„A közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem eredményezhet a külön törvényben szabályozott ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést és adatkezelést” – ezt tartalmazza a Cser-Palkovics András és Vas Imre fideszes képviselők által vasárnap benyújtott, kivételes eljárásban tárgyalt, és kedden már el is fogadott törvénymódosítás. A jogszabály indoklásában az előterjesztők hangsúlyozzák, hogy például az ÁSZ, vagy a KEHI eleve kötelesek ellenőrizni a közfeladatot ellátó szerveket, ezért nem teljesíthető az olyan „visszaélésszerű adatigénylés”, amely akár bizonylati szintig, „általánosságban kér mindenféle adatot, amelynek teljesítése az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályozná”.
Jóri András volt adatvédelmi ombudsman lapunknak nyilatkozva az információszabadság súlyos korlátozásaként értékeli a módosítást. „Az 1992-es információszabadság-törvény elfogadása óta senki nem merte vitatni, hogy az állam adatai csak kivételes esetben zárhatók el (minősített adatok, döntést megalapozó adatok). Ez a sürgősséggel elfogadott javaslat súlyos, valószínűleg alkotmányellenes korlátozása a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő jognak” – fogalmazott a szakértő, aki nehezen tudja jogi alapon értékelni a „visszaélésszerű adatigénylés” kifejezést is. Ugyanis – tette hozzá – a közérdekű adatok nyilvánossága alkotmányos alapjog, az ellenérdeket pedig ebben az esetben nem lehet azonosítani. „Az állam nem szívességet tesz az adatszolgáltatással, hanem alapfeladata, hogy az alkotmányos jogok érvényesülését segítse. Mellesleg másfél évtizedes gyakorlatom során nem találkoztam olyan üggyel, amely „visszaélésszerű” adatkéréssel lett volna kapcsolatos. Annak idején adatvédelmi biztosként is kaptam olyan adatigénylést, amely egész adatbázisra vonatkozott, az összes ügyünkre: kötelességemnek tekintettem, hogy az igénylő határidőben választ kapjon” – mondta Jóri András. Hozzátette: a demokratikus államokban a tendencia az állami működés nyilvánosságának kiterjesztése felé mutat, nem az ellentétes irányba. Ugyanakkor vannak olyan országok, ahol a magyarhoz hasonlóan az állítólagos „visszaélésszerű” igénylésekről nagy viták folynak, ilyen például Szerbia.
A volt adatvédelmi ombudsman reméli, hogy nincs vége az ügynek, és ha ezt a kivételt az adatgazdák valóban alkalmazni fogják, akkor mielőbb az Alkotmánybíróság elé kerül ez a szabály. Véleménye szerint olyan jogkorlátozásról van szó, „amelyet még a mai, szakmailag gyenge AB is megsemmisítene”.
Hogy gyakorlati szempontból mit jelenthet a módosítás, azt egyelőre csak sejteni lehet. Hidvégi Fanny, a Társaság a Szabadságjogokért adatvédelmi és információszabadsági programvezetője úgy látja, hogy a létrejött „gumiszabály” alapján az adatkezelő kiszámíthatatlan módon, akár önkényesen is megtagadhatja a közérdekű adatok kiadását. A TASZ csaknem két évtizedes hazai tapasztalatai alapján a szakértő azt mondja, eddig többnyire hozzá lehetett jutni a közérdekű adatokhoz, ha máshogy nem, bírósági úton. „Ezek után azonban az adatkezelő nyugodtan nyilatkozhatja azt, hogy számára túl nagy fennakadást jelentene a mindennapi működésben az adatkérés teljesítése. Ezt is megtámadhatjuk a bíróságon, de hogyan tudjuk bizonyítani az ellenkezőjét?” – tette fel a kérdést Hidvégi Fanny, aki szintén hangsúlyozta: a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog alapjognak számít, ezért az adatigényléseket az állami szerveknek nem szívességből kell teljesíteniük, hanem kötelességből.
Ami a jogorvoslatot illeti, amennyiben a köztársasági elnök aláírja a módosítást, a TASZ az alapvető jogok biztosához fordul majd azzal, hogy kérjen normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. Addig is – tiltakozásul – azonnali hatállyal otthagyták az Open Government Partnership (Nyílt Kormányzati Együttműködés) nevű, kormányzattal közös antikorrupciós munkacsoportot, amelyben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium mellett civil szervezetek is részt vesznek, és céljuk egy antikorrupciós akcióterv kidolgozása. Hidvégi Fanny elmondta, a kormány ennek kapcsán nemcsak korrupcióellenes, hanem átláthatósági és információszabadsági vállalásokat is tett, ráadásul múlt héten be is mutatták az akciótervet Londonban. Ennek szellemével teljesen ellentétesnek, és így álságosnak tartják az információszabadságot korlátozó törvénymódosítást. Mindezt más civilekkel (Transparency International Magyarország, atlatszo.hu, K-Monitor, Budapest Intézet) együtt megírták Navracsics Tibor igazságügyi miniszternek, aki – Hidvégi Fanny értékelése szerint – válaszában nem, illetve pontatlanul válaszolt az általuk felvetett problémákra.
A TASZ-hoz hasonlóan az atlatszo.hu oknyomozó portál is megnyerte azoknak a pereknek a többségét, amelyeket közérdekű adatok kiadása érdekében indítottak. Bodoky Tamás főszerkesztő hozzátette: eddig nem érzékelt különbséget a szocialista és a Fidesz-kormányok között a közérdekű adatok kiadása tekintetében, korábban is voltak esetek, amikor nehezebben lehetett hozzájutni ezekhez az információkhoz.
Szerinte a kormány hirtelen elhatározásában szerepet játszott az is, hogy a trafikbotrány nyomán hozzájuk hasonlóan több orgánum is közérdekű adatigényléssel fordult a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-hez és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, hogy a nyertes és vesztes pályázatok bírálati szempontjait, illetve az értékelők és a nyertes pályázók adatait megismerhessék. „Ezen kívül volt néhány olyan adatigénylésünk, amely komoly érdekeket sértett. Például az ötödik kerület többszáz milliós ingatlanfelújításai kapcsán folyamatosan egy bizonyos alvállalkozót részesítettek előnyben. De pereltük többek között az MTVA-t is a Várhegyi Attilával kötött tanácsadói szerződés, vagy a Marslakók című sorozat költségei kapcsán. Továbbá a bíróság a javunkra ítélt akkor is, amikor egy kétszázmilliós uniós pályázat hátterét firtattuk, ahol offshore cég biztosította az önerőt” – sorolt néhány példát a sok közül a főszerkesztő, aki számára kérdéses, hogy a jövőben milyen lesz a bírósági gyakorlat a megváltozott jogszabályok következtében.
2013. 05. 03. (XVII/18)
