beszélgettünk a fiatal euroszkeptikus, konzervatív tudósnemzedék egyik legismertebb képviselőjével, Thierry Baudet holland történész-publicistával. Baudet a Fórum a Demokráciáért kutatóintézet alapítója, és A határok jelentősége című könyvének bemutatója alkalmából járt Budapesten. A vele készült interjút az ATV február 27-én, 12.25-kor sugározza.

Dzsihádi John után sikerült azonosítani a „Beatles” néven elhíresült, brit származású iszlamistákból álló Iszlám Állam-sejt újabb tagját. Alexanda Kotey egy nyugat-londoni mecsetben radikalizálódott, később részt vett a hírhedt 2009-es gázai flottillában, majd Szíriába utazott, ahol három társával együtt összesen 27 foglyot fejeztek le.

Ma még beláthatatlanul nagyok a távlatai és a jelentősége filozófiai és teológiai szempontból egyaránt a múlt hét csütörtökön bejelentett korszakalkotó tudományos felfedezésnek: a gravitációs hullámoknak – azaz maga a téridő nyúlásának-összehúzódásának – Einstein óta sejtett létezésére találtak közvetlen bizonyítékot. Mindeddig ugyanis a tudomány nem tudhatta biztosan az Univerzum egyik legalapvetőbb, átfogó erejéről, a tömegvonzásról, hogy voltaképpen micsoda. Ez pedig tovább vezet annak a kérdésnek a megválaszolása felé: mi a világ alapanyaga, miből van a világegyetem?

Két nagy, túlzás nélkül történelmi jelentőségű ökumenikus találkozóra került sor az elmúlt napokban. Havannában Ferenc pápa és Kirill orosz ortodox pátriárka a repülőtér tranzitvárójában találkozott egymással, természetesen nem véletlenül. A két egyház vezetője kis híján ezer éve ült egy asztalhoz utoljára – az 1054-es nagy egyházszakadás óta teljes volt az elhidegülés, sőt az ellenséges viszony a kereszténység két nagy ága között. Kisebb nyilvánosságot kapott, de hasonlóan úttörő kezdeményezés volt Peter Turkson bíboros iráni útja, aki Ferenc pápa megbízásából a síita iszlám legszentebb helyén, Kum városában tartott előadást a vallások globális együttműködésének alapfeltételeiről.

Előző számunkban írtunk arról a tervről, mely szerint Szigetváron, a török ostrom 450. évfordulóján nem a hős várvédő Zrínyi Miklósnak, hanem elsősorban a hódítóként érkező Szulejmán szultánnak kívánnak – több sajtóhír szerint török és magyar kormányzati támogatással – emléket állítani. Újra felépítenék többek között az úgynevezett csonka minaretet, és zarándokhelyet hoznának létre az ostrom közben elhunyt török uralkodó tiszteletére. Szulejmánra a török történelem – beleértve a mai török vezetést – az Oszmán Birodalom legnagyobb hódítójaként tekint. Ennek az árát azonban elsősorban Magyarország fizette meg: a szultán nemzetünk egyik legkönyörtelenebb pusztítója volt, akinek gyilkos terrorja évszázadokkal megelőzte az Iszlám Állam és más terrorosztagok véres hódításait.

Nemzetközi tiltakozást váltott ki, hogy tavaly novemberben egy ötgyermekes norvég családtól valamennyi gyermeküket azonnali hatállyal elvette a gyermekvédelmi hivatal. A romániai bevándorló, de már kilenc éve biztos egzisztenciával Norvégiában élő szülőkkel szemben az egyik iskolai tanár tett bejelentést, miszerint „radikális keresztény nevelési elveikkel” veszélyeztetik gyermekeik fejlődését. Ugyanakkor sem fizikai, sem másfajta bántalmazást, sem pedig elhanyagoltságot nem állapítottak meg a Bodnariu családban. A megdöbbentő eset távolról sem egyedi, ami alábbi összeállításunkból kiderül.

December, eső, Jeruzsálem. Az utak mentén a Hanuka csodáját hirdető kilencágú gyertyatartók fényei. Az elmúlt években azonban egy másik fény is lángra gyúlt, mely egy következő korszak jöttét hirdeti. Nagy pakkokkal érkeznek zsidó fiatalokkal együtt a nemzetek ifjai is a világ minden tájáról, hogy a Héber Szentírást tanulmányozzák, majd egy nemzetközi konferencián a világ vezető tudósait, professzorait hallgassák a témában. A megközelítés újszerű. Nem kritizálni, nem szétcincálni kívánják a szöveget, hanem azt teljesen hitelesnek fogadva el úgy, ahogy van, a különféle tárgyterületekhez kapcsolódóan annak valódi, eredeti mondandóját keresik, mely aztán a világ minden táján egyaránt hasznosítható. A program fő szervezőjével, a jeruzsálemi Herzl Intézet elnökével, Dr. Jórám Cházóníval beszélgettünk.

A 20. század a kereszténység és a zsidóság kapcsolatának egyszerre volt a mélypontja, amit a Soá tragédiája fejezett ki, miközben – és erről kevesebb szó esik – szinte párhuzamosan haladt a zsidóság visszatérését hirdető cionizmus és a kereszténység megújítását hirdető pünkösdi-karizmatikus mozgalom. Mindkét mozgalomra igaz, hogy a 20. század hajnalán saját közösségükön belül maroknyi kisebbséget alkottak, ám mára meghatározó erővé váltak: egyrészt megalakult Izrael, ami immár a világ legnagyobb zsidó lakossággal rendelkező állama, másrészt a kereszténységen belül a leggyorsabban növekvő, közel 650 millió hívőt jelentő csoporttá vált a pünkösdi-karizmatikus mozgalom. Az út során az elmúlt évtizedekben – különösen 1967 után – egymáshoz is közelebb kerültek, amelynek tényét két nagy jelentőségű nyilatkozat megjelenése is jelzi. Az alábbiakban a zsidó-keresztény együttműködésről szóló történelmi jelentőségű dokumentumokat ismertetjük, míg a következő két oldalon egy infografikán e két mozgalom növekedésének mérföldköveit mutatjuk be vázlatosan.

Az egyik legaktívabb amerikai konzervatív talk-show rádiós, pedig a mezőny erős, Rush Limbaugh-tól Bill O’Reillyig. Michael L. Brown nemrég Budapesten járt, ahol szintén maratoni programsorozatot vállalt: 4 nap alatt 5 előadást tartott több tízezer hallgatónak, miközben innen közvetítette saját napi kétórás rádióműsorát, és 200 ezer fős Facebook-követői tábora számára is naprakészen posztolt útjáról.

Az amerikai kereszténység válságáról, az Európát 2015-ben elért migrációs hullám okairól, továbbá a mai és a bibliai Izrael közötti különbségekről is beszélt az Új Exodus legfrissebb számában megjelent interjújában Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze. Az alábbiakban a beszélgetés néhány részletét közöljük.