A magyar honvédség nemzetközi megítélése kiváló, hadiipari fejlesztéseink pedig igazi sikertörténetek lehetnek, amennyiben sikerül betörni velük a világpiacra. Ugyanakkor az elmaradt haditechnikai fejlesztések miatt a baj most csőstül jön, helikoptereink például nem hogy Maliban nem lesznek ott, az is kérdéses, hogy katasztrófavédelemre használhatók-e. Többek között ezekről beszélgettünk Hende Csaba honvédelmi miniszterrel.

Balázs Péter volt külügyminiszter szerint alig negyedórát kapott a magyar kormányfő az orosz miniszterelnöktől, ezért nem szabad eltúlozni a Putyin-Orbán találkozó jelentőségét. Kormányzati forrásaink viszont másfél-két órás egyeztetésről tudnak, és arról, hogy annyira elhúzódott a disputa, hogy Putyin napját újra kellett tervezni. Az esemény tényleges hasznát még nem látni, de az ellenzéki pártok felszólították a magyar kormányt, hogy hozza nyilvánosságra a találkozó megállapításait.

Nem titkosszolgálati akcióról lehetett szó a Laborc–Portik-találkozók esetében, hanem személyes indíttatású pártfeladatról – így értelmezte a második Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetője és az éjszakai élet befolyásos alakja közti megbeszéléseket Földi László egykori hírszerző tiszt. Lapunknak nyilatkozott a nemzetbiztonsági bizottság egyik ellenzéki tagja is, aki szerint a Heti Válasz információi, miszerint Portik azt a megbízást kapta, hogy gyűjtsön terhelő információkat fideszes vezetőkről, olyannyira közel áll a valósághoz, hogy felmerül az államtitoksértés gyanúja.

„Nagy híve vagyok a sakknak, és azt vallom, hogy néha szükség van, mondjuk a bástya visszavonására, és a sorok újrarendezésére ahhoz, hogy stratégiailag egy újabb csapást lehessen mérni az ellenfélre” – ezekkel a szavakkal indokolta Gyöngyösi Márton országgyűlési képviselő Székesfehérváron, hogy miért kért bocsánatot a parlamentben zsidó állampolgárok listázására tett botrányos javaslata után.

Pattanásig feszült a helyzet az LMP-ben: a párt egyik szárnya együttműködést szeretne a többi demokratikus párttal, azonban ha nem kapnak erre felhatalmazást a hétvégi kongresszuson, akár ott is hagyhatják az LMP-t. Schiffer András frakcióvezető ezzel kap­csolatban a Heteknek azt mondta, hallotta ezeket a véleményeket, de nem szereti az ultimátumokat. Forrásaink szerint egyébként továbbra is ő áll nyerésre. Úgy tudjuk, ha pártszakadás lesz, akkor legtöbben az Együtt 2014-hez igazolhatnak át.

A miniszterelnök-pártelnök korábban zárt körben többször is arra kérte a fideszes politikusokat, hogy tartsák fontosnak a visszafogott megjelenést, ha tehetik, akkor Skodát, vagy mást, ne egy luxusmárka terméket használjanak szolgálati gépjárműnek. Egyébként Orbán Viktor egy Volks-wagen kisbusszal szokott közlekedni, de az intenciónak – és az erre épülő közbeszerzéseknek – köszönhetően a miniszterek és államtitkárok többsége a cseh gépjárműgyártó típusait részesíti előnyben.

Hősök egy kikerülhetetlen háborúban vagy egy kalandor és dilettáns politika áldozatai? A doni katasztrófa 70. évfordulójára felerősödtek az eseményeket értékelő ellentétek. 

Magyarországon nem éri meg nemzetközileg elfogadott antifasiszta jelképekkel tüntetni, mert könnyen rács mögött találja magát az ember – foglalta össze egy múlt heti, abszurd rendőrségi akció tanulságait az egyik hazai jogvédő szervezet munkatársa lapunknak. Az eset nem csak egy hibás jogszabályhelyre mutat rá, hanem arra is, hogyan élhetnek vissza vele azok, akik miatt a passzus a jogalkotó eredeti szándéka szerint megszületett.

Az Együtt 2014 és a Haza és Haladás Alapítvány javaslatot készített az állambiztonsági múlt megismerésére, kezdeményezve, hogy az egykori megfigyeltek nyilvánosságra hozhassák a róluk jelentő ügynökök kilétét.

Nem telik el úgy nap, hogy kormánypárti politikusok ne emlegetnék az MSZP izraeli kampánytanácsadójának, Ron Werbernek a nevét olyan összefüggésben, mint aki miatt újra a „gyűlölet útjára” lép a szocialista párt. Bár az utóbbi években nem sok sikeres kampány köthető a tanácsadóhoz, mégis úgy tűnik, hogy a Fideszt a 2002-es vereségére emlékeztetheti az általuk elképesztő tulajdonságokkal felruhá­zott szakértő. A szocialisták pár hónapja iga­zol­ták le Werbert, pedig 2004-ben éppen az ő receptje nem jött be az MSZP-nek az európai parlamenti választásokon.

Hoffmann Rózsa szerint sikertörténet, a szakmai szervezetek szerint viszont káosz az iskolák most megindult állami fenntartásba vétele. A helyzetet külö­nösen súlyosbíthatja a közszférában dolgozók kötelező nyugdíjazása és a felvételstop, aminek következtében megbénulhat a feladatellátás.

Megkezdődött a választási kampány: a kormányoldal a 2010-ben levitézlett bal­-oldal visszatérésével és az azzal járó számtalan meg­szorító intézkedéssel operál, míg az ellenzék a csúnya gaz­dasági mutatókkal gyalulja a kormányt. A Hetek az utóbbi napok két slágerét, a minimál­bér-emelést és a tizenharmadik havi nyugdíjat, továbbá a jóléti intézkedések alapjául szolgáló gazdasági növekedés elmara­dását vizsgálta.

Wass Albert szellemi öröksége újra és újra képes feszültségeket gerjeszteni a magyar-román párbeszédben. Az itthon nem titkolt trianoni nosztalgiával kezelt író erdélyi népszerűsége azonban mára erősen megkopott, igaz, övezi még egyfajta nimbusz „hányattatásaiból” fakadóan. A téma azért került ismét terítékre, mert az író születésének százötödik évfordulójára szervezett megemlékezés nyomozati cselekményekhez vezetett Gyergyószentmiklóson. Ilyesmire a rendszerváltás óta nem volt példa.

Megszületett az első megállapodás Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és a HÖOK között, aminek az egyetlen konkrét pozitívuma, hogy a diszkriminált 16 szakon idén mégiscsak lesznek állami férőhelyek. Egyidejűleg a Hallgatói Hálózat (HaHa) újbóli utcai  tüntetéseket helyezett kilátásba februárban, mivel szerintük az Országos Felsőoktatási Fórum alapkövetelései nem teljesültek. Egyelőre megosztottságról nincs szó, a hallgatói szervezetek kivárnak.

Egy hét alatt három egyeztetést is tartottak az MSZP kezdeményezésére a demokratikus ellenzéki pártok. A közjogi kérdésekről szóló vitákon részt vett, a keddi, gazdaságpolitikai egyeztetéstől viszont távol maradt az Együtt 2014 mozgalom.

Hiánypótló intézmény vagy egy akadállyá vált szövetséges eltávolítása? Milliárdos költségvetéssel kezdhet nemzetstratégiát kutatni az egykori székelyudvarhelyi polgármester.

Közel hét százalékkal esett vissza a hazai ipari termelés. A csökkenés mögött elsősorban az elektronikai termékek gyártásának a visszaesése áll, amelyet a Mercedes gyár beindulása sem volt képes ellensúlyozni. Róna Péter közgazdász szerint egyre jobban látszik, hogy kimerült az a modell, miszerint Magyarország lesz Európa olcsó összeszerelő üzeme. 

Lapértesülések szerint a múlt héten Orbán Viktor beszélt a regisztráció lefújása előtt a párt választójoggal foglalkozó szakpolitikusaival, akik meggyőzték, hogy nem érdemes harcolni a regisztrációért. Ön ezek között a szakértők között volt? Mivel győzték meg a miniszterelnököt?– A Fidesz belső döntéshozatalával kapcsolatos sajtóhírek kétségkívül szórakoztatóak, de nem kell őket komolyan venni. A végső döntést a miniszterelnök hozta meg – tudomásom szerint a Fidesz elnökségének tagjaival folytatott konzultáció után. A döntés okait Rogán Antal frakcióvezető ismertette. Ha az AB a regisztrációt a Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok esetén is alkotmányosnak találta volna, akkor e döntés véget vetett volna az önkéntes feliratkozással kapcsolatos politikai és jogi vitáknak. Ennek az ellenkezője történt, ezért az AB döntésének ismeretében nem kívánjuk e vitákat folytatni, mivel az a választások nyugodt lebonyolítását veszélyeztetné.A nemzetközi sajtó azt írja: elképesztő pofon volt az Alkotmánybíróság döntése a kormánypártoknak.  Lesz-e következménye a fiaskónak?– A döntés következménye, hogy 2014-ben nem lesz választási regisztrációMagyarországon. Ön az Önnek szimpatikus külföldi tudósításokat interpretálja, szerintem azonban a valós helyzetet a Die Pressében Orbán ellenfeleinek rossznapja címmel megjelent tudósítás írja le.A kormánypártoknak szerintem a regisztráció egyáltalán nem lett volna előnyös, de az egészen biztos, hogy annyira nem, hogy a döntéssel mindenki számára teljesen egyértelművé vált: Magyarország számtalan nyugati demokráciánál is komolyabb ellensúlyokkal működő jogállam.Egyetért azokkal a véleményekkel, miszerint átléptek volna egy „vörös vonalat”, megkérdőjelezhető lett volna a következő választások legitimitása, ha az AB nemleges állásfoglalása ellenére bármilyen módszerrel, például az alaptörvény átírásával volna a regisztrációs kötelezettség?– Azzal egyetértek, hogy a választások viszonylag nyugodt lebonyolítása szempontjából nem szerencsés, ha egy évvel a választás várható időpontja előtt még nem ismertek azok az anyagi, jogi, illetve eljárási szabályok, amely szerint a választást le kell bonyolítani.Az Index cikke szerint, az AB döntéséhez fűzött magyarázatokból úgy tűnik, hogy a jobboldali politikusokból lett alkotmánybírók nem meszelték volna el a regisztrációt. Az igazság (ha még jogiról is beszélünk) attól függ, hogy ki jobb- és baloldali?– Az index.hu erről szóló tudósítása a szakmai igénytelenség iskolapéldája, hiszen a szerzőnek még azt sem sikerült eltalálnia, hogy kik azok az alkotmánybírák, akiket ebben a ciklusban választott meg az Országgyűlés. A valóság az, hogy az ebben a ciklusban megválasztott alkotmánybírósági elnök és hét alkotmánybíró közül négyen szavaztak a regisztráció mellett és négyen ellene, tehát ha csak ők döntöttek volna, a belföldi regisztráció kapcsán akkor is azonos eredmény született volna, mivel szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Ráadásul mind az átmeneti rendelkezések, mind a választási eljárási törvény előadó bíráját a jelenlegi parlamenti kormánytöbbség választotta meg. Ebből az is következik, hogy az ellenzék által az alkotmánybírák megválasztásakor megfogalmazott, elfogultságról szóló vádak látványosan összeomlottak.Orbán Viktor a Kossuth Rádióban még tavaly decemberben azt mondta, hogy azért nem lehet baj a regisztrációval, mert az alkotmányos. Önt nem aggasztja, hogy a miniszterelnök ennyire nem érzi, nem érti, hogy mi az alkotmányosság? Azt mondta akkor, hogy a vita műbalhé, majd komoly jogtudósok, az alkotmánybírók mondták azt, hogy nem az.– A belföldi regisztráció alkotmányosságának vizsgálatát az átmeneti rendelkezések megsemmisítése tette lehetővé. A miniszterelnök tehát jól ismerte az alkotmányt, arra nyilvánvalóan nem számíthatott, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmány betűje és a jogalkotó szándéka szerint is alkotmány részének tekintett átmeneti rendelkezések egy részét is meg fogja semmisíteni.Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke azzal érvelt a regisztráció mellett, hogy a tudatosság miatt lett volna rá szükség, hogy „sehol ne rotyogjon a gulyás”, ne az utolsó pillanatokban döntő kétes módon választásra bírt, politikailag nem tudatos szavazók döntsenek az ország sorsáról. Erre a problémára van-e újabb ellenszerük?– A választási csalások visszaszorítására a regisztráció alkalmas eszköz lehetett volna. Pillanatnyilag hasonlóan alkalmas megoldást nem látok, de természetesen az Országgyűlésnek az alkotmánybírósági döntés keretei között mindent meg kell tennie, hogy a visszaélések lehetőségét minimalizálja.

Az idegennyelv-oktatási stratégia Fehér könyve nem hoz újdonságot abban, hogy továbbra sincs hosszú távú, reális és kivitelezhető vízió a köz­oktatásban az eredményesebb és minőségibb nyelvoktatásra. Miközben Magyarország még mindig sereghajtó a nyelvtudás szempontjából, a kormány hadat üzent a nyelvvizsga­köz­pon­toknak, az iskoláknak és a nyelvtanároknak az új tervezettel.