Budapesten az elmúlt két és fél évben nem változott a Fidesz támogatottsága, de vidéken igen, a kisvárosokban és a falvakban ugyanis az átlagnál nagyobb mértékben csökkent. A fővárosban tudniillik 2010-ben is 28 százalékos volt a kormánypárt támogatottsága, miként most áprilisban is. Závecz Tibor, a Szonda Ipsos kutatási igazgatója a fővárosi, mintegy 400 ezer Fidesz- szavazót a párt értékalapú törzsbázisához, a konzervatívok tömegeihez sorolja, akik a rezsicsökkentéstől és
a kormányzás eredményeitől függetlenül is stabilan az Orbán Viktor vezette formációra szavaznak. Ők gyakorlatilag három éve kitartanak a Fidesz mellett, de mivel a Fidesz a 2010-es 42 százalékos rekordtámogatottsági szintről mára 26 százalékra esett vissza, egyértelmű, hogy a kormánypárt a 16 százalékos veszteségét csak vidéken „hozhatta össze”. „A méréseink szerint a kisvárosokban, illetve a falvakban a Fidesz az átlagosnál többet, 19 százalékos támogatásveszteséget volt kénytelen elkönyvelni. Ez azt jelenti, hogy 46 százalékról 27 százalékosra csökkent a kisebb településeken a teljes lakosságban mért szimpátiaindexük” – fogalmazott Závecz.
Ez talán az egyik oka is lehet, hogy a kormány miért kezd elképesztő mértékű földosztásba, hisz az elmúlt évek botrányai hozzájárulhattak ahhoz, hogy sok szavazó vidéki elpártolt a Fidesztől. Érdekesképp a folyamatot fideszes politikus, jelesül Ángyán József is katalizálhatta azáltal, hogy számos kritikát fogalmazott meg az eddigi földosztás módjával kapcsolatban. A kormányváltás után ugyanis 65 ezer hektár föld került az újrapályáztatható státuszba, melyből körülbelül 40 ezer hektárt osztottak eddig ki.
A földosztás módját Ángyán sokszor bírálta, azt állítva, hogy a helyi gazdák helyett oligarchákhoz került a föld,
és a közfelháborodás miatt – idézzük – „a Fidesz elveszti a vidéket”.
A kormány április 10-én döntött arról, hogy meghirdeti a Földet a gaz-dáknak elnevezésű programot, amelynek alapján 200 ezer hektár állami tulajdonú föld kerülhet a gazdálkodókhoz haszonbérbe. Azokat az állami földeket vonják be a programba, amelyek bérleti szerződése 2017. március 31-éig jár le. A pályázat célja a családi gazdaságok, a kis- és közepes méretű birtokok megerősítése. Ilyen megfontolásból kívánják megváltoztatni a kis- és nagybirtokok jelenlegi 50-50 százalékos arányát oly módon, hogy a nagybirtokok arányát 20 százalékra kívánják mérsékelni, míg a kis- és közepes gazdaságok arányát 80 százalékra növelni. Az új földhaszonbérleti pályázatokat a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) és a nemzeti parkok írják ki a jelenleg is érvényben lévő feltételekkel. A szakminiszter egy interjúban azt magyarázta, hogy a félelmekkel ellentétben „nem nagybirtokosok, nem oligarchák, nem spekulánsok jutnak a földekhez, hanem helyben élő, mezőgazdasággal foglalkozó földművesek”.
Gőgös Zoltán szocialista agrárpolitikus szavai szerint ez a program lehet a Fidesz részéről képletesen szólva „a rezsicsökkentés a parasztoknak”, azaz olyan népszerűséghajhász intézkedés, ami azt a célt szolgálhatja, hogy a vidéken a botrányok miatt népszerűségvesztett Fidesznek szavazatokat hozzon. „A probléma az, hogy ezzel tönkreteszik a mezőgazdaságban tevékenykedő társas cégeket, hiszen elveszik tőlük a földet. Sokan viszont csak a jól jövedelmező, egy-két géppel, egy család által elvégezhető monokultúrás nagyüzemi növénytermesztést akarják folytatni a megszerzett földeken, de a szakértelem- és munkaigényes állattenyésztést kerülik” – hangsúlyozta a Heteknek Gőgös, aki szerint,
ha „változatlan” formában zajlik majd a földosztás, akkor óriási botrányok várhatók. Mint mondta: mivel a pályázatok elbírálásakor a szubjektíven adható pontok arányát 40 százalékos értékben határozták meg, ezért nagyon sok esetben Fideszhez közeli „csókosokhoz” került a föld a helyi gazdák helyett, mert a pályázatok könnyen manipulálhatók voltak.
Boór Ferenc, a radikális Fejér Szövetség egyik vezetője – aki több földfoglalásnál is jelen volt – lapunknak azt mondta, hogy az lenne a helyes megoldás, ha helyiek kapnák meg a földet. Úgy vélik, a földosztó bizottságokat úgynevezett gazdatanácsok jelentenék, amelyben csak olyanok lehetnének többségében, akik öt éve helyben laknak, hogy ne maradjon föld nélkül egy-egy falu. Boór szerint ugyanis az a falu halálra ítéltetik, amelynek a lakosai nem birtokolnak földet, hiszen akkor sem állattartásra, sem tejtermelésre nincs lehetőség, mert nincs hol takarmányt termelniük, hiszen a földet mások birtokolják.
Ez elvezet ahhoz, hogy megszűnnek a helyi munkalehetőségek, azaz idővel „kipusztul” a település. Boór panasza az, hogy szerinte a Nemzeti Földalap (NFA) nagyon sok esetben a földet a helyi kis-, családi gazdálkodók helyett „zsebes” nagybirtokosnak adta.
2013. 04. 19. (XVII/16)
