Közreadta az idei felvételi jelentkezési statisztikákat az Oktatási Hivatal. Ezek szerint az első helyen megjelölt, állami ösztöndíjas képzések között első helyen áll – a tavalyi arányt tartva – a műszaki képzés (21 százalék) – élen a gépészmérnök, majd a mérnökinformatikus szak –; továbbá jelentősen nőtt a gazdaságtudományi képzést választók aránya (4-ről 13 százalékra). Harmadik helyen áll a bölcsészettudományi képzés (10 százalék), különösen a pszichológia szak sikeres; negyedik helyen, 8-8 százalékkal áll a pedagógus-, informatikus- és orvosképzés. Utóbbiak közé zárkózott fel az idei év igazi nyertese, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is, amely a tavalyi 5 százalékról 8-ra emelte jelentkezői részesedését. A rendőr-, katona- és köztisztviselő-képző NKE ugyanis kiemelt állami támogatást élvez mind a megemelt keretszám (1400), mind az ösztöndíjazás tekintetében. Hosszú huzavona után a 16 „elitszakon” is lesznek állami ösztöndíjas helyek, de ezekre a minisztérium határozta meg a bekerülési ponthatárokat, s bár 460 pont alatt nemigen lehet ezekre bejutni, 10 ezren megpróbálják. A fizetős szigor ellenére is jelentős maradt az érdeklődés a jogász és gazdasági képzések iránt, de a kommunikáció vagy az andragógia szakok visszaestek.
Az idei jelentkezők az eddigieknél jobban preferálták a legnagyobb hazai egyetemeket, amit sokan – főként kormányzati berkekben – azzal magyaráznak, hogy a fizetős felsőoktatás minőségi szelekciót idéz elő az intézményeknél. A kisebb, különösen a vidéki főiskolák egyelőre túlélnek, de háttérbe szorultak, Baján például 45 százalékos csökkenés van, amiben közrejátszhat a felsőoktatási szakképzés rapid átalakítása is. A nagy hazai egyetemek rangsora változatlan, átlag 15 százalékkal csökkent tavalyhoz képest a jelentkezőik száma, ami megfelel a teljes létszámcsökkenésnek. A toplista: ELTE, Debreceni Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem, Corvinus.
„Gyakorlatilag minden változtatás az esélyegyenlőség ellen hat. Erősen kételkedem abban, hogy a fizetős és az egyre szigorúbb bemeneti követelményekkel bíró felsőoktatás egyértelműen minőségi szelekciót idézne elő akár a hallgatók, akár a felsőoktatás kínálatának vonatkozásában. Inkább arról van szó, hogy csak a kormány által érdemesnek tartott rétegek számára marad lehetőség a felsőfokú továbbtanulás, és az is olyan szakokon és intézményekben, amelyeket az állam – nem pedig a fiatalság – kívánatosnak tart: elég csak a Közszolgálati vagy a Pázmány Egyetem kiváltságos helyzetére gondolni” – mondta lapunknak Szüdi János oktatási szakértő. A jelentkezők számának zuhanását a permanens bizonytalanságnak tudja be, hiszen legalább 2 évet kellene hagyni az érintetteknek a felkészülésre. A felsőoktatásban szerinte nem csak az 50 százalékos lemorzsolódás megszüntetése a cél: évjáratonként a mintegy 90 ezer fiatal 20 százaléka szerez ma diplomát, de az érettségizők számának csökkentésével várhatóan ezt is visszavágják, holott az uniós iránycél 35-40 százalék lenne.
2013. 05. 03. (XVII/18)
