hetilap

„Az államilag támogatott szegregáció életre hívta a Hallgatói Hálózat egy új sejtjét: a Cigány Hallgatók Hálózatát (CiHa)” – adta hírül a Hallgatói Hálózat keddi közleménye. A CiHa egyik alapítója, Kovács Richárd kérdésünkre elmondta: a 23 taggal induló sejtjük a Romaversitas Alapítvány és a HaHa kooperációjaként, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) törvényjavaslata elleni tiltakozásul jött létre, amelyet ha elfogad a parlament, akkor felzárkóztatás címén újból engedélyeznék az iskolai szegregáció minden formáját. A negyedik alaptörvény-módosításhoz kapcsolódó javaslat ugyanis módosítaná az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmoz­dí­tásáról szóló 2003. évi törvényt, beiktatva a „társadalmi felzárkózás” fogalmát is, amivel feloldanák a diszkrimináció eddigi tilalmát.
A tiltakozó nyilatkozattal egy időben a Hallgatói Hálózat cigány és nem cigány aktivistái tüntetést tartottak Nyíregyházán, ahol szegregációs per zajlik amiatt, hogy tavaly újból megnyílt a Huszár-telepi általános iskola, ahová jelenleg 35 helybeli roma gyerek jár. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány 2007-ben érte el, hogy az önkormányzat a szegregált intézményt bezárassa, és most újból pert indított a megnyitása miatt.
„Annak érdekében, hogy a telepen lakó, a mélyszegénység, a lakhatási gondok és a nincstelenség terhe által sújtott gyermekek számára esélyt teremtsenek arra, hogy ugyanolyan minőségű oktatásban részesülhessenek, mint a nem telepen lakó társaik, a görögkatolikus egyház és az önkormányzat új iskolát nyitott. Itt egy modern technikával felszerelt és teljesen felújított épületben kezdték meg a tanítást 2011 szeptemberében” – írta keddi válaszközleményében az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI). Leszögezték: a Huszár-telepi iskola egy speciális helyzetre kínál megoldást. Ez az országos célt, az együtt-tanulást és együttélést nem veszélyezteti, hanem elősegíti. A Huszártelepi iskolában minden gyerek számára egyénre szabott fejlesztési tervet dolgoztak ki. Ebben az iskolában a tanároknak sikerült elérniük azt, amit a város más részein működő iskoláknak nem: a gyerekek minden nap iskolába járnak, a szülő-nevelő kapcsolattartás mindennapos. A telepen élő családok kiállnak
az iskoláért, és azért, hogy a gyermekeik oda járhassanak – fogalmaz az EMMI, hozzátéve, hogy a magyar integrációs és felzárkózási stratégiát Európa-szerte elismerik. Az Orbán-kormány – elődjével ellentétben – kezdettől azon az állásponton volt, hogy szükség van előzetes elkülönítésre és felzárkóztatásra ahhoz, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek integrációra alkalmassá váljanak. Kovács Richárd szerint viszont bárhogyan nevezzük az elkülönítést, felzárkóztatásnak vagy szegregációnak, az mindenképpen sorstalanságba löki a roma gyerekeket. Annál is inkább, hogy óriási az iskolák közti színvonalkülönbség, amit az elkülönítés csak tovább szokott mélyíteni. „Azzal, hogy egy cigánytelepen létrehozunk egy iskolát, ahová az ott élő gyerekeket tömörítjük, a leszakadást véglegesítjük” – állítja az aktivista, aki szerint az érintetteknek a telep felszámolására és komplex segítségre lenne inkább szükségük, hiszen a Huszár-telep Magyarország egyik legnagyobb és legnyomorúságosabb cigánytelepe.
„Én is egy borsodi cigánytelepről származom – a CiHa tagjai egyébként mind hasonló környezetből jönnek –, és biztos vagyok abban, hogy ha mi szegregált oktatásban tanultunk volna, akkor most biztosan nem lehetnék a nyíregyházi főiskola hallgatója, és a többiek sem lennének egyetemisták” – érvel Kovács Richárd. A per kimenetele szerinte sorsdöntő lesz, mert meggyőződésük, hogy ha ezt az elkülönítést a nyíregyházi Huszár-telepen véghezvihetik, akkor pillanatok alatt mindenhol az országban meg fogják csinálni. A helyzetet súlyosbítja, hogy az új köznevelési törvény is szembemegy az integráció elvével, hiszen minden lehetséges módon megkönnyíti, hogy az iskolák megszabaduljanak a problémás gyerekektől.
A KIM-javaslat visszavonását követelte Szabó Tímea, a PM társelnöke is, aki egyik parlamenti felszólalásában kifejtette: míg a magyar fiatalok háromnegyede szerez ma érettségit, a cigányság körében ez az arány legfeljebb 10 százalék, és a felsőfo­kú végzettségűek aránya 1 százalék körüli. Hangsúlyozta: a törvényi tilalom ellenére is több mint hétszáz szegregált osztály működik hazánkban.
A romák kirekesztését és a szélsőjobboldal térnyerését nevezte meg a 2012. év legsúlyosabb problémáiként az amerikai külügy­minisztérium éves emberi jogi országjelentéseinek hazánkra vonatkozó fejezete is.
A hírre reagálva Kovács Zoltán, az EMMI társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára az MTI-nek kifejtette: érthetetlennek tartja, hogy a jelentés miért hagyja figyelmen kívül a romák felzárkóztatására irányuló hazai stratégiát, amelynek eredményei már tavaly megjelentek.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek